Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)
1937 / 7. szám - Internationales Wettbewerbsrecht
116 KERESKEDELMI JOG 6. SZnak ilyen közlése is az alperes és társai megtévesztő magatartásának volt a következménye. Az alperes ekkénl a Rlperesi üzemben való megjelenésével a jóerkölcsbe ütköző módon jutott üzleti titok tudomására. Üzleti és üzemi titok mindaz, amit csak a jogosított, vagy ennek akaratából a személyek csak egy szűkebb köre ismer. Általában üzleti titok az áru előállításának módja és a vállalat vevőköre; inert ezt a vállalat birtokosai köztapasztalat szerint titokban tartani akarják és tartják. De az olyan adatok is, amelyeket a vállalat a vevővel közöl, a versenytárssal szemben titok lehet. 92. Egész általánosságban, tehát nem csupán saját vevői részére, bon alakjában történő készpénzmegtérítési igéret — tiltott ajándékozást képez. — Alperesként a nem versenytárs is perelhető, ha cselekménye tv.-t képez. (P. IV. 759/1937. sz. a. 1937 április 8-án.) I. Nem vitás, hogy az üvegnagykereskedő alperesek az üvegcsiszolók és tükörkészítök vevőjéhez a bútoriparosokhoz intézett F/4, alatti levelükben azt közölték, hogy minden olyan öntött kristály tükörüveg után, amelyet valamely hazai csiszoló vagy tükörkészítő cégtől vásárolnak, ha ez az áru az alperesek által forgalomba hozott tükörüvegből készült, négyzetméterenkint 4 pengőt térítenek meg bon alakjában, amelyet a számla kiegyenlítésénél készpénzfizetésként felhasználhatnak. Az alperesek azt vitatják, hogy ez az eljárásuk az általuk forgalomba hozott tükörüveg árleszállítását jelenti, amelyet ily módon kívántak a fogyasztókhoz, illetve a csiszolók és tükörkészítőktől kész tükröt vásárló vevőkhöz eljuttatni. II. iKétségtelenül, hogy az áru árának leszállítása — tiltott árrontás hiányában — megengedett üzletviteli cselekmény, amely sem a jó erkölcscsel, sem az üzleti tisztességgel ellentétben nincsen. Annak tehát nincsen és nem is volt akadálya, hogy az alperesek az általuk forgalomba hozott üvegárut a velük szerződő vevőknek leszállított áron adják el. Az alperesek F/4, alatti levelükben azonban ezt az árleszállítást nem a velük szerződő feleknek, nem a saját vevőjüknek ajánlják fel, hanem más vállalatok — a csiszolók és tükörkészítők — vevőinek ígérnek bizonyos összegű megtérítést. A csiszolók és ezek vevői között kötött ügylet tekintetében azonban az alperesek jogviszonyon kívül álló harmadik személyek lévén, a csiszolók vevőinek jogi kötelezettség nélkül önként felajánlott pénzbeli juttatás az alperesek részéről ajándékozás, az alperesek F. alatti levele szerint is „jutalom", amelynek nyilvánvaló célja az, hogy azoktól a csiszolóktól és tükörkészítőktől, akik — mint nem vitásan a felperesek — a tükörüveget nem az alperesektől vásárolják, a vevőket elhódítsák és az alperesektől vásárló csiszolókhoz és tükörkészítőkhöz tereljék. Ámde az ajándékozás — az ide nem tartozó megengedett esetektől eltekintve —, különösen az alperesek cselekményéhez hasonló állandó, rendszeres, az áru szogáltatásától függő és ahhoz arányosított ajándékozás vagy annak csupán ígérete, hirdetése is a m. kir. Kúriának a Tvt. 1. tj-ának alkalmazása körében követett ítélkezése szerint az üzleti tisztességet sérti. Ebből az okból helyes a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy az alpereseknek ezt a cselekményét a Tvt. 1. §-a tiltja. Téves az alpereseknek az a jogi elfogása, ihogy a felpereseknek a cselekmény abbanhagyására irányuló keresetét az alperesekkel szemben a versenytársi jelleg hiánya kizárná. A versenytársi minőség — a Tvt. 32. §-ában megjelölt kivételektől eltekintve —, csak a felperesi jognak feltétele; alperesként azonban mindenki perbevonhaó, akinek cselekményét a Tvt. valamely rendelkezése tiltja, vagy akit a cselekményért felelősség terhel. A Tvt. rendelkezése alá esik ugyanis az üzleti életnek mindaz a megnyilvánulása, vagyis minden olyan cselekmény, amelynek üzleti verseny a célja (versenycselekmény). Ez pedig a célbavett eredmény bekövetkezése nélkül is fennáll, ha a tettes cselekménye akár a saját, akár idegen üzleti érdekek szolgálatában áruk vagy szolgáltatások kelendőségének fokozására vagy arra irányul, hogy más vállalat üzleti érdekeit hátrányosan befolyásolja. Az alperesek F/4, alatti levelének az a célja, hogy olyan csiszoló-tükörkészítő vállalatoktól, akik a tükörüveget nem az alperesektől vásárolják, a vevőket elvonja és olyan csiszoló-tükörkészítő vállalatoknak szerezze meg, akik az alperesek áruját hozzák forgalomba. Az alperesek cselekménye eszerint a Tvt. rendelkezése alá eső versenycselekmény, mert nemcsak a saját üzleti érdekeknek, hanem mások — az alperesektől vásárló csiszoló- és tükörkészítő vállalatok — üzleti érdekeinek szolgálatában egyfelől az alperesektől származó áru kelendőségének fokozására, másfelől az alperesektől nem vásárló vállalatok vevőinek elhódítására irányul; és minthogy a felperesek is ez utóbbi vállalatok közé tartoznak, a felperesek az alperesek cselekménye által érdekelt versenyvállalatok (Tvt. 30. §.), akiket a Tvt. 23. és 32 g-ai alapján a kereseti jog megillet. Habár a Tvt. rendelkezése alá eső cselekményért a tettes versenytársi minősége nélkül is felel, ebben az esetben az alperesek versenytársi minősége is fennáll, arra való tekintettel, hogy úgy a felperesek, mint az alperesek vállalatának tárgya — a tükörüveg. A Tvt. 30. §-ában használt, a vállalat tárgyára, vagy a vállalat hasonneműségére utaló kifejezés általánosabb jelentőségének és a tisztességtelen verseny minden megnyilvánulása ellen oltalmat nyújtó törvény e céljának figyelembevételével alkalmazandó ennek a törvényszakasznak helyes értelme szerint ugyanis a versenyvállalatnak ezt a minőségét nemcsak a forgalombahozott árunak, hanem az áru előállítására szolgáló anyagnak, eszközöknek és eljárásoknak azonossága vagy hasonnemüsége is megállapíthatja. Az alpereseknek idevonatkozó ellenkező értelmű jogi érvelése eszerint alaptalan. Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos. Pesli Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)
