Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 11. szám - A Goodwill megvásárlójának jogai angol jog szerint

170 KERESKEDELMI JOG 11. BZ kékbe való egyszerű betekintés révén meg­állapítható lenne az, hogy az adós vezet-e könyveket, mert hiszen enélkül mérleget nem készíthetne. Azt hiszem, hogy ez a rendszer a keres­kedelmi információs szolgálatnak és ezzel a preventív hitelvédelemnek is igen célszerű és olcsó lehetőségeit adná meg, mert hiszen az a körülmény, hogy valamelyik kereskedő a kamara által vezetett jegyzékben nem szerepel, azt jelentené, hogy nem vezet könyvet, tehát a vele való hiteli kapcsolat már ezen okból is aggályosnak látszik. A kamaránál letett mérlegek három éven át lennének megőrzendők és ezen idő letelte után a kamara a letevő kívánságához képest tovább őrizné letétjében, vagy visszaadná a letevő kereskedőnek. Intézményesen biztosítandó lenne az, hogy a kamara a mérlegeket tartalmazó boiitéko­kat csupán egv esetben: a kereskedő beje­lentett fizetésképtelensége esetén szolgáltat­hassa ki az illető ügyben eljáró hitelvédő szerv megbízottjának. Minden egyéb esetben a letett mérleg csupán magának a letevőnek adható vissza, mely esetben ez a nyilvános jeevzékbe ugyancsak feltüntetendő lenne ab­ból a célból, hogy a hitelezők ebből a tény­ből megfelelő konzekvenciákkal levonhassák. A kamarák részéről a nyilvános jegyzék vezetése és a lepecsételt borítékok őrzése egész jelentéktelen adminisztrációs költséget jelentene, melynek áthárítása a kereske­dőkre szóra sem érdemes kiadást jelentene. Lehet, hogy elgondolásom megvalósításá­val összefüggésben bizonyos technikai nehéz­ségek fognak felmerülni, azt hiszem azon­ban, hogy a témához fűződő nagy közér­dekre való tekintettel kívánatos olyan tervek és elgondolások megvitatása, amely a dr. Hallá Aurél által tárgyalt problémák megol­dását előbbre viszik. Az érdekelt jogi és gaz­dasági tényezők bizonyára hálásak lesznek dr. Hallá Aurél államtitkár úrnak azért, hogy kitűnő tanulmányával erre impulzust adott. MMIIUIILHIII||IWWW^Uil.»MM'J«l^« 1 Minden fogász, kereskedő és i közgazdász KERESKEDELMI JOG-ot I és a TŐZSDEI JOG-ot A Goodwill megvásárlójának jogai angol joic szerint. Irta: dr. Picker Ernő, ügyvéd, tvsz. hit. tolmács. A „goodwill" gyakorlati fogalom lévén, ne­héz pontos, kimerítő magyarázatát adni, de még alkotóelemei sem sorolhatók fel kime­rítő módon. A jelen közlemény céljaira elég tudni azt, hogy az angol jog goodwill alatt azoknak a közvetlenül készpénzre nem átér­tékelhető, nem-testi (szellemi) javaknak ösz­szességét érti, amelyek mint valamely üzlet vagy vállalat kizárólagos tulajdona, ezt siker­hez vezetik, ennek boldogulását biztosítják, mint p. o. az üzlethelyiség kedvező fekvése, állandó vagy sajátos — esetleg exkluzív — vevőközönsége (pl. az arisztokrácia, színé­szek, sportemberek stb.), a cég régi közis­mert neve (p. ,,Huzella", „Kochmeister" stb.) gyártmányainak vagy áruinak általánosan elismert minősége (pl. Rolls-Royce autó, Wa­terman-töltőtoll s ténta, Coty-illatszerek), a cég tulajdonát képező titkos eljárások, véd­jegyek („Schicht", ,,Maggi" stb.) és más egyebek. Bár ezek határozottan nagv értéket képviselnek, az üzlet fennállása idején a mérleg vagyonoldalán fel nem vehetők, de az üzlet eladása esetén k vételár meghatáro­zásánál súlyosan latba esnek, — sőt esetleg magasabban fognak értékeltetni, mint az üz­let egyéb vagyontárgyai. A goodwill az angol jog szerint a többi aktíváktól külön is adásvétel tárgyát képezi, ahogy ez a felhozandó esetekből látható. Minthogy a goodwill az üzl^i versenyben való boldogulásnak egy lényeges tényezője, a sérelmére elkövetett cselekménvek legin­kább azok a tiltott versenycselekmények, melyek a kereskedelmi életben leggyakrab­ban fordulnak elő: a vevőközönség elcsábí­tása és a versenytárs cégével való visszaélés. Angliában az érdekeiben sértett fél ezek el­len, — épúgy mint nálunk, csakhogv sokkal régibb idők óta. — ügy védekezik, hogy ke­resetet indít aziránt, tiltsa el a bíróság alpe­rest jogsértő magatartásától; s ez a kereset még a sérelmes cselekmények megkezdése előtt is megindítható, ha felperes valószínűsí­teni képes, hogy alapos oka van ilvenektől tartani. A bíróság eltiltó rendelkezésének neve „injunction", vagy „common injunc­tion". ' Annak ellenére, hogy a goodwill fogalmát minden nemzet kereskedelmi élete recipiálta, egy nyelvben sem található olv kifejezés, amely az angol goodwill szó fogalmát telje­sen fedné, amiért is nem térünk el az eredeti angol elnevezéstől. A „The Solicitors' Journal" 1936. évf. 236 és köv. oldalain e tárgyban a következtető ismertetést közli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom