Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 8. szám - Az 1936. év hiteljogi gyakorlata

8. sz. KERESKEDELMI JOG 129 ható, csak akkor, ha ez a rejtett tartalékolás a jog által meg nem engedett, vagy a jó erkölcsökbe ütköző célt szolgál. Ennek megállapítására azon­ban nem alkalmas az, ha a rejtett tartalékolás az osztalék mennyiségére, esetleg a részvények ár­folyamának értékére befolyást gyakorol. A felperesnek arra irányuló bizonyítási indít­ványa, hogy az alperes .az általa kibocsátott zálog­levelekből mennyit szerzett vissza, hogy mily nye­reséget szerzett ezáltal és a záloglevél-kibocsátó intézeteknek visszaszolgáltatott záloglevelek meg­szerzési költsége és az azok által reá visszaenged­ményezett jelzálogos követelések közötti külön­bözetből és ebből mily összegű rejtett tartalékra tett szert, a fellebbezési bíróság vonatkozó helyes indokolása szerint az üzletkezelésnek a felperest, mint az alaptöke egytized részét nem képviselő részvényest meg nem illető megvizsgálását jelen­tené s így az erre vonatkozó bizonyítás mellőzése jogszabályt nem sért. Szövetkezet 99. Az alapszabályok 18. §-ának az az intéz­kedése, amely a közgyűlés tárgysorozatába fel­veendő indítvány megtételének jogát csak a ta­gok Vi0 részének, tehát csak a szervezett kisebb­ségnek adja meg, fogalmi ellentétben állana a tagnak azzal a jogosultságával, hogy mint a K. T. 237. és 252. §-a szerint a szövetkezet va­gyonában érdekeltnek a szövetkezet ügyeiben legalább is hozzászólási és ellenőrzési lehetőség­gel kell bírnia. (P. K. IV. 1111/1937. sz. a. 1937 hó július 1-én.) Biztosítás 100. Ha a biztosító éveken át elfogadta az élet­biztosítási dijak késedelmes fizetését, akkor az utolsó díjrészlet elmaradása nem eredményezi a biztosítás megszűntét. (Pr. IV. 1111/1937. sz. a. 1937 július hó 1-én.) Annak a kérdésnek az elbirálásánál, hogy való­ban megtörtént-e a díjfizetésnél a vitatott mulasz­tás — figyelembe kell venni mindazokat a körül­ményeket, amelyek a teljesítésiben való késedelem alól, az általános szabályok szerint mentesítenek; mert az életbiztosítási szerződés hatályának meg­szűnése nem az esedékesség idején való nem fize­tés egyszerű tényéhez, hanem a díjfizetéssel adós biztosított terhére beszámítható késedelemnek fenn­forgásához fűződik; az a körülmény tehát, hogy a mindenkori, esetben szóbanlevő díjfizetés a kötvény szerinti esedékesség idején meg nem tör­tént, nem vonja maga után a biztosítási szerző­désnek ebben .az időpontban való megszűnését olyan esetben, ha valamely olyan körülmény fo­rog fenn, amely a szerződő felet a teljesítésben való késedelem következményei alól az általános szabályok szerint mentesíti. Ilyen körülmény az adott esetben kétségtelenül az is, ha az ügyiéti felek az egymásközött való, állandóan és az egyes esedékességeik alkalmával kivétel nélkül gyakorolt eljárás folytán a díjrész­letek lejáratát illetően hallgatólagosan, a1 kötvény­i— —J_X:I— ™„^T,„*/;„„^.^tfAJ eltérő, külön meg­A biztosítási kötvény tartalma szerint az évi biztosítási díjak negyedévenkénti előzetes részle­tekben voltak fizetendők. Nem vitás, hogy az 1934. évi május hó 16. napján kiállított 1,500.628/2. számú biztosítási kötvény szerint 1934. évi április hó 15. napjától fizetendő ezek a negyedéves díj­részletek a (biztosított elhalálozását (1936 május 20.) megelőzően utoljára (1936 április 15.) ese­dékes negyedévi díjrészletnek kivételével — amely egyáltalán ki nem fizettetett — hiánytalanul meg lettek fizetve; de nem vitás az sem, hogy ezek a díjrészletek ,a két évig tartott egész biztosítási idő­tartam alatt egyetlenegy esetben sem fizettettek ki a kötvény Szerint való esedékességük idején. A szóbanlevő negyedéves díjrészletek a perbeli kötvény kiállításától kezdve kivétel nélkül, min­den esetben a törvény szerinti esedékességeket követő lA/2—3 hónap közötti időben fizettettek be az alperes biztosítóhoz, és utóbbi a1 kötvény sze­rinti esedékességeket 1—2 hónappal követően hívta fel a kölcsönösen biztosítottakat a díjfize­tésre, még 30 napi halasztást is adva erre nekik. A díjfizetés az ő hozzájárulásával történt ilyen módja miatt az alperes a (biztosítási szerződést a biztosított esemény bekövetkeztéig sohasem tekin­tette megszűntnek és a1 díjakat minden esetben kifogás nélkül elfogadta. A díjfizetés tekintetében az ügyleti felek között kialakult ez az állandó gyakorlat kétségtelenül módosítólag hatott a díjfizetés időpontjának a biztosítási kötvényben eredetileg foglalt kikötésre; mert az alperes biztosító az eredeti kötvényfelté­telek értelmében negyedévenkénti előlegesen fize­tendő díjrészleteknek kifizetésére a perbeli biz­tosítási kötvény egész két évi időtartama alatt állandóan olyan hosszabb időre szóló halasztáso­kat adott, hogy lényegében az eredetileg előzete­sen fizetendő díjrészletek a hallgatólagos megálla­podás folytán utólagosan fizetendőkké váltak. Azt sem állította az egész per során az alperes, hogy az 1936. évi április hó 15-iki utolsó elmulasz­tott díjrészletet illetően a biztosítottal szemben az eddig követett kétéves gyakorlat folytatása ellen tiltakozott vagy attól eltérni kívánt volna, amit különben a létrejött hallgatólagos megállapodás­nál fogva, ennyi idő multán már egyoldalúan megtenni nem is volt jogosult; hanem ezzel szem­ben csak azt vitatta (az alperes) úgy már az el­járás eddigi folyamán, mint felülvizsgálati kérel­mében is, hogy a lefolyt idő rövid voltánál fogva — szerinte — rendszeres szokás kialakulásáról, és ezen az alapon hallgatólagos új megállapodásról a díjrészletek lejárati időpontját illetően beszélni, a fennforgó esetben nem lehet. Alperesnek ez az ellenvetése azonban nem helyt­álló; mert tekintettel arra, hogy ez ai gyakorlat a perbeli biztosítás kezdetétől annak két éven át tar­tott egész időtartama alatt 8 ízben megismétlő­dött negyedévi díjrészlefizetéseknél kivétel nél­kül, következetesen és az alperesnek minden ellen­vetése nélkül, sőt az ismételten megtett fizetési felihivásaiban és még ezzel kapcsolatban adott halasztásokban megnyilvánult hozzájárulásával történt — a kir. Kúria megítélése szerint: a fent­kiemelt hallgatólagos megállapodás az ügyleti fe­lek között a fennforgó esetben minden kétségen felül megtörténtnek tekintendő. Ilyen tényállás és jogi álláspont mellett az adott esetben a biztosítottakat az utolsó negyedévi díj­részletnek a biztosítási kötvény szerint való le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom