Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 7. szám - Internationales Wettbewerbsrecht

i . sz. KERESKEDELMI JOG 115 jogszabály által védve nincsen, az emberiség közkincsévé válik és így bárki által szabadon felhasználbató és utánozható. A versenytörvény pedig — törvényben foglalt rendelkezésektől eltekintve — nem érinti azokat a külön törvényi korlátokat, melyek az egyéni munka eredményéhez való egyéni érdekek érvényesülésének a külön törvényekben szabályozott vonatkozásokban az emberi közösség és fejlődés érdekében határt szabnak. Azt az érdekvédelmet, amelyet a szerzői, szabadalmi, védjegy, mintaoltalmi jogszabályok a védelmi idő lejárta után. vagy a védelem igénybevételének hiánya miatt megtagadtak, a versenytörvény sem nyújtja: mert az idevonatkozó törvényes rendelkezéseket a Tvt. hatályon kívül nem helyezi, meg nem változtatja vagy azokkal ellenkező rendelkezéseket nem tesz. Ebből folyóan a felperes által készített csigatengelyeknek az alperes részéről korábban forgalombahozott passzirozógépek (Mágus Quodlibet1 csigatengelyével való hasonlósága miatt a felperessel szemben a Tvt. 1. §-a által tiltott utánzás a felperesi és alperesi csigatengelyek méreteinek és idomának még teljes azonossága (szolgai utánzásai esetén sem vitatható. Mert a csigatengelyek utánzása az előrebocsátottak értelmében megengedett lévén, a megengedett utánzás önmagában véve sem erkölcsellenesnek, sem az üzleti tisztességgel ellenkezőnek nem tekinthető. Mások munkaeredményének felhasználására vagy akár pontos (szolgai' utánzására irányuló cselekmény a Tvt. 1. §-a által tiltottá akkor válhat, ha a felhasználás vagy az utánzás a jóerkölcsökbe vagy az üzleti tisztességbe az eset kísérő körülményei folytán ütközik. Ámde arról a perben nincsen szó. hogy a csigatengely felperesi utánképzése az áru származása vagy tulajdonságai tekintetében másoknak, különösen a fogyasztóközönségnek megtévesztésére vagy az alperesi vállalat hírnevének kihasználására irányult volna. Arra sincsen adat. hogy az elkészítéshez felhasznált minta (modell' megszerzésének vagy felhasználásának módja lett volna tisztességtelen: mert a fellebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint a csigatengelyeket a felperes az alperes által diszkréció kikötése mellett átadott minták felhasználása nélkül, mások megrendelésére és az azoktól átvett — megengedett utánképzéssel előállított — minták alapján készítette. A TvL 9. §-a ugyan — egyéb feltételek fennállása esetén — tiltja az áru külső utánzását és a csigatengelyek méretei és idoma kétségtelenül az áru külsejének alkatelemei. E törvényes rendelkezés alkalmazásában pedig közömbös, hogy az áru — amelynek külső megjelenése van — egy más (összetett | áru alkatrészéül szolgál vagy annak belsejében helyeztetett el. A törvény céljával és szellemével volna ugyanis ellentétben annak olyan értelmezése, amely valamely árutól a Tvt. 9. jí-a szerint egyébként megszerezhető védelmet csupán azért tagadná meg, mert az áru egy más áru előállításának célját szolgálja. A csisatengely méretei és idoma azonban az áru rendeltetésszerű használatának és e cél műszaki megoldásának követelménye, amely az erre szolgáló külön törvényes intézkedésekkel biztosított és megszerzett védelmi idő lejárta után kizárólagos joggal többé senki által le nem foglalható, ez okból arra kizárólagos használati jog u Tvt. 9. §-ának helyes értelme szerint e törvényszakasz alapján sem szerezhető. Oly pernek, amely annak megállapítására irányul, hogy az ellenfél által kifogásolt magatartás a Tvt. szerint nem tiltott cselekmény, a Pp. 130. §-a alapján helye akkor van, ha ez a per a felperes jogállapotának biztosítására az alperessel szemben szükségesnek mutatkozik. Az ilyen pernek tárgya ugyanis annak a megállapítása, hogy az alperes által sérelmezett felperesi cselekmény alapján a felperessel szemben az alperes részéről a Tvt. alapján támasztott jogok és az annak alapjául szolgáló jogviszony fenn nem állanak. Ebben az esetben is az alperes a felperessel szemben az A) és C) alatti leveleiben ilyen jogokat támasztott. Az alperesnek ez a jogállítása a felperes jogállapotát kétségtelenül veszélyezteti, mert az alperes álal támasztott igény a felperes üzletvitelének jogszerűségét bizonytalanná teszi és a felperest vagyonjogi rendelkezéseiben korlátozni alkalmas. Ebből folyóan el kell ismerni azt, hogy az alperes által az A) és C) alatti leveleiben vitatott jog és jogviszony fenn nem állásának megállapítására irányuló keresetre a felperesnek, jogállapota biztosítása végett szüksége van. Ennek az alperes részérő! vitatott jognak fenn nem állását a kifejtetteknél fogva a fellebbezési bíróság az anyagjogi és eljárási szabályoknak megfelelő alkalmazásával állapította meg. A Pp. 270. §-ának megfelelő indokolással megállapított, a Pp. 534. §-ában meghatározott megtámadási okok hiányában irányadó tényállás alapján a fellebbezési bíróság helyes ténybeli és jogi következtetéssel állapította meg, hogy az alperesnek és vele együtt megjelent társainak a felperes üzemében való megjelenése és ott a cégtulajdonos távollétében az alkalmazottnak hamis ürüggyel történt megtévesztése mellett a felperes üzemi eljárásának kikémlelése a jóerkölcsbe ütközik. Abból a célból — mint ebben az esetben —, hogy a felperes üzemét kikémlelje, az alperes a felperes üzemében meg nem jelenhetett, még ha való volna is az. hogy megrendelések eszközlése céljából az üzemnek megtekintésére a felperes az alperest korábban meghívta volna. Ehhez a kikémleléshez az alperesnek akkor sem lett volna joga. ha a felperes a csiigatemgelyek készítésével az alperessel szemben fennálló valamely sezrződését valóban megszegte volna. Az alperes cselekményének lényegét vagy erkölcsellenes jellegét az a körülmény sem érinti, hogy az alkalmazott kikérdezését az alperes maga vagv a vele együtt és közösen eljáró társainak valamelyike végezte, sem az az esetleges tény. hogy az alkalmazott olyan adatokat is feltárt, amire egyenes kérdést vagy felhívást nem kapott: mert az alkalmazott-