Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 6. szám - Az új német részvénytörvény irányelvei. 2. [r.]

KEDELMI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT Szerkesztősé? és kiidóhíTatal: BUDAPEST V., Paunonia-ncca 9. szám Telefon : 1 — 271 - 6ő ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. lrir. igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUXCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyüv. rendes tanár ügyvéd Előfizetési ár TŐZSDEI JOG melléklettel együtt: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Egy füzet ára 1.60 pengő Harmincnegyedik évi. 6. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1937 június 1 Az új német fészvénytorvény irányelvei. Irta: dr. Kuncz Ödön. (Folytatás és befejezés, i II. A nemzeti szocializmus — amint láttuk — a részvényjoggal szemben elfoglalt álláspontját két jelszóban rögzítette meg: véget kell vetni az anony mit ásnak és érvényesíteni kell itt is a ..Führerprincip"-et 1. az Akademie für Deutsches Recht részvényjogi bizottságának 1934. és 1935. április havában közzétett jelentéseiti. Ezek a jelszavak a részvénytársaság organizációjának gyökeres átalakítását követelték. 1. Az anonymitás veszedelmeivel szemben (egy részvény is lehetővé teszi a közgyűlési határozatnak — akár zsaroló célzattal vezetett — megtámadását: bárki vásárolhat — szalmaemberek útján is — többségi részvénypaketet és így szabadon érvényesülhet a névtelen és felelősségnélküli uraloml a XR. nem ragadtatta magát túlmerész újításokra, így nem törli el a bemutatóra szóló részvényt: nem ad a névre szóló, állandóan egykézben levő részvényeknek dupla szavazatot, mint az 1933. nov. 13. francia törvény: nem valósítja meg Müller—Erzbach elgondolását, amely jogilag is kettéválasztandónak tartja a ..felelős vállalkozó részvényeseknek" és a ..tisztán tőkét adó részvényeseknek" kategóriáit, hanem csupán arra szorítkozik, hogy 1. beilleszti a részvénytársaságot a ..társaság" talajába [h í. 1. alatti. 2. tekintélyes alaptöke- és részvény minimumot követel meg i amivel elzárja a személyes jellegű kisebb vállalatok elöl a részvénytársasági formát: ezeknél — mondja az indokolás — a vállalkozó köteles a személyes felelősséget korlátlanul viselni), 3. elvileg eltörli a többszavazatú részvényt. 4. felállítja — hasonlóan az 1933. nov. 13. francia törvényhez — az elvet, hogv a szavazőioa eouenes arányban áll a tökerészesedéssel, 5. szabályozza a ..bankszavazat" igen vitás kérdését (110. és 114. §. IV.), 6. megakadályozza, hogy a közgyűlésen a rt. a saját részvényeivel vagy valamely koncernvállalat a tárcájában levő részvénynyel szavazhasson (65. §, VII., 114. §. VI. és 300. §. 3. p.l, 7. a tisztán tőkét adó részvényesek számára hozzáférhetővé teszi a szavazatnélküli elsőbbségi részvényt (115—117. §ji.). valamint a részvénnyé átcserélhető és a nyereségben részesedést biztosító kötvényt (Wandelschuldverschreibung. Gewinnschuldverschreibung: 174. §.] és last not least. 8. az organizáció kiépítésében a fősúlyt a felelős vezetésre helyezi. 2. A vezetés szabályozásánál intézményesen kikapcsolódik az anonymitás (minden üzleti levelén fel kell tüntetni valamennyi igazgatósági tagnak és a felügyelőbizottság elnökének teljes nevét: az igazgatóság elnöke külön mejelölendő: 100. §.), és tökéletes kiépítést nyer a vezetők felelőssége, ellenőrzése és számadási kötelezettsége. a) Amíg a Kt. részvényjoga a közgyűlés mindenhatóságának elvét követi (a közgyűlést megilleti a beavatkozó és rendelkező jog azokra az ügyekre nézve is. amelyek az igazgatóság hatáskörébe tartoznak: C. 1488 1902. és B. T. 4163/1912.) és 179. §-ában csak a minimális, kizárólagos hatáskört írja körül. — a XR. — követve az angol-északamerikai jog álláspontját — azt a szabályt állítja fel, hogy a közgyűlés csakis a törvényben vagy alapszabályban kifejezetten felsorolt esetekben határozhat. Az ügyvitel kérdésében azonban csak akkor, ha azt az igazgatóság kívánja (103. §.). Ennélfogva az igazgatóság az ügyvezetés tekintetében a társasággal szemben csakis azokhoz a korlátozásokhoz köteles alkalmazkodni, amelyekhez képviselőjogát az alapszabály vagy felügvelőbizottság (!) kötik (eltérés a Kt. 189. §-ától). De kikerült a közgyűlés kompetenciójából az igazgatóság tagjainak választása és elmozdítása, valamint a zárszámadások megállapítása is.