Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 1. szám - Mi tekintendő kartelnek?

1. sz. KERESKEDELMI JOG 11 az árak szabad alakítását a konkrét megállapodás résztvevőire nézve tényleg korlátozza, a piacon azonban változatlanul továbbra is fennállhat a legádázabb szabad verseny. Igen fontos tehát, hogy az áralakulásnak egyes, valamely megállapodásban résztvevők számára történt relatív korlátozását megkülönböztessük a piac egyetemét illető abszolút hatályú árkorlátozástól. A törvény ezt a megkülönböztetést nem teszi és ebből származik a baj. A téves döntés a relatív korlátozást is úgy tekinti, mintha az a piac egyetemének, az illető árucikkre vonatkozó általános árkorlátozása volna és ezért tekinti a megállapodást kartelszerződésnek. Miután nem remélhető a karteltörvény sürgős novelláris megváltozása semmilyen irányban, tehát a karteldefinició tekintetében sem, fontos, hogy a bírói gyakorlat fejlessze ki az általam fentebb vázolt, a gazdasági korlátozások terjedelmére vonatkozó megkülönböztetést. Dr. Kelemen Sándor. A Magyar Jogászegylet közgyűlés*. A Magyar Jogászegylet dec. 11-én tartotta évi rendes közgyűlését dr. Osvald István, a Kúria nyug. elnökének elnökletével. A közgyűlésen megjelent Lázár Andor igazságügyi miniszter is, aki megjelenésével is dokumentálni kívánta a Magyar Jogászegylet iránti érdeklődését, de egyben bizonyára azt is, hogy mennyire érdekli őt — a különböző sajtónyilatkozatok szerint is — a részvényjog reformja, amelynek keretébe tartozott dr. Kuncz Ödönnek a közgyűlésen előadott tanulmánya: „A részvénytársaság szervezetének problémái." Felesleges volna Kuncz Ödönnek ezt a felolvasását ismertetni egyrészt azért, mivel ugyanezen témáról tartotta az elmúlt hetekben a párisi Sorbonne-on előadását; de azért is mert Kuncz Ödönnek ez az elgondolása jogászkörökben régóta ismert. Előadó azonban mindig tud ujat mondani; és innen van, hogy előadása ez alkalommal is lebilincselte a hallgatóságot, melynek soraiban az igazságügyminiszteren kívül a magyar jogászságnak igazán legelőkelőbb tagjai foglaltak helyet. A közgyűlés a Magyar Jogászegylet igazgató választmányának megüresedett két helyére dr. Káinoki Bedő Sándort, az Országos Ügyvédszövetség elnökét és dr. Nagy Dezső Bálint közigazgatási biróí választotta. ELŐFIZETŐINKHEZ! Kérjük vidéki előfizetőinket, hegy a hátralékos előfizetési díjat a már beküldött postabefizetési lapon, esetleg postautalványon beküldeni szíveskedjenek, mert ellenesetben kénytelenek volnánk a lap további küldését beszüntetni. -— Egyéb vidéki előfizetőinket pedig kérjük, hogy az előfizetési díjat postán beküldeni szíveskedjenek. IRODALOM Hazai irodalom Jelentés a Magyarországi Szövetkezetek Szövetsége 1936 évi működéséről. A jelentést Kmycz ödön a szövetség alelnöke szerkesztette és egyben Antal István dr-nak „Szövetkezeti világnézet'" című előadását is tartalmazza. Hitelproblémák: Dr. Vajda Ákos előadás 1937 febr. 24-én az Országos Nemzeti Klubbai Előadó a túlságos adósvédelem rossz hatásaiv; foglalkozik; továbbá a túlságos hitelezés vagyis hitelinfláció elleni védekezést ajánlja. Foglalkozi Magyarország hiteligényeinek kielégítésével s ari az eredményre jut, hogy mindaddig, míg az e zárkózással kapcsolatos valutavédelem meg nei szűnik, amíg a külföldi lapozásaink rendezé: nem nyernek, amíg a gazdavédelem és ezzel ka{ csolatos hitelrögzítések is fel nem oldódnak és hilelszétosztás körül tapasztalható szervezetlensé meg nem szűnik, addig sem a bel-, sem a külföh pénz- és tőkepiac velünk szemben normálisa működni nem fog. — Az Országos Nemzeti KIu kiadványainak XV. füzete. Adók és illetékek zsebkönyve VIII. kiadá Szerkesztették: dr. Hegyessy Gyula és dr. Nag Dezső Bálint kir. közigazgatási birák és dlr. A másy Károly p. ü. titkár. Az Illetékügyi Közlön kiadása. Ára P 5.—, kapható az Ügyvédboltbai V., Markó-u. 25. Központi Járásbíróság aulája. Külföldi irodalom Die staatliche Zugehörigkeit von Hamlet gesellschaften nach ungarischem Recht. Dr. R. i Guido Gündisch. Különlenyomat a Zeitschrift fi Osteuropáisches Recht, IV., Jahrgang Heft 5-bőL HAZAI JOGGYAKORLAT Vállalkozási szerződés I. I. A megrendelő a vállalkozási szerződé; bármikor felmondhatja ugyan, ha azonban ezt nei a vállalkozó hibájára visszavezethető okból azoi nali hatállyal teszi, köteles sn ezáltal a vállalkoz< nak okozott kárt megtéríteni. II. Amíg a mű el nem készült, a mej rendelő felmondhatja a szerződést, a díj: azonban ennek ellenére megfizetni köteles, anna betudásával, amit a vállalkozó a mű félbemar: dása következtében kiadásban megtakarít és am felszabadult munkaerejének és tőkéjének értékn sítésével egyébként szerez, vagy nehézség nélki szerezhetne. (C. P. IV. 4106/1937. sz. a. 1937 nov. 5-én) Ezek a jogszabályok diszpozitív természetűé lévén, a felek nincsenek elzárva attól, hogy aki a felmondási jogra, akár a kártérítési igényeki vonatkozó rendelkezésektől eltérően szerzőc hessenek. A fennforgó esetben a peresfelek akként sze ződtek, hogy az alperes részéről felperesnél mej rtndelt építkezésekre vonatkozóan a „Vállala úton végrehajtandó középítési munkákra és r azokkal kapcsolatos szállításokra vonatkozó ált; lános feltételek" az irányadóak. A szóbanlevő, a m. kir. kereskedelemügyi m niszter által 80.231/1928. szám alatt kiadott „Á talános feltételek" 22. §-ának 66. pontja ped: azt a kikötést tartalmazza, hogy amennyiben megrendelő háború vagy más elháríthatatlan cs mény következtében a munkát akár ideiglenese: akár véglegesen beszünteti, a vállalkozót csak t