Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 2. szám - A versenyjog fejlődése Ausztriában

KERESKEDELMI JOG 19 Az Oberster Gerichtshof az osztrák jogot te­kintette irányadónak, mivel, még ha a nem­közi jog szabályai szerint polgári deliktu­iuokból származó kötelezettségekre a lex de­licti commissi volna is irányadó, mégis az ű. n. Vorbehaltsklausel alapján kivétel van az esetben, midőn oly szabályokról van szó. amelyek vagy a jó erkölcsök megsértői ellen irányulnak: és ininthogy a párisi Unió egyez­mény szerint nagyszámú állam, és többek között a legtekintélyesebb ipari és kereske­delmi államok, kötelezték magukat arra. hogy a tisztességtelen verseny ellen hatályos védelmet fognak biztosítani, úgy egy nemzet­közi erkölcsi felfogásról van szó, amelynek megsértése belföldön üldözendő még az eset­ben is. amennyiben az elkövetés helyén nem volna védelem ily jogsérelem ellen. Ez a dön­tés nemzetközi szempontból mindenesetre na­gyon üdvözlendő felfogást jelent, mert fel­menti a belföldi bírót az alól a feladat alól. hogy döntésénél külföldi jogot alkalmazzon. Hogy adott e:>etben a jugoszláv versenyjog az osztrák versenyjoggal lényegileg egybe­vág, a kérdés elvi jelentőségének szempont­jából nem bír fontossággal. Szólni kell még a versenyjogi igény érvé­nyesítéséből származó néhány kérdésről. A legfontosabb igény, amely a tisztesség­telen versenyzővel szemben származik, az abbanhagyási igény. Hogy ily igény csupán az ismétlés veszélye esetén származik, azt a legtöbb állani, és közöttük Magyarország s az osztrák joggyakorlat is. elismerte: mint­ahogy elismerte azt is. hogy az ismétlési ve­szély fennforgásának hiányát az alperes tar­iozik bizonyítani: és hogy ezen bizonyítás eredményessége szigorú feltételekhez van kötve. Nehéz az a kérdés, hogy amennyiben abbahagyásra szóló ítélet keletkezett és a cselekmény megismételtetik, csak végrehaj­tásra nyilik-e igény, vagy pedig újabb kere­setnek van-e helye. A kérdés elöntése az abbahagyási igény lényegének megítélésétől függ. Véleményem szerint az új keresettel szemben res judicata kifogásnak van helye. Egészséges gondolat, hogy az üzlettulajdo­nos ellen az abbahagyási igénynek az eset­ben is helye van. ha a sértő cselekményt az ő üzemében más személy követte el. Az üzlet tulajdonosa ennyiben embereinek cselekmé­nyéért mindenesetre felelősséggel tartozik. Az osztrák joggyakorlat az üzemhez tartozó személyek fogalmát — joggal — erősen ki­terjeszti. Hogy állunk, ha a tulajdonos egyik alkalmazottjának cselekményeért elítéltetik és egy másik alkalmazottja követ el egy hasonló cselekményt? Lehet-e a tulajdonos ellen végrehajtást kérni? Lehet-e a végre­hajtást a tulajdonos vétkességének elbírálásá­tól függővé tenni? A kérdést most csak érin­teni kívánom, anélkül, hogy arra közelebb­ről kiterjeszkedném, miután a kérdésre adandó válasz egy csomó processzuális és végrehajtásjogi kérdés felvetését tenné szük­:»égessé. Nagy jelentősége van a versenyjogban az ítélet közzétételének is. A megkívánt elijesztő hatás gyakran csak akkor áll be. ha a sér­tettnek a bíróság az ítélet közzétételére irá­nyuló jogokat megadja. Mi történik azonban oly esetben, amennyiben a bíróság a kereset e részének nem ad helyt ? Jogában van-e sér­tettnek az ítéletet mégis közzétenni? Ügy tu­dom, hogy a magvar joggyakorlat nemleges állásponton van. Mint szabályt magam is el­ismerem ezt az álláspontot, amennyiben kü­lönleges okok nem teszik szükségessé mégis az ítélet közzétételét. Óvatosság szükséges a kereset benyújtásának vagy ideiglenes in­tézkedés elrendelésének stb. közzétételénél, mert nem lehet a per célja az ellenfél pellen­gérre állítása. Még egy szót a ..Verwirkung" kérdéséről. Azt hiszem, hogy a ..Verwirkung" jogintéz­ményéről nem szabad beszélni. Ha a sértett a versenytárs versenymódjait ismeri és őt nyugodtan tovább így működni hagyja, a jó erkölcsökbe ütközik, amennyiben verseny­társa ellen támad, dacára, hogy ezt hallga­tagon tűrte hosszú ideig: és a versenytársban azt a véleményt keltette, hogy versenytársa ezzel a versenymóddal egyetért. Ily esetben ki kell mondani, hogy az illető vállalkozó az ö abbanhagyási igényét .,elvesztette", az ab­banhagyási igény ..Verwirkung"-ja beállott. Ez azonban egy általános jogszabály folyo­mánya, nem pedig egy specifikus versenyjogi intézmény. Epp ezért nem is hiszem, hogy lehetséges volna e tekintetben nemzetközi >zabályozást elérni. Mert ahogy lehetséges nemzetközileg meghatározni, hogy mikor te­kintendő a sértett az illető versenyjogi cse­lekményhez hozzájárultnak. éppoly kevéssé lehetséges nemzetközileg szabályozni, hogy egyáltalában és mikor tekintendő az ily hoz­zájárulás, különösen a hosszabb ideig tartó tűrés folytán, megtörténtnek. Ez éppúgv. mint sok egyéb más. az egyes államok jog­gyakorlatának feladata. Hogy a joggyakorlat e tekintetben megtalálja a helyes útat. éppen a m. kir. Kúriának a legújabb időben a ..Mira" ügyben hozott határozata bizonyítja, amely kimondta azt a helyes jogszabálvt, hogy a ..Verwirkung" gondolatát nem szabad kiterjesztőleg alkalmazni. Semmiesetre sem szabad megengedni, hogy az állítólagos ..Ver­wirkung~-ra való hivatkozás eszközül szol­gáljon tisztességtelen machinációk üldözése alóli menekülésre. A fenti, csak Schlagwort-szerűen történt utalások bizonyítják, hogy az osztrák ver-

Next

/
Oldalképek
Tartalom