Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 3. szám - Közgyűlési határozatok megtámadása - Gold Simon

3. 32. KERESKEDELMI JOG 47 számítás kérdésében a celeknek a kifejtettek értel­mében a váltójog szerint is hatályos ügyleti m-z­állapodása ne érvényesüljön. Ennek az álláspontnak helytálló voltát támo­gatja az. hogy bár úgy az új német váltótörvény 4L §-a. mint a magyar javaslat 41. §-a azt tartal­mazza, hogy a már ismertett szabályok nem al­kalmazhatók akkor, ha a kibocsátó kikötötte, hogy a fizetést valóságban bizonyos meghatáro­zott idegen pénznemben kell teljesíteni, de vi­szont a magyar javaslat szerint figyelmen kívül marad ez a kikötés akkor, ha a külföldi pénzben való teljesítést jogszabály gátolja és a váltóbirto­kos a kikötés ellenére is köteles a fizetés helyén folyamatban levő pénzértékben a fizetést elfo­gadni. A peres felek az F 6. alatt csatolt okirat tar­talma szerint abban állapodtak meg. hogy a hite­lezőt megilleti az a jog. hogy úgy a tőkét, mint a már korábban lejárt kamatok nem fedezett ré­szét, nctnkülönben a még esedékessé váló kama­tokat is valóságos északamerikai dollárokban, vagy értékálló — legalábbis a hitel folyósításakor való — egyenértékben követelhesse. Az F 5. alatt csatolt okiratban foglaltak szerint pedig az alpe­res jelentette ki, hogy 7015 dollár hiteltartozásért, illetőleg az értékállóságért, vagyis legalábbis a folyósításkori 40.000 aranypengő értékért való felelősséget kifejezetten magára vállalja. A felek itt ismertetett megállapodásának el­teimé végeredményben az. hogy arra az esetre, ha a váltón kitett 7015 dollár kifizetése pengő­összegben történik, meghatározták azt az árfolya­mot, amely mellett az átszámításnak történni kell. T^TN szcrsTiind kimondták azt is. hogy az alp^re* által, ennek az árfolyamszámításnak megfelelően fizetendő összeg 40.000 pengőnél kevesebb nem lehet. A felperes tehát a kifejtettek szerint irány­adó megállapodás folytán, a váltó alapján ezt az összeget jogszerűen követeli. Ezekkel szemben a peres kérdés eldöntése szempontjából nincs jelentősége sem annak, hogy a felperes a saját, dollárban fennálló tartozásait mily árfolyam alapján egyenlíti ki. sem annak, hogy a jelzálogul szolgáló ingatlanból való kielé­gítés esetén, mily összeggel tarthatna jogszerű igényt, tehát a fellebbezési bíróság ítélete, mely szerint az alperest az előadottak értelmében kö­telezte fizetésre, a kifejtett indokokból megfelel az anyagi jog szabályainak. A peres eljárás felfüggesztésének — minthogy a hitelező pengőösszegben s nem külföldi pénz­nemben érvényesíti követelését —. helye nem lé­vén, a fellebbezési bíróság ebben a kérdésben is jogszabálysértés nélkül határozott. Ezek alapján a kir. Kúria az alperest felülvizs­gálati kérelmével elutasította és a Pp. 543. §-ának utolsó bekezdése alapján az azzal okozott költség megfizetésére is kötelezte. Budapest. 1937. évi január hó 20. napján. Dr. Zsitvay Géza s. k. tanácselnök, dr. Dávid István s. k. előadó, dr. Gál László s. k., dr. Ipo­vitz Károly s. k.. dr. Körtvélyessy György s. k. - Ezt a határozatot a m. kir. Kúria dr. Szexu­györgyi Elemér ügyvéd, a felperes képviselőjének a helyettese és dr. Walton Ágoston ügyvéd, az al­peres képviselője jelenlétében 1937. évi január hó 27. napján kihirdette. Dr. Zsitvay Géza s. k. tanácselnök, dr. Eggen­hofer Ödön s. k. tanácsjegyző. Névsértés 42. A felperes nevének meg nem engedett fel­használásától való eltiltás és ebből folyó kártérítés iránt folyamatba tett ez a per nem tartozik azon perek közé. un^lyek a Pp. 2. 2. bek. értelmében, íekintet nélkül az értékre, a kir. törvényszék ha­táskörébe vannak utasítva, Ennélfogva az alperes nem élhet felülvizsgálattal, ha a fellebbezési bíró­ság ítéletével megítélt követelésnek vagy követe­lésrésznek értéke nem haladja meg a felülvizsgá­lat kizárására irányadó értékhatárt. (Te. 37. g. első és második bek.) (P. IV. 6208 1936. sz. a. 1937 január 21-én.i Tiszteséstelen verseny 43. A versenytárs alkalmazottjától euy ott alkal­mazott gép megtudása s annak az által való elké­szíttetése — t. v. iP. IV. 5634 1936. sz. a. 1927 január hó 27-én.) L A fellebbezési bíróság a tényállást a tárgya­lás és bizonyításfelvétel egész eredményének a Pp. 270. §-ának megfelelő mérlegelése alapján állapította meg. a ténymegállapítás tehát a Pp. 534. §-ában foglalt megtámadási ok hiányában ehelyütt is irányadó. Az irányadó tényállásból helyesen vonta e a fellebbezési bíróság egyrészt azt a következtetést, hogy az alperes fiának és vállalatának alkalma­zottjának szándéka nyilvánvalóan arra irányult, hogy a felperes alkalmazottja. K. J. az ő részére a felperes üzemében használatos cérnázó gépet készítse el. másrészt az ugyancsak irányadóan megálla­pított azokból a tényekből, amely szerint a szó­banlevő gépeket Magyarországon más üzemben is használták, hogy annak szerkezeti rajzát annak feltalálója P. J. már az 1930. évben az alperesnek megküldötte. az okszerűség követelményeivel nem ellentétesen jutott arra az eredményre, hogy ez a géptípus nemcsak a felperes és az általa beava­tott, titoktartásra kötelezettek előtt, hanem más szakmabeliek előtt is ismeretes volt. Az ilyen gépkonstrukció pedig a fellebbezési bíróságnak az elsőbíróság ítéletéből átvett helyes okfejtése szerint üzemi titoknak nem tekinthető. A fellebbezési bíróság ugyancsak helytálló ok­fejtése szerint az alperes áltai K. J.-ník fizetett ösz­szeg az elkészített gépek ellenértéke volt, nincs léhát alap annak a megállapítására, hogy ez az összeg, vagy annak valamely része ajándék, juta­lom, vagy külön előny lenne. Ilyképpen pedig a fellebbezési bíróság a felpe­rest arra irányuló kereseti kérelmével, mikép az alperes eltiltassék attól, hogy a felperes alkalma­zottait a felperes vállalat üzemi titkát képező adatok elárulására és pedig a felperes alkalma­zottjának megvesztegetésével reábirja. ítéletében felhozott indokai szerint helyesen utasította el. II. Indokaiból helyes azonban a fellebbezési bíróságnak arra vonnatkozó jogi álláspontja is. amellyel a Tvt. 1. §-ába ütközőnek minősítette az alpeesnek alkalmazottja útján elkövetett a?t az eljárását, hogy a felperes alkalmazottjai útján tudta meg. hogy a felperes üzemében milyen gé­pet használ és a gépet felperes alkalmazottjával

Next

/
Oldalképek
Tartalom