Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 6. szám - A közös szabadalom társtulajdonosainak jogai

100 KERESKEDELMI JOG 6. SZ. A budapesti kir. ítélőtáblai szüneti tanácsbeosztás. A szünet első felében: (1938. évi július 4-től 31-ig bezárólag). Elnök: dr. Alföldy Dezső, a kir. ítélőtábla alelnöke. A tanács tagjai: ók. Keresztessy Gyula, dr. Orbán József, dr. Janovich Tibor, dr. Ádám András, dr. Méhes Ignác, kir. ítélőtáblai bírák. A szünet második felében: (1938. évi augusztus hó 1-től 28-ig bezárólag). Elnök: Ury Lajos kir. Ítélőtáblai tanácselnök. A tanács tagjai: Balásfalvi <Kiss Jenő, dr. Keresztessy Gyula, dr. Orbán József, dr. Medvés Medico István, dr. Janovich Tibor, kir. ítélőtáblai bírák. Jegyzők: dr. Stammer Ervin, dr. Keresztes Ferenc (1938. július 4-től 24-ig), dr. Bálás Sándor, dr. Táncos Kornél (1938. július 25-töl augusztus 7-ig), dr. Kemenes Béla, dr. Németh István (1938 aug. 8-tól 28-ig). IRODALOM Hazai irodalom Dr. Kuncz Ödön: A magyar kereskedelmi- és váltójog tankönyve. Budapest, 1938. Grill Károly kiadása. (A könyvre még visszatérünk.) Dr. Keszthelyi Nándor és dr. Vági József: Magyar devizajog. (Sichermann pályadíjnyertes míí.) Tőbe kiadás. (A könyvre még visszatérünk.) Dr. Szenté Lajos: A kereskedelmi ügynökök (áruügynökök, gyári képviselők) jogállása. — Különlenyomat. Ára 1.60 P. A szerző kiadása. Dr. Sövényházy Ferenc: A részvénytársaság felügyelőbizottsága és a hites könyvvizsgálat. Dr. Bánde György: A munkaidő és fizetéses szabadság szabályozása. Dr. Győry Andor és dr. Kallós György: A mozgófényképészeti művek szerzői joga. Dr. Neugröschel Endre: Megjegyzések a kartelszerződések alaki érvénytelenségének kérdéséhez. — Grill Károly kiadása. Dr. Czigler István: Az illetéktörvényjavaslat és az ügyvéd1. — A polgári Jog könyvtára. 33. füzet. DREHER BAKSÖR HAZAI JOGGYAKORLAT Cég 66. A szakkereskedő megjelölés a kiskereskedő eégének megjelölésére is használható, ha a kereskedő valamely szakma keretében foglalkozik kicsinyben való árusítással. Az idegen nyelvű, de szokásos toldat pedig ugyancsak nem tekinthető hangzatosnak. (Dental Depot.) íBpesti Tábla, P VI. 4071/1938. sz. a. 1938. ápr. 7-én.) 67. A K. T. 12. §-a értelmében, ha a kereskedelmi üzlet tulajdonosa meghal, az örökösök az üzletet az eddigi cég alatt csak vagy valamenynyien, vagy az örökösök egy része valamennyi örököstárs beleegyezésével folytathatják. Ennek a rendelkezésnek pedig az a helyes értelme, hogy az egyéni cég akár az összes örökösök által, akár azoknak egy része által csupán az össze.s örökösök hozzájárulásával folytatható. (C. Pk. IV. 456/1938. sz. a. 1938 március 17-én.) A nem vitás tényállás szerint Zs. M.-nak Vio részben örökösei az üzletet folytatni nem kívánják és ahhoz sem járulnak hozzá, hogy a többi örökös azt a korábbi cég alatt folytassa, ellenkezőleg — egyértelmű megállapodás hiányában — a cég törlését kérik. Mivel pedig a K. T. 12. §-ának idézett §-a értelmében a 9/io részben örökösöknek az üzletnek 'a régi cég alatt való folytatására az 1/lo részben örököstárs hozzájárulása nélkül joguk nem lehet és így nem is jogosultak a Zs. V. egyéni cég alatt az üzletet folytatni, vagyis a Zs. V. céget használni, a folyamodók a cég törlését jogosan kérik. Arra való tekintettel azonban, hogy méltányossági okokból az örökösöknek mód adandó arra, hogy megfelelő idő alatt az üzletnek a korábbi cég használata mellett való folytatása kérdésében megegyezést létesíthessenek, — a m. kir. Kúria a másodbiróság végzését a cég törlése tekintetében a rendelkező rész értelmében változtatta meg (a megegyezésre 60 napi határidőt adott, ellenesetbenben a cég törlendő). Részvénytársaság68. Az eredménykimutatás csak akkor felel meg a K. T. 169. §-ának, ha a mérlegével azonos elvek és beosztás szerint külön tünteti fel a bevételeket és kiadásokat és e kettőnek egybevetése útján mutatja ki az üzleti év eredményét. Az, hogy a magyar állam valamely jogi személynek kultúrál s vagy más közérdekű célra történt adakozása folytán a jogi személyt képviselő természetes személyt kitüntetésben részesíti, nem minősül a vezérigazgató ig. tagnak a társaság által adott juttatásnak. (C. P IV. 5887/1938. sz. a. 1938 febr. 23-án.) A kereskedelmi alapelvekből is az következik, ho^y ott, ahol a kettős könyvvitel szabályai szerint könyvelnek, — mint ahogyan az a részvénytársaságoknál kivétel nélkül történik — eredménykimutatás is készüljön. A bevételek és kiadások egyszerű összeállítása pedig csak egy része a zárószámadásokat előkészítő tevékenységnek és mert a mérleg nem felelhet meg a K. T. 199. §-ának, ha az előkészítőtevékenység annak meg nem felelő, az alapszabályokban említeti bevételek és kiadások összeállítása nem is vonatkozhatik az előkészítő munkára, hanem csak magára az eredménykimutatásra. A K. T. 199. §. 1., 2. pontjának és az 5. pont első részének ugyané §. 3., 4. pontjával és az 5. pont második bekezdésével való egybevetéséből, valamint a 6. pontnak abból a rendelkezéséből, hogy a cselekvő és szenvedő állapot összehasonlításából eredő veszteség vagy nyereség a mérleg végén különösen kiteendő, világosan következik, hogy a mérlegnek külön kell feltüntetnie a cselekvő