Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 3. szám - Közgyűlési határozatok megtámadása - Gold Simon

3. sz. KERESKEDELMI JOG 41 Az amerikai pénzintézet nyilván nem szándékozott értékállóságot stipuiálni és pedig olyan éitékállóságot. amelyet pengőben kívánt magának biztosítani és amelynek csupán támasztéka volt a dollár, vagyis az a valami, amit mint értékálló valutát a legalkalmasabbnak vélt a pengőbeni egyenértékűség biztosítására. Nyilvánvaló, hogy az amerikai pénzintézetnek ilyen szerződési szándéka vagy ilyen érdeke lehetetlen, vagy legalább is valószínűtlen. Nyilvánvaló tehát az is. hogy a szerződési szándék egyik fél részéről sem irányult a valorizáció kikötésére. Ezzel az indokkal lett az ítélet — egyébként helyes — döntése megnyugtató. Ez az ítélet valószínűleg csak utolsó láncszeme a ..jogszabályértelmező'" ítéletek sorozatának és most már minden bizonnyal utat tör a jogkérdések ezen területén is az egyedül helyes és világos szempont: a felek szerződési szándéka. SZEMLE Gold Simon | A magyar jogtudománynak gyásza van. Dr. Gold Simon különösen a biztosítási jog terén volt elismert tekintély. A Kereskedelmi Jognak alakításától kezdve munkatársa volt és biztosítási jogi cikkei lapunk hasábjain jelentek meg és gazdagították annak tartalmát. Vele kiváló ember, nagy ügyvéd és nagy jogász szállt sírba Övéivel együtt mi is gyászoljuk őt. Közgyűlési határozatok megtámadása címmel tartott dr. Keszthelyi Nándor előadást a Magyar Jogászegylet Civiljogi Szemináriumában. Előadó kiinduló pontul a Kereskedelmi Törvény megalkotását megelőzően. 1874-ben tartott szakértekezlet anyagát választotta, reámutatván arra, hogy a részvényesnek addig egyetlen egy törvényben sem szabályozott megtámadási jogát Magyarországon kondifikálták először. Az értekezlet előadója ezt a jogosítványt kifejezetten a kisebbségi érdekek védelmére tartotta szükségesnek. A bírói gyakorlat fejlesztette azt tovább mai alakjáig. Előadó végigment a megtámadási peren. Vizsgálta mindenekelőtt a felek személyét, vagyis azt. hogy felperesként ki érvényesítheti ezt a jogi és hogv alperesként ki ellen indítandó a per. A felperesség kapcsán kifejtette, hogy a megtámadási jog szempontjából ki tekintendő részvényesnek. A kérdés különösen akkor nehéz, ha a részvény fölötti korlátlan rendelkezési jog — pl. elzálogosítás esetében — nincsen meg. Imertette a jognak a határozathoz való hozzájárulás következtében történő elenvészését. Kifejtette a megtámadási kereset helyes tartalmát, annak petitumát. valamint a peres -feleknek a bizonyítás tekintetében elfoglalt pozícióját. Rámutatott arra. hogy a bírói gyakorlatban miként alakul a ..határozat'' fogalma. Foglalkozott az egyes megtámadási okokkal, a per alatt bekövetkezett tények hatásával, a perben hozott ítélet jelentőségével és hatásaival, valamint a megtámadási per és a perenkívüli cégbírósági eljárás egymáshoz való viszonyával. Az újabb joggyakorlat jellemzéseként megemlítette, hogy az alaki és anyagi megtámadási okok közötti különbség mindinkább elmosódik és az alakiság fogalmát az ítéletek szűkítik. A judikatura irányára jellemző ezenfelül, hogy a megtámadáshoz konkrét érdeksérelmet nem kíván és a törvény és alapszabályok megsértésén kívül általában a jó erkölcsökbe való ütközés címén is hajlamos határozatok megsemmisítésére. Bíróságaink így tulajdonképpen actio publica-vá tették a megtámadási pert. Ez a jogfejlődés szükségessé teszi a kérdésnek sürgős törvényes szabályozását akár átfogó reform, akár csak novella képében is történik e szabályozás. Ezzel kapcsolatban előadó felsorolta a különböző reformelgondolásokat a Thirring-féle tervezettől kezdve, a különböző Kuncz-féle javaslatokon át a Magyar Jogászegyletnek a német részvényjogi reform kapcsán megtartott vitájáig. Az előadáshoz dr. Blau György, dr. Kuti Arthur. dr. Proszvimmer Béla és dr. Mezei Tamás szóltak hozzá. A m. kir. Kúriának a váltó-, kereskedelmi és csödügyekben alakított jogegységi tanácsa aa 1937. évi április hó 12. rröpján (hétfőn) délelőtt 10 órájára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kéniést fogja eldönteni: ..A m. kir. dohány 'nagy-, különlegességi-, kis^ áruda alkalmazottainík szolgálati viszonyára az 1910 1920. M. E. számú rendeletnek vagy az általános magánjognak a szabályai irányadók-e?" Az ügy előadója a jogegységi tanács ülésében dr. Gallia Béla kir. kúriai bíró. A m. kir. Kúriának a váltó-, kereskedelmi és csödü gyekben alakított jogegységi tanácsa az 1937. évi ápriüs hó 12. napján (hétfő), délelő t 10 órájára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdést foíja eldönteni: ..Ha a szerződő fél az első biztosítási időszakot követő időszakra eső életbiztosítási díj fizetésére magát az esedékességre külön írásban nem kötelezte és a díjat mer nem fizeti, az életbiztosítási szerződés már egyedül a nem fizetés okából hatályát veszti-e. vagy pedig ez csak akkor következik be, ha a biztosító őt az 1927. évi X. t.-c. 5. §-ának első beikeizdése értelmében a díj fizetésére felhívta és részére utólagos teljesítési időt adott?" Hazai irodalom Társas vállalkozások, finanszírozások veszedelmei. A bekapcsolódás, együttműködés és likvidálás gyakorlati kézikönyve. írta: dr. jur., dr. phil. Volenszky Béla budapesti ügyvéd. A gyakorlati élet egyik fontos szükségletével vetett számot dr. Volenszky, amikor éhben a szakmunkájában a társasági jog egységes és áttekinthető rendszerét megírta, mégpedig eredeti felfogásban és sok tapasztalatról tanúskodó alapossággal. A munka elsősorban a közgazdasági élet gyakorlati embereinek tesz igen jó szolgálatokat egyrészt azzal, hogy a jogi vonatkozásokat is világos formában tárgyalja, másrészt nagyon sok értékes és életrevaló praktikus tapasztalati útbaigazításával. Ezek felölelik a társulás és finanszírozás úgvszólván valamennyi jelentékeny problémáját. Megjelent a Jogászírók Közérdekű Könwtárában ÍV.. Pozsonyi-űt 12). Ára 7.20 P.