Kereskedelmi jog, 1938 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 10. szám - Grosschmid Béni

KERESKEDELMI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT SxerkMztőiég <• kladóhhratel: BUDAPEST Pannónia-ucca 9. szám Telefon: 127—165 ALAPÍTOTTA néhai GRKCSÁK KÁROLY m. kir igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár ügyvéd SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ ANDOR ügyvéd Előfizetési ár TŐZSDEI JOG melléklettel együtt: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Egy füzet ára 1.60 pengő Harmincötödik évi. 10. szám j Megjelenik minden hó elején Budapest, 1938 október 1 Grosschmid Béni Irta: dr. Nizsalovszky Endre egyetemi ny. r. tanár. Praeceptor Hungáriáé obdormivit in pace . .. Amikor ez a szomorú hír bejárta az országot, minden magyar jogász lelkében megrendülést, szomorúságot keltett az ország trianoni határán belül és azokon túl. Fájdalmas és súlyos ez a veszteség. Hiszen mi mind, akik a Grosschmid szellemének ellenállhatatlan sodrába kerültünk, ha tudtuk is, hogy ő a mindennapi élet küzdőteréről régen visszavonult, azt is tudtuk, hogy érdeklődő szemmel kíséri az ő nyomdokain haladó munkánkat és mindeddig hol kétkedve, hol bizakodva felmerült bennünk a kérdés, vájjon eltaláltuk-e egy-egy továbbépítéssel, interpretálással az ő gondolatát, vagy nem nézi-e rosszalással azt, amit a tanaiból konzekvenciaképpen levezettünk. A nyilvános, személyes megnyilatkozásnak, bár nem remélt, de mégis lehetséges volta az ő követőinek egyre növekvő táborában mindig oly erőteljes hatóerő volt, hogy elköltözése a lelki világunkban keserves változást jelent. E sorok szerény írója különösen érzi a veszteség súlyát, hiszen talán csak napok választották el attól a régóta remélt alkalomtól, amikor a Mester színe előtt — életében elsőízben — megjelenhetett volna és ez a találkozás már csak akkor valósulhatott meg, amikor a nagy lélek által elhagyott testet a rideg koporsó rejtette magában. A súlyos veszteségben vigasztaló, hogy a tanok élnek és azok örökéletre hivatottsága már alkotójuk életében bebizonyosodott. Ezek a tanítások nem szorultak arra, hogy azokat a Mester személyes tekintélyével megvédje, mert — bár különösen az utolsó tíz év polgári jogi irodalmának jelentős részét az ő írásainak értelmezése, érvelésre felhasználása tette ki — jóformán sohasem fordult elő, hogy valaki az ő megállapításával szemben harcba szállott volna, hanem ellenkezőleg, mindenkor megnyugodott az, aki a maga gondolkozásának eredményeit Grosschmid valamelyik megnyilatkozásában megerősítve látta. Ha viszont az volt az eredmény, hogy a gondolkodó jogász a grosschmidi tanokkal ellentétbe került, sietett a maga gondolatmenetét revízió alá venni és bizony-bizony, ennek mindig az volt az eredménye, hogy a maga véleményének helytelenségét kellett bevallania, ha még nem volt későn, önmagának, hogy nyilvánosságra már a harmonikus igazság kerüljön. Egyetlen elme ilyen abszolút uralmára jogásznemzedékek gondolatvilága felett, nem volt példa sem nálunk, sem másutt. Az előfordul, hogy egy-egy nagy elme oly nagy hatással van a kortársakra, hogy az alapvető fontosságú nagy eredmények mellett a tévedései számára is meg tudja nyerni ideig-óráig a jogászok tömegeit. Kevesen vannak, akik a jogászi gondolkozás legmagasabb csúcsaira képesek felérni és sokan, akik ezt a fáradságot úgy takarítják meg, hogy beérik a magaslatokon azok által tett észlelések eredményének elfogadásával, akik oda kétségkívül felérkeztek. Ilyen nagy elméje volt a német jogtudománynak egy Windscheid, az osztráknak egy Unger, akiknek hatásához oly sokszor hasonlítják azt az effektust, amelyet a magyar jogtudományra Grosschmid gyakorolt. Pedig igen nagy a különbség. Anélkül, hogy az eredményes kritikának az igazán nagy elme érdemeit kisebbítő jelentőséget tulajdonítanánk, meg kell állapítanunk, hogy Grosschmid tételei között