Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 11. szám - Fejezetek a nemzetközi vasúti árufuvarozási jog köréből

158 KERESKEDELMI JOG 11. SZ. irányadó tényállás szerint, nem történt meg az F) alatti megállapodás létesítése idején, 1931 április 27-én, hanem csak körülbelül l'A évvel későbben, 1932 október hónapban. Yctel 131. AJK áru átvételében késedelmes vevő rovására a K. T. 351. §-a értelmében teljesített ú. n. fedezeti eladás az adásvételi szerződés érvényét nem érinti; ez az értékesítés mindössze azt jelenti, hogy az eladó az áru átvételében késedelmes vevővel szemben a K. T. 351. §-ában előírt fedezeti eladás útján teljesíti a szerződést. Ebből következik, hogy az áru átvételében késedelmes vevővel szemben a K. T. 351. §-a alapján vételárkülönbözet címén érvényesített igény nem kártérítési követelésnek, hanem a szerződéses vételár egy részére irányuló követelésnek tekintendő. (C. P. VII. 2566/1938 sz. a. 1938 szept. 14-én.) Ennek a jogmagyarázatnak a keretébe illik az 1928. évi december hó 1-én létrejött megállapodás 8. pontjának az a rendelkezése, hogy ha az L r. alperes a M. K. Rt.-nak a szerződésben megszabott szállítási kötelezettségének rendben eleget nem tenne, a M. K. Rt. jogosult lesz az I. r. alperes minden további megkérdezése nélkül az átvételre esedékes havi mennyiségek le nem hívott részét az I. r. alperes pápai telepére szállítani. A M. K. Rt. ilyen szállításaiból származó számlakövetelései olyanoknak tekintendők, mintha a szállítás az I. r. alperes rendelkezése alapján történt volna. Az I. r. alperes sem tette vitássá a szerződés e rendelkezésén alapuló kötelezettségének a fennállását, mindössze azt hangsúlyozta, hogy méltányossági okok indokolják-e kötelezettsége alól való felmentését. Minthogy pedig az I. r. alperes az 1928. évi december hó 1-én kötött megállapodás 13. pontjában említett váltókat az ugyanebben a pontban foglalt rendelkezés szerint a tűzifa vételárára előlegül adta és ezeket a váltókat az utolsó évben az 1931/32. szállítási évben szállítandó tűzifa vételárának a kiegyenlítésére kellett fordítani, minthogy továbbá a M. K. Rt.-nak az általa a K. T. 351. §-a értelmében teljesített fedezeti eladás folytán az I. r. alperessel szemben a fentiek szerint ilyen vételárkövetelése keletkezett, megdől az I. r. alperesnek az az álláspontja is, hogy a kereseti váltók ilyen követelés érvényesítésének alapjául nem szolgálhatnak. Tisztességtelen verseny 132. A versenytárs csak olyan módon ellenőrizheti a versenytársának üzleti cselekményeit, amely a jóhiszeműségnek és a tisztességnek megfelel; ha tehát valaki személyesen vagy meghatalmazottja útján végbevitt eljárással szándékosan önmaga idézi elő azt. hogy jóhiszemű versenytársa az üzleti verseny terén törvénybe ütköző cselekményt kövessen el (beugratás), az az ellenőrzésnek a jóhiszeműség és a tisztesség által megvont határát nyilván túllépi s ezért nem nyerhet jogot arra, hogy egyedül az ilyként elkövetett cselekmény alapján versenytársával srzemben keresettel azokat a jogkövetkezményeket érvényesítse, amelyek egyébként az ilyen cselekményhez fűződnek. (C. P. IV. 2562/1938. sz. a. 1938 aug. 31-én.) S. L.-né a tényállás szerint tudva azt, hogy eljárása a jegyzékből kitűnő engedmény elérése nélkül céltalan, kitartóan arra törekedett, hogy az alperestől — aki árengedményt adni semmiféle formában sem szokott — ilyet kicsikarjon. Akként állította össze vásárlásának tárgyait, hogy azok között kisebb értékben olyan áruk is egyenek, amelyeknek nincsen irányáruk és nem is márkacikkek. Ezzel elhomályosította azt a körülményt, hogy a vételár teljes összegéből adandó százalékos engedmény minden áru árára kiterjedőnek jelentkezik. íMás üzletek szokásának emlegetésével, annak hangoztatásával, hogy állandónak ígérkező vevő első vásárlásáról van szó (ami való sem volt), továbbá, hogy engedmény nélkül a Csapókertből bejönni nem érdemes, igyekezett az alperest az árengedményadást megtagadó álláspontjától úgy eltéríteni, hogy árengedmény adása esetében az alperesre akkor is a vevőszerzés céljának gyanúja essék, hogy ha történetesen nem is ezért adna árengedményt. Mindezek az átlagos vevők szokásos vásárlási módjától eltérő, az elérendő engedmény okát és célját szándékosan s tervszerűen előre a felperes érdekeinek megfelelő világításba helyező olyan kijelentések, ténykedések voltak, amelyeknek célja valójában nem is irányul az alperes üzleti tevékenységének ellenőrzésére, hanem csakis arra, 'hogy az alperest a cselekmény elkövetésére rábírják, őt abba rosszhiszeműen és szándékosan beugrassák. Az alperesnek per tárgyává tett cselekménye ekként csupán a felperes megbízottja, vagyis a felperes részéről előidézett beugratásnak lévén eredménye: ily cselekmény alapján a felperes keresettel az előrabocsátotlak szerint nem élhet. Az alperes felülvizsgálati kérelme tehát ebből az okból alapos és ezért volt a fellebbezési bíróság végítélete a rendelkező rész értelmében megváltoztatandó. 133. Annak elbírálásánál, hogy valamely a forgalomban alkalmazott kifejezés alatt mit kell érteni, a Tvt. 2. §-nak alkalmazása szempontjából nem csupán a szakmabeli köröknek, hanem a tárgy tekintetében általában figyelembe! jöhető forgalmi körnek és pedig elsősorban a fogyasztóközönségnek a felfogása az irányadó. (C. P. IV. 2642/1938. sz. a. 1938 szept. 15-én.) A ládaáru általánosan használt csomagolóeszköz; fogyasztó közönsége nemcsak a szakma által elfogadott fogalmakat ismerő nagy fogyasztókból, hanem túlnyomó részben ezeket a szakmabeli meghatározásokat nem tudó, arra súlyt egyáltalán nem is helyező kis fogyasztókból kerül ki. Azt tehát, hogy a láda alatt mit kell érteni, a fogyasztók túlnyomó többségének felfogása alapján kell megbírálni, a közfelfogás kifejezőjének a fogyasztóközönség túlnyomó részének felfogását kell tekinteni. E részben helyes a fellebbezési bíróságnak az elsőbíróság ítéletéből elfogadott az az álláspontja, hogy a fogyasztóközönség túlnyomó részének ekként közfelfogást jelentő ismerete szerint nálunk láda alatt általában fából készült, csomagolásra szolgáló tartályt értenek és így ládagyár vagy ládakészítő üzem .gyanánt magát csak oly vállalat hirdetheti, amely fából készült ládákat állít elő.