Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 3. szám - Közgyűlési határozatok megtámadása - Gold Simon

42 KERESKEDELMI JOG 3. SZ. HAZAI JOGGYAKORLAT A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 83. számú polgári döntvénye .33. A családi hítbizomány hasznainak zár alá vétele kapcsán a hitbizományi bíróság által a hitbizományi birtokos számára megállapított tartási összeg csak abban a részében lehet végrehajtási foglalás tárgya, amely a hitbizományi birtokos és a tartási összeg megállapításánál esetleg számításba vett családtagok létfenntartásának a biztosítására szükséges összeget meghaladja. Annak az elbírálása, hogy van-e megállapított tartási összegnek végrehajtás alá vonható része és ha igen, mennyit tesz az ki, a hitbizományi bíróság hatáskörébe tartozik. Munkajog 34. Nem minősíthető a felmondási joggal való visszaélésnek és a munkavállaló jogai kijátszásának, ha a munkaadó a határozatlan tartamú szolgálati szerződést szabályszerűen felmondja, a felmondási határidő lejárta után azonban a munkavállalót, annak a hozzájárulásával kisebb illetménnyel a szolgálatban továbbra is alkalmazza és ezzel a szolgálati viszonyt határozatlan időre meghosszabbítja. (P. II. 4290/1936. sz. a. 1936 december 3-án.) A munkaadó a javadalmazás csökkentésével más megállapodás hiányában nem mond le arról a jogáról, (hogy a szolgálati szerződést tetszése szerint bármikor felmondhassa. A szolgálati viszony meghosszabbításakor pedig a felpeires a fizetésleszállítás tudomásul vételét nem kötötte ahhoz a feltételhez, hogy az alperes bizonyos ideig nem él a felmondás jogával. Ezért az alperesnek az a ténye, hogy a szolgálati viszonyt utóbb — 1 és fél év múlva, tefhát nem jogkijátszó célzatra mutató rövid időn belül — 1 évre ismét felmondotta, nem visszaélés a munkaadót megillető felmondási joggal. Ennek a felmondási időnek lejárta után pedig a felperesnek a szolgálatiban (kedvezőtlenebb feltételekkel — újabb javadalomcsökkenéssel és most már határozott időtartamig terjedően — megtartása szintén nem jelentett jogsérelmet az 1910/1920. M. IE. r. 2, 4. és 23. §-ai szempontjából. A felperes ugyanis a fizetésleszálltás megismétlődésével szemben a szolgálati viszony folytatásának a megtagadásával védekezhetett volna. A határozott tartalmú szerződésnek mgyancsak meghatározott időre való meghosszabbításával sem érte sérelem a munkavállaló felperest, mert a szolgálati szerződése akkor már lejárt és az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 2., 4. és 23, §-ai nem akadályozzák a feleket abban, hogy a munkaviszony tartalmát a szolgálati viszony megszűnése után újból szabályozzák. Ezekből az okokból helyes a fellebbezési bíró ságnak az a jogi döntése, amellyel a felmondási járandóság iránti kéréseiét elutasította. Részvénytársaság 35. Igazgatósági tag elmozdítása. A közgyűlési határozat ellen az ig. tagot megilleti a felfolyamodás joga. — Elmozdítás csak jogérvényes közgyűlési határozattal történhetik. — Nem jogosult személy által összehívott közgyűlés akkor sem határozatképes, ha azon az összes részvényesek jelen vannak. (P. K. ITV 2266/1936. sz. a. 1936 dec. 16-án.) I. Abban) a kérdésben, hogy a részvénytársaság igazgatóságának ebbeli tisztétől közgyűlési határozattal elmozdított tagját a vonatkozó közgyűlési határozat bejegyzésére is irányutó perenlkívüli eljárásban megilleti-e ia felfolyamodási jog az alsóhíróságok végzése ellen, a m. kir. Kúria a másod'bíróságnak a 68.300/1914. I. M. számú rendelet 24. §-ánEik 1. pontjára alapított dönttését indokolásánál fogva és még azért is magáévá tette, mert a közgyűlés ia iKt. 183. §-ának 2. bekezdésében gyökerező azt >a jogát, hogy az igazgatóság tagijait netaláni kártérítési igények épségben tartása mellett bármikor elmozdíthatja, csak érvényesen keletkezett közgyűlési határozat útján gyakorolhatja, és mert ennélfogva atz elmozdított igazgatósági tag jogi ércekét nyiliván sérti az a bírói végzés, amely aiz elmozdított igazgatósági tag ebbeli minőségének és cégjegyzési jogosultságának megszűnését oly közgyűlési határozat alapján rendeli bejegyezni a cégjegyzékibe, amely közgyűlési határozatnak érvénytelensége az idézett rendeletben szabályozott perenkívüli eljárás során megállapíthatónak mutatkozik. iíl. Az 1935. évi október hó 14. napján tartott rendkívüli közgyűlés összehívása idején az alapszabályok 11., 12. és 16. §-ánnk az a rendelkezése volt érvényben, hogy a közgyűlést az igazgatóság hívja össze és ugyanez j> löli ki (vaigyis állapítja meg) a közgyűlés tárgysorozatát. A nem vitás tényállás sízerint a fenn már említett rendkívüli közgyűlést i részvényesek miniciegyikével egyénenként közölt, de egyébként alapszabályszerűen közzé nem tett meghívóival az elmozdított igazgatósági tagok értesítése nélkül az igazgatóság elnöke hivta össze, éspedig. — amint az a bemutatott meshivóból és napirendből megállapítható. — elsősorban az igazgatóság két tagjának elmozdítása, másodsonban az igazgatóság másik két tagja lemondásának elfogadásai, harmadsorban ped:c két tagiból álló új igazgatóság választása végett. Az igazgatóság elnökének az atz eljárása azonha.nl: hogy a rendkívüli közgyűlést > mos! kiemelt tárgy sorozattal hivta ö«sze, az igazgatóság határozatára és felhatalmazására nem támaszkodott. mert az 1934. évi november hó 27. napján tartott igazgatósági ülésről készailt jegvzőkönyv tartalmából nem állapítható meg «atz és egvéb adat nincs arra. hogy az igazgatóság a közgvűlés döntése alá kívánta volna bocsátani lajzt a kérdést, hogy az igazgatóság két tagja elmozdítt >ssék-e és hogy az újonnan megválasztandó igazgatóság taz alapszabály által megállapított szám keretében hány tagiból álljon. Ennélfogva a szóbanlevő rendkívüli közgyűlést