Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 8. szám - Az 1936. év hiteljogi gyakorlata

130 KERESKEDELMI JOG 8. sz. járati napja (1936 április 15.) és N. |F. biztosított 'elhalálozásának napja (1936 május 20.)| között eltelt időben e negyedévi díjrészlet megfizetésében késedelem nem terhelte, és ennélfogva nem helytálló az alperesnek az a jogi álláspontja, és alaptalan az erre alapított felülvizsgálati panasza, hogy a biztosítási szerződés hatálya díjfizetés elmulasztása okából aiz 1936. évi április hó 15. napjának elteltével megsizünt; tehát — szerinte — a biztosított eseménynek azontúl bekövetkezte idején abból a kedvezményezett részére jogok nem is keletkezhettek. Tisztességtelen verseny 101. A zárórára vonatkozó törvényes rendelkezéseknek a versenytárs részéről való megszegése a Tvt. 1. §-ába ütközőnek csak akkor minősül, ha ez a cselekmény tervszerűen, vagyis oly körülmények között történik, amelyek alapot nyújtanak arra a következtetésre, hogy a törvénybe ütköző magatartást tanúsító versenytárs üzleti rendszerét a törvényes általános versenytilalom kijátszására alapítja. Ámde az alperessel szemben panasz tárgyává tett az a cselekmény, hogy három alkalommal, mindenkor csupán egy-egy önborotvapengét a zárórán fúl kiszolgáltatott, a kiszolgáltatás csekélyebb számára, főként pedig az árunak és az áru árának jelentéktelenségére figyelőmmel a törvényes tilalom üzleti kihasználására irányuló tervszerű magatartásnak valósága esetén sem tekinthető.* (C. P. IV. 2314/1937. sz. a. 1937 június 22-én.) 102. I. A valóságos gyárépületnek meg nem felelő ábra használata a csomagolópapíron t. v. II. Az a versenytárs, aki hosszabb időn át ellentmondás nélkül elnézi, hogy az őt megillető megjelölést versenytársa jóhiszeműen használja, a jogok gyakorlásában megkívánt jóhiszeműség és tisztesség követelményénél fogva az eset körülményei között elvesztheti azt a jogát, hogy egyéni sérelmeit panaszolja, különösen kárát követelje. Ámde ez az elnéző magatarfás olyan cselekményeknél, amelyek a jogaiban közvetlenül sértett egyéni érdeksérelmén felül általános érdeket is érintenek és ezért a cselekmény abbanhagyására vonatkozó kötelezettség a magánfelek kizárólagos rendelkezése alatt nem áll, — a Tvt. 32. §. által minden versenytársnak és arra jogosított egyesületnek a cselekmény abbanhagyására a verseny kinövéseinek megakadályozása végett közérdekből megadott kereseti jogot — amint azt a m. kir. Kúria P. IV. 370/1934. sz. ítéletében kimondotta — meg nem szünteti. Ebből folyóan oly cselekménynél, amely alkalmas arra, hogy a vevőközönséget az áru eredetére, mértékadó tulajdonságaira, a vállalat személyi, üzlefi vagy üzemi ténykörülményeire stb. vonatkozólag megtévessze, a cselekmény abbanhagyására irányuló kereseti jog elvesztése a cselekmény esetleges hosszabb tűrése miaft a jogaiban közvetlenül sértett versenytárssal szemben sem állhat be. (C. P. IV. 175/1937 sz. a. 1937 május 25-én.) * Jegyzet: Egyidejűleg számos hasonló ítélet. I. Az irányadó tényállás szerint az alperesi B) alatti csomagolópapíron látható gyárépület képe az alperes tényleges gyárépületével nem azonos, ahhoz nem is hasonló. Az üzleti vállalat körében képzeleti tárgyak rajzának megengedett használatáról csak ott lehet szó, ahol a rajznak képzeleti voltát a közönséges vevő is különös figyelem ráfordítása nélkül felismerheti. Árukon, azok borítékán, üzleti nyomtatványokon képzelt gyárépületek rajzának alkalmazása általában nem szokásos. Az ily ábrák a vállalat üzleti telepének külső képét, ha nem is pontosan, de rendszerint a valóságot megközelítően mutatják és ilyennek tekinti azt az érdekelt közönség is. Ilyen körülmények között az alperes B) alatti csomagolópapírján látható gyárépületnek, az azt körülvevő kerítésnek, gyalogjárónak, villamossíneket feltüntető utcának csaknem fényképszerű ábrázolását a nagyközönség a szokásos figyelem és értelmezés mellett az alperes üzlettelepének valóságos külső képéül tekintheti, holott ez a kép a valóságnak meg nem felel. És minthogy a valóságnak meg nem felelő ez a kép, a m. kir. Kúria megítélése szerint is alkalmas lehet arra, hogy a vevőközönséget vagy annak egyrészét az alperesi vállalat nagysága tekintetében megtévessze és ezzel az alperesi áru kelendőségét fokozza, — helyes a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy ennek az ábrának közlését a Tvt. 2. §-a tiltja. II. Az a versenytárs, aki hosszabb időn át ellentmondás nélkül elnézi, hogy az őt megillető megjelölést verserJytársa jóhiszeműen használja, a jogok gyakorlásában megkívánt jóhiszeműség és tisztesség követelményénél fogva az eset körülményei között elvesztheti azt a jogát, hogy egyéni sérelmeit panaszolja, különösen kárát követelje. Ámde ez az elnéző magatartás olyan cselekményeknél, amelyek a jogaiban közvetlenül sértett egyéni érdeksérelmén felül általános érdeket is érinterJek és ezért a cselekmény abbanhagyására vonatkozó kötelezettség a magánfelek kizárólagos rendtelkezése alatt nem áll, — a Tvt. 32. §. által minden versenytársnak és arra jogosított egyesületnek a cselekmény abbanhagyására a verseny kinövéseinek megakadályozása végett közérdekből megadott kereseti jogot — amint azt a m. kir. Kúria P. IV. 370 1934. sz. ítéletében kimondotta — meg nem szünteti. Ebből folyóarj oly cselekménynél, amely alkalmas arra, hogy a vevőközönséget az áru eredetére, mértékadó tulajdonságaira, a vállalat személyi, üzleti vagy üzemi ténykörülményeire stb. vonatkozólag megtévessze, a cselekmény abbanhagyására irányuló kereseti jog elvesztése a cselekmény esetleges hosszabb tűrése miatt a jogaiban közvetlenül sértett versenytárssal szemben sem állhat be. 103. „Valódi angol szóda." — Angolnyelvű idegen cégmegjelölés használata. (C. P. IV. 2030/1937. sz. a. 1937 június 3án.) A felperesnek arra irányuló kereseti kérelmével szemben, hogy az alperes nem angol eredetű sodabicarbonának kizárólag vagy az előlapon kizárólag angol nyelvű felirattal ellátott csomago-