Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 7. szám - Internationales Wettbewerbsrecht

114 KERESKEDELMI JOG 7. sz. Az ellenkező álláspont, vagyis az, hogy kihágás megállapítása hiányában meg nem engedett versenycselekmény elvileg kizárt, a törvénnyel létesített versenytilalom kijátszását jelentené. Helyes tehát a: fellebbezési bíróságnak arra vonatkozó jogi álláspontja, hogy az alperes által gumicikkeknek zárórán túl oly módon való árusítása, amely az alperes üzletének ajtajába^ elhelyezett automaták útján történik, az üzleti tisztességbe ütközik arra való tekintet nélkül, hogy egy adott esetben a rendőri büntetőbíróság ezt a cselekményt nem minősítette a záróra áthágását megvalósító kihágásnak — és ezen az alapon megfelel az anyagi jogszabályoknak a fellebbezési bíróságnak az alperest ennek a cselekménynek abbanhagyására kötelező Ítéleti döntése. 87. Ugyanazon ténybeli és jogi alapján több (41) kereskedő perbevonása a tisztességbe vagy jóhiszeműségbe nem ütközik, a joggal való visszaélésnek nem tekinthető.* * Több hasonló ítélet. A bíróság a perköltségeknél vette figyelembe e momentumot. Szerk. (P. IV. 1164/1937. sz. a. 1937. március 5-én.) 88. Igaz, hogy a vevőközönségnek ingyenes juttatásokban való részesítése körében kifejlődött üzleti felfogás szerint a csekélyebb értékű, főként reklám jellegű ingyenes juttatások, mint úgy nevezett üzleti figyelmességek az üzleti tisztességgel nem ellenkeznek, de csak akkor, ha azok alkalomszerűek és rövid ideig tartók. Az oly ingyenes juttatás azonban, amely állandóan, rendszeresen történik, a juttatás csekély értéke esetén is elveszti a megengedett üzleti figyelmesség jellegét és tiltott ajándékozássá válik, mert az ingyenes juttatást a tisztességes üzletvitel köréből nem az adott tárgy kisebb vagy nagyobb értéke, hanem elsősorban a juttatás rendszeressége zárja ki. (P.IV. 698/1937. sz. a. 1937 április 22-én.) 89. Megállapítás per jogosultsága „Túrán" és „Ujturán** elnevezések — más kísérő körülmény híjján — nem téveszthetők össze. (iP. IV. 5574/1936. sz. a. 1937 január 19-én.) I. A Pp. 130. §-a az ott előadott feltételek mellett megkülönböztetés nélkül megengedi valamely jogviszony vagy jog fennállásának vagy fenn nem állásának bírói megállapítása iránt kereset indítását. Erészben csak akkor telhető kivétel, ;ha valamely jogszabály meghatározott jogviszonyok körében ilyen keresetet kizár. Az 1923. évi V. t.-c. azonban a versenyjog terén ilyen kizáró rendelkezést nem tartalmaz. A fellebbezési bíróság ítéletének indokolása szerint helyesen fejtette ki, hogy az alperes a felperes ellen folytatott végrehajtás során headott irataiban nemcsak a „Túrán" szónak nyomtatványain és bélyegzőin való (használatát, hanem az izzólámpáknak ,,Ujturán" árunéven való forgalombalhozatalát is kifogásolta, mert hiszen ily árunévvel ellátott lámpák forgalombahozatala miatt adta be a végrehajtási kérvényt. És mert a felperes jogállapotát nem a végrehajtási eljárás, banem a végrehajtási eljárás során tett alperesi kijelentések veszélyeztették, a fellebbezési bíróság az ítéletében 'felihozottak alapján helyesen állapította meg a megállapítási per szükségességét. II. A fellebbezési bíróság ítéletének vonatkozó ihelyes indokolása szerint az alperes által izzólámpáinál használt „Túrán" árunév a felperes által használt ,,Ujturán" névvel más kisérő körülmény hiányában össze nem téveszthető. Ily kisérő körülmény lenne az, ha felperes „Ujturán" izzólámpáit bármily vonatkozásban a választott bíróság ítéletével összetéveszthetőnek kimondott „Túrán" név használata mellett hirdetné vagy hozná forgalomba. Ámde a fellebbezési bíróság — a kifejtendők szerint helyesen — kimondotta azt, hogy a Túrán nevet a (felperes izzólámpákkal kapcsolatban semmi vonatkozásban sem használhatja. Ilyként pedig helyes a fellebbezési bíróság ítéleti rendelkezése, amellyel helyt adott a felperes keresetének abban a részében, amely szerint alperesnek nincs joga követelni, hogy a felperes izzólámpáin az „Ujturán" elnevezés használatától tartózkodjék. 90. A Máv megtilthatja bérlőjének, hogy a versenytárs áruját (Menetrend) árusítsa. (P. IV. 760/1937. sz. a. 1937 március 18-án.) A felperes az alperes vállalatának területén versenycselekményt nem végezhet, mert ennek tűrésére az alperes kötelezve akkor sincsen, ha egyébként az alperes területe a közönség közlekedésére nyitva áll. Az alperesnek az a cselekménye tehát, amellyel a felperesi menetrendkönyveknek az alperes területén való árusítását — habár rendőri közeg közbenjöttével — megakadályozta: nem jogellenes, mert szükséges volt avégett, hogy a felperesnek közvetlen jogellenes támadását magáról elháríthassa. Az alperesnek, illetve a rendőri közegnek az az eljárása pedig, hogy a felperesi kiadványokat az árusok birtokából elvette, de egy óra múlva viszszaadta, a jogos védelem határa túllépésének számbavehető sérelem hiáyában nem minősíthető. Az irányadó tényállás szerint a Keleti pályaudvar előtti 46-os villamos végállomásánál levő dohányüzlet tulajdonosa az üzleti helyiséget az alperestől bérli (1. a 23. sorsz. jkben a felek egyező előadását). Annak sem törvényi, sem erkölcsi akadálya nincsen, hogy a bérbeadó alperes a bérlőjével olyan megállapodásra lépjen, hogy az utóbbi az alperes bérbeadó versenytársának áruját nem árusíthatja. Nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság, amidőn a felperest a fentiekkel ellenkező értelmű abbanhagyás iránti keresetével elutasította. 91. Szabadalom lejárta után a szabadalmazva volt tárgynak még szolgai utánzása sem képez — egymagában, kisérő tisztességtelen momentumok nélkül — tisztességtelen versenyt. — Üzleti és üzemi titok mindaz, amit csak a jogosított, vagy ennek akaratából a személyeknek csak egy szűkebb köre (esetleg a vevők) ismer. (P. IV. 569/1937. sz. a. 1937 április 7-én.) Általános jogelv, hogy az emberi munkának minden eredménye — bármilyen szellemi és anyagi áldozatot igényelt is —, amennyiben külön