Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / Tartalommutató

1. sz. KERESKEDELMI JOG V hogy a felügyelő-bizottság tagjai az egyes ügyleteket, esetleg az egész ügyvezetést csak akkor kötelesek tüzetes vizsgálat tárgyává tenni, ha valóban tudomásukra jutottak olyan tények. — vagy ha a lehetőség, szokás és az adott eset körülményei szerint fogana­tosítandó általános jellegű ellenőrzések, külö­nösen az évi mérleg és számadások kellő megvizsgálása alkalmával tudomást szerez­hettek olyan tényekről, amelyek a felügyelő­bizottságot terhelő gondosság követelménye­ként ezt a megvizsgálást indokolttá teszik .. 25 43. Az igazgatósági tagságról való lemondás jog­hatályos a cégjegyzékből való egyidejű tör­lés nélkül is 26 44. Az r. t. alapszabálvszerű üzletkörét csakis az összes részvényesek hozzájárulásával változ­tathatja meg. E a szabály a K. T. életbelépte előtti r. t.-okra is áll 26 45. A részvénytársaság felügvelőbizottságának a K. T. 194—196. §§-ban megállapított törvé­nyes szervezetétől és hatáskörétől a felek el nem térhetnek, a felügyelőbizottság törvényi felelősségét a felek nem korlátozhatják. Ebből következik, hogy felügyelőbizottsági póttag alkalmazásának helye nem lehet 63 46. A részvényes az igazgatósági tagok ellen kár­térítési pert előzetes közgyűlési határozat nél­kül is indíthat. Ennek nem állja útját az sem. hogy a rt. utóbba maga is sikerrel követeli a kár megtérítését 111 47. A hányadrészvényes önmagában csupán a tár­sasági vagvonban való részesedésre vonatkozó jogokat érvényesítheti: a részvény tulajdoná­val járó egyéb társasági jogokat azonban csu­pán a teljes névértékű részvények együttvéve biztosítják. - Hányadrészvénv alapján köz­gyűlési határozat hatálytalanítása iránti ke­reset nem indítható 112 48. A mérlegnek külön kell feltüntetnie a cse­lekvő és külön a szenvedő vagvonrészeket és az ezek összesének különbözete az, amely a mérleg végén kiteendő. Az eredménvkimutatás tekintetében tehát ön­ként következik hogv az csak akkor felel mea a K. T. 199. §-ának. ha külön tünteti fel a tiszta vagvont gvarapító. nvereség jellegű bevételeket és külön ? tiszta vagvont csök­kentő, veszteség jellegű kiadásokat és a kettő egvbevetése útján mutatja ki az üzletév ered­mén vét 112 49. A. Kt. 174. £-a értelmében minden rész­vényest kereseti jog illet a közgyűlési hatá­rozat ellen, ha az a törvénnyel, vagv az alap­szabálvokkal ellenkezik. A kereseti jogosult­sághoz az érdek külön kimutatása nem szük­séges. Egvmagában tehát az hogy a felperes­nek csupán egy részvénye van és ezt a rész­vénvt is közvetlenül a közgvűlés előtt sze­rezte meg. egvéb ténveknek. különösen arra vonatkozó tényeknek bizonvítása nélkül, hoey a támadás a társaságétól eltérő, merőben egyéni célokat szolgál nem alkalmas annak a megállapítására, hogv a törvény által meg­engedett jognak gvakorlása a joggal való visszaélésként jelentkezik 128 50. Részvénvtársasági közgyűlési határozat meg­támadásánál a részvénytulajdonosi minőség vizsgálata 1*2 Szövetkezet 51. Az alapszabályok az az intézkedése, amely a közgyűlés tárgysorozatába felveendő indít­vány megtételének jogát csak a tagok egytized adja meg, fogalmi ellentétben állana a tag­nak hozzászólási és ellenőrzési lehetőségével 129 Pénztartozás 52. Külföldről behozott áruk vételára fejében a Belgrádban dinárban teljesíteni tartozott al­peres a pengőösszegek letétbe helyezésével a peres felek szerződési megállapodásának megfelelő fizetési kötelezettségének még nem tett eleget 11 53- Díjmentesítési számlában külföldi pénznem­ben külföldön bevezetett fuvardíjköltségek át­számítása 15 54. Abból, hogy az alperesek a kölcsönt nem valóságos aranydollárban, hanem a köte­lezvényben meghatározott aranydollárnak megfelelő pengőben vették fel, követ­kezik, hogy a felek a kölcsön összegének aranydolláiban történt megjelölésével csupán a kölcsön értékének a kölcsön folyósításakor fennállott feltevéseknek megfelelő állandó­ságát kívánták biztosítani arra az esetre, ha a pengő értéke időközben csökkenne .... 26 55. Nem aranydollárról szóló, értékállandósági kikötés által nem kisért dollárbetét a jelen­legi árfolyamon fizetendő vissza 26 56. Alperes az árkülönbözetet a számbajöhető külföldi fizetési eszközök (dollár, lira) érté­kének időközi csökkenése dacára is a fizetési késedelme bekövetkeztekor fennállott belső érték szerint köteles a felperesnek megfizetni, mert késedelméből a maga részére előnyt nem származtathat. A pengőre szóló marasz­talás tehát nem terhesebb alperesre, mintha dollárra vagv lírára szólóan marasztaltatnék, de a megítélt árkülönbözet fennkiemelt belső értékének megfizetését biztosító hozzáadással 62 57. Dollárfizetés kikötése esetén a dollárnak a szerződés megkötése idejében fennállott érté­két kell megtéríteni 75 58. Dollárbetét esetén az értékállandóság bizto­sítására vonatkozó külön megállapodás híjján sem alkalmazható a K. T. 326. §-a. hanem a fizetendő pénzösszeget a felek között fennálló összes körülménvek vizsgálata mellett a jó­hiszeműség és méltányosság szerint kell meg­állapítani. (Letétkori értéké 98 59. Az ú. n. gazdaadósok védettségére vonatkozó jogszabályok nem az ilven adósokkal szem­ben fennálló követelések érvényesítésére, ha­nem azok behajtására vonatkozó korlátozáso­kat foglalnak magukban 98 60. A bíróság a fizetési engedély hiányát csak az adós kifogása alapján tartozik vizsgálni s ez esetben az adós tartozik igazolni, hogy ő a M. N. B. engedélyét kérte, de nem kapta meg 99 61. Szilárd értékmérőnek tartott dollárban tör­tént tartozás megrögzítés esetén a régi dollár­paritásos alapon való marasztalás 110 62. Koronának U. S. A. dollárra való átszámítás mellett takarékbetétbe helvezése értékállandó­ság kikötésére mutat. — Teljes értékű dollár­átszámítás melletti marasztalás . 111 63. Feloldás betétkönyv feltételeinek megállapí­tása céljából 163 64. Kiviteli engedélyek tilalom ellenére való át­ruházása érvénytelen 164 65. Pengőben elhelvezett összegeknek a befizetés napián jegyzett árfolvamon dollárra történt átszámítása az értékállandóság hallgatólagos kikötését jelenti 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom