Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 11. szám - Fejezetek a nemzetközi vasúti árufuvarozási jog köréből

11. sz. KERESKEDELMI JOG 159 Felhívott indokaiból helyes ennélfogva a fellebbbezési bíróságnak az az álláspontja, amely szerint az alperesnek az a cselekménye, amellyel cégét hullámlemez-dobozok tekintetében a távbeszélőnévsor szaknévsorában „Ládagyárak" címszó alatt hirdette, mint a kelendőség fokozására alkalmas, a valóságtól eltérő értelmezésre alapul szolgálható és így megtévesztést előidéző adatközlés a Tvt. 2. §-ába ütközik. Helyes ennélfogva a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti rendelkezése, amellyel az alperest vállalatának ilymódon való hirdetése abban hagyására kötelezte és nem jogszabálysértő az az ítéleti rendelkezés, amellyel általában eltiltotta az alperest attól, hogy a szakmánkénti felsorolást tartalmazó névsorokban cégét általában Ládagyár címszó alatt hirdethesse. .\z alperes által elkövetett cselekmény ugyanis nemcsak az. hogy vállalatát a távbeszélő szaknévsorban hirdette a fent kifejtettek szerint törvénybe ütköző módon, hanem az, hogy oly szakma címe alatt történt a vállalat hirdetése, amely szakmához az alperesi vállalat nem tartozik. Ilyképpen pedig az ítélet rendelkezése szerint történt abbanhagyásra kötelezés a bírói gyakorlatban kifejlődött jogelveknek megfelelően és anyagi jogszabály megsértése nélkül történi;. Indokaiból helyes a fellebbezési bíróságnak az az ítéleti döntése is, amellyel az alperest a keresetben panaszolt szöveggel, az előadott körülmények között való hirdetésének abbanhagyására kötelezte. Helyes a fellebbezési bíróságnak ebben a tekintetben elfoglalt az a jogi álláspontja, hogy a cselekmény a Tvt. 1. §-ának rendelkezését is sérti azért, mert az a felperesek árujával meg nem engedett összehasonlítás. A versenytárs árujával, szolgáltatásával való összehasonlítás ugyanis még valóság esetében is csak tárgyilagos összefüggés, indokolt szükségesség, közérdek, vagy jogos magánérdek védelme esetén megengedett. Az nyilvánvaló, hogy a versenyáru előnyeinek felsorolása az ugyanazt a célt szolgáló más áruk hirdetését tartalmazó közlemények között önmagában összehasonlítást jelent. Ámde azt, hogy az alperes az általa előállított árunak előnyös tulajdonságait éppen ott és a kifejtettek szerint meg nem engedetten hirdesse, ahol a versenyárukat hirdetik, sem tárgyilagos összefüggés, sem az alperes jogos magánérdeke védelme nem teszi indokolitá. 134. Annak hirdetése, hogy a mozgó bemutató előadására az „összes jegyek elkeltek", holott azon csak meghívott vendégek vettek részt, — t. v. (C. P. IV. 3353/1938. sz. a. 1938 október 5-én.) A meg nem támadott és ezért a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint az alperes filmszínházának 1937 október 5-én történendő megnyitására vonatkozóan 1937 október 3-án hirlapilag azt hirdette, hogy a keddi (5-iki) díszbemutató összes jegyei elitéltek. Ennek a szövegnek az a helyes értelme, hogy a közönség már október 3-áig megvette az október 5-iki díszbemutató előadásának összes jegyeit. A peres felek egyező előadása szerint azonban ezen a díszbemutatón csak meghívottak vettek részt, arra az alperes jegyet egyáltalán nem áru sított. Az alperes tehát szolgáltatásánál a valóságnál meg nem felelő és megtévesztésre alkalmas ada tokát híresztelt. Ezek az adatok pedig alkalmasak annak a hie delemnek előidézésére, hogy az alperesnek mé| csak a jövőben megkezdendő előadásai iránt ; közönség érdeklődése már a díszbemutatónál i: szokatlanul nagy, amiből viszont arra lehet következtetni, hogy : közönség az alperes szolgáltatásainak kiváló vol tárói már eleve is meggyőződött. Ez azonban az alperes szolgáltatásai kelendősé gének fokozására arra az időre is felettébb alkal mas, amikor az alperes már a rendes előadásai megkezdi, az alperes cselekménye tehát a Tvt. 2. §. els< bekezdésébe ütközik. 135. Egyéni kereskedő nem használhat csupái objektív cégszöveget. (C. P. IV. 3124/1938. sz. a. 1938 szept 14-én.] Üzleti vállalata körében senki sem használnál olyan céget, amely őt meg nem illeti. (Tvt. 7. §.) Miként ezt a m. kir. Kúria már kimondotta voll (P. IV. 350/1936., továbbá 3476/1934. és 3815— 1935.) a cégvalódiság elve által megkövetelt a; a szabály (K. T. 11. §. és 1922. évi XII. tc. 56 §-a), hogy — a törvényben megengedett kivétele; esetektől eltekintve — cégében mindenki polgár: nevét (illetőleg családi és utónevét) köteles használni, a versenytörvény alkalmazása körében ií irányadó. Ekként vállalata körében mindenkinek polgár nevét kell használnia, ami mellett szabadságába! áll olyan toldásokkal élni, melyek a személy vag) az üzlet közelebbi megjelölésére szolgálnak, kor látóit felelősségű társaság esetében pedig olyar toldatokkal, amelyek a vállalat tárgyára utalnak A felperes és a IV. rendű alperes megegyező elő adása szerint IV. rendű alperes az autóján és üz leti nyomtatványain (az A/5, jelű kivételével) i ..Budai Fehérneműkölcsönző Vállalat" megjelölés használja. Minthogy ez a cégszöveg azért, mert a IV. rendi alperes polgári nevét nem foglalja magában, i törvény követelményeinek nem felel meg, a IV rendű alperes üzleti vállalata körében olyan cége haszinál, amely őt meg nem illeti és mert a törvény követelményeivel ellenkezc céghasználatra vonatkozó szakmai szokás tekinte tében a fellebbezési bíróság döntése indokaibó helyes: a IV. rendű alperes felülvizsgálati kérelme alap talán. 136. A felperességi jog független az iparjogosít ványtól. (C. P. IV. 2840/1908. sz. a. 1938 szept. 13-án.) Az alperes felülvizsgálati kérelmében is azt adj: elő, hogy egyedül M. P. természetes személynél volt iparengedélye, amely őt felelős és szakképzet üzemvezető alkalmazása mellett feljogosított: ugyan lakatos- és esztergályosüzem folytatására, di nem jogosította fel M. P.-t autó- vagy traktorszere lések elvállalására, mert ilyszerü munkák elvég zéséhez a törvény külön szakképesítéshez kötőt