Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)
1937 / 3. szám - Közgyűlési határozatok megtámadása - Gold Simon
3. sz. KERESKEDELMI JOG 45 vizsgálni, hogy az alperest — a kereset alapjául szolgáló 1932. évi október hó 8. napján kelt adásvételi szerződés fenntartása mellett —. a kártérítéshez való jog megilleti-e? II. Az 1932. évi október hó 8. napján kötött adásvételi szerződésnek az a nem vitás kikötése, amely szerint az eladók kijelentették, hogy ..részvénycsoportunk megbízásából a Bart igazgatóságában a mai napig helyet foglaló megbízottaink a Bart nevében olyan jogügyleteket amelyekről önöknek tudomása nincs és amelyeknek folyományaképpen a Bart jelenlegi — önök által teljes egészében ismert — státusa hátrányosan befolyásoltatnék, nem kötöttek és természetesen a jövőben sem kötnek és teljes kártérítési felelősséget vállalunk minden olyan kárért, amely a Bart státusát az esetleges ily Önökkel nem közölt jogügyletek folytán a jövőben érné", nyilvánvalóvá teszi, hogy a felek a Bart vagyoni helyzetét, mint az átnuházott Bart-részvények értékének kétségtelenül legjelentősebb alkotó elemét, az adásvételi szerződés lénveges tartalmává tették. Ha tehát valónak bizonyulna az. hogy a vevő alperes részéről még az 1930. évi augusztus hó 1. napján történt részvényvétel megkötésekor kért és az eladók által megadott felvilágosításnál a Budapest székesfőváros által a Bart-tól követelt évi közlekedési adó teljes összegének tudatos elhallgatásával az alperest megtévesztették, ezúton bírták rá az alperest az 1930. évi augusztus hó 1. napján kelt vételi szerződés megkötésére és a Bart közlekedési adóterhének valóságos összegéről az alperes az 1932. évi október hó 8-i második részvényvétel idején sem tudott, vagyis az eladók az 1932 október 8-i vételügyletet az alperes tudatos tévedésben tartásával kötötték meg: az alperes a tiltott cselekményekre vonatkozó jogszabályok szerint az eladóktól kártérítést követelhet: mert általános jogszabály az: hogy az a fél. akit a másik csalárd megtévesztéssel, vagy tévedésben tartással — adásvételnél a hiány csalárd elhallgatásával — bírt rá a szerződés megkötésére: választása szerint a szerződési nyilatkozat megtámadása helyet az értesítésre és elévülési időre fK. T. 349. §.) vonatkozó rendelkezésére tekintet nélkül — a tiltott cselekményekre vonatkozó jogszabályok szerint kártérítést követelhet. A szerződéskötésnél a vétel tárgya tulajdonságai tekintetében való csalárd megtévesztéshez pedig elegendő annak kimutatása, hogy az eladó jobb tudomása ellenére, meg nem lévő tulajdonságok fennállásának, meghatározott hiányok fenn nem állásának feltüntetése, vagy a hiányok elhallgatása által a vevőt vagy tévedésbe ejti, vagy tévedésben tartja és e tévedésével a szerződéskötésre bírja. III. Értékpapírok — közöttük a részvények — tulajdonának átruházását tárgyazó ügyletekre is alkalmazandó vételi jogszabályok szerint, ha az eladó a dolog hiánymentességéért jótállóit vagy a hiányt a vevő előtt csalárdul elhallgatta, vagy ha a hiány az eladót terhelő teljesítési kötelességnek neki felróható megsértéséből ered: a vevő a dolog hiányosságára való tekintettel, a vétel felbontása vagy a vételár leszállítása helyett, nemteljesítés miatt kártérítést követelhet. A kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felelő áru szállítása esetén ez a kártérítési jog a vevőt a K. T. 348. §-a értelmében is megilleti. A K. T. 349. §-ának az értesítésre és az elévülés idejére vonatkozó rendelkezéseit kizáró (K. T. 350. §.) csalárd elhallgatásnak tekintendő az, ha az eladó akkor, amidőn őt a vevővel szemben a tisztesség és a jóhiszeműség követelményeinél fogva közlési kötelezettség terheli, elhallgatja a vétel tárgyának általa ismert azt a hiányát, amelyről tudja, hogy a vevő nem ismeri és hogy ha ismerné, az a vevő ügyleti akarat elhatározására befolyással bírna. Ilyen közlési kötelesség terheli pedig az eladót elsősorban akkor, amidőn — mint ebben az esetben — a vevő az eladóhoz a dolog tulajdonságai tekintetében határozott kérdést intézett, a Bart vagyoni helyzetéről, jövedelmezőségéről felvilágosítást kért. Az értékpapírok árfolyama, értéke, az értékpapíroknak nem dologtulajdonsága ugyan, ámde szavatolandó tulajdonság akkor, ha magát az értéket, vagy azoka'c az alkotóelemeket, amelyeken az értékpapírok értéke alapszik i pl. a vállalat vagyoni helyzete, jövedelmezőségei a felek a szerződés tartalmává tették — kikötötték: mert még akkor is. ha az eladott testi dolgot csak közvetve érintik: szavatolandó tulajdonságok mindazon tényleges és jogi viszonyok, amelyek a közfelfogás, vagy a felek akaratnyilvánítása szerint a dolog értékelésére lényeges befolyást gyakorolnak. Váltó 41. A V. T. 37. §-átúl ettérő kikötés érvényesíthetősége közvetlen felek között. — Effektív dollár kikötése ecetén is helye van az értékállandóság kikötésének és pengőben való fizetésnek, mivel dollárban fizetni nem lehet.* iP. VII. 5172 1936. sz. a. 1937 január 20-án.) A m. kir. Kúria az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja és arra kötelezi, hogy fizessen a felperesnek, ügyvédje kezéhez 15 nap alatt 420 ínégyszázhúsz i aranypengő felülvizsgjálati eljárási költséget. Indokok: A fellebbezési bíróság a Te. 25. és 32. §-ának megfelelő indokai szerint jogszabálysértés nélkül helyezkedett arra az álláspontra, hogy az alperesnek az F 5. alatt csatolt okiratban foglalt ügylet kizsákmányoló jellegére vonatkozó kifogását döntése körébe nem vonhatja, amiből önként következik, hogy ennek a kifogásnak érdemével a felülvizsgálati eljárásban sem kell foglalkozni. Abban a kérdésben, hogy megfelel-e az anvagi jog szabályainak a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy az alperest 7015 valóságos északamerikai dollárról kiállított váltó alapján 40.000 pengő megfizetésére kötelezte, a vitás kérdés elbírálásánál a Vt. 37. §-ában foglalt jogszabálvból kell kiindulni. Eszerint a fizetést a váltóban megjelölt pénznemben kell teljesíteni s ez alól a váltótörvény felhívott szabálya csak azt a kivételt engedi, hogv ha a váltó a fizetés helyén folyamatban nem lévő * Az elvi jelentőségű ítéletet s annnak kimerítő indokolását előadó: dr. Dávid Istvánt olvasóink különös figyelmébe ajánljuk.