Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 5. szám - Mikor tekinthető idegen eszmei tulajdonnak felhasználása meg nem engedettnek

5. sz. KERESKEDELMI JOG 79 saját házi vagy személyes szükségletre való felhasználása nem tilos cselekmény. (P. IV. 721 1937. sz. a. 1937 március 31-én.) * I. Az alperesnek a kereset tárgyává tett az a cselekménye, hogy a megrendelésére felperes által végzett reklámfestés mozzanatait, munkabeosztását és az eljárás segédeszközeit az alperes alkalmazottja megismerte és ennek alapján végeztette azután az alperes saját alkalmazottaival a megrendelt mennyiségen felül a további reklámfestéseket. — a Tvt. alapján valósága esetén és abban az esetben sem panaszolható sikerrel, ha az alperes részéről ellesettnek állított eljárás a felperesnek üzemi titka lenne és annak birtokába az alperes az üzleti tisztességbe vagy a jóerkölcsökbe ütköző módon jutott volna. Nincs meg ugyanis adott esetben az üzemi titok jogosulatlan felhasználásának a Tvt. 15. §-ában előírt az az alkotó eleme, hogy az üzemi titok felhasználása üzleti verseny céljára történjék, mert a meg nem támadott ténymegállapítás szerint a szóbanlevő reklámfestéseket az alperes alkalmazottai által kizárólag a saját céljára végeztette. Ilyként pedig az alperes panaszolt cselekménye versenyzési célzat hiányában nem versenycselekmény, mert a cselekmény sem a felperes megrendelő közönségének elvonását, sem az alperes üzleti helyzetének javítását nem eredményezhette. II. Az alperes cselekményét a felperes az általános magánjog szabályai értelmében sem panaszolhatja és az attól való eltiltást és kártérítést a magánjog szabályai szerint sem követelhet, mert abban az esetben is. ha az alperes — alkalmazottja útján — valóban a felperes üzemi titkát tudta volna meg és azt használta volna fel saját céljára, ez az eljárása nem volt jogellenes. Az idegen eszmi tulajdonok — a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. t.-c. 8. §-ából vont joghasonszerűségnél fogva — csak az ipari kihasználást jelentő, vagy üzemi berendezésként való felhasználása meg nem engedett, ellenben a saját házi vagy személyes szükségletre való felhasználás nem tilos cselekmény. Már pedig az alperesnek az a cselekménye, hogy árujára vonatkozó reklámfestéseket az alkalmazottaival elvégeztette, nem haladja túl a személyes szükségletet és így általános magánjogi szempontból is közömbös valósága esetén is az, hogy a felperes által alkalmazott és üzemi titoknak állított eljárást használta-e fel a szóbanlevő festéseknél. 66. Versenytárs üzlethelyiségének kibérlése, ha azt a konkurrens kezdeményezi — tisztességtelen verseny. (C. P. IV. 301/1937. sz. a. 1937 márc. 11-én.) A versenytárs üzleti helyiségének a bérleti szerződés jogszerű megszűnésétől kezdődő időre való megszerzése önmagában véve szabad és megengedett cselekmény, amely a Tvt. alapján tiltottá csak annak kísérő körülményei folytán válhatik. Az alperesnek a felperes által bérelt üzleti helyiség megszerzésére irányuló cselekménye tekintetében azonban annak tiltott voltát az eset körülményei között — a m. kii. Kúria is megállapította. * Lásd Szemlénket. A szerk. Az irányadó tényállás szerint ugyanis az alperes tette meg kezdeményezőleg a házgondnoknál azt az ajánlatot, hogy a felperes által addig évi 1200 pengőért bérelt üzleti helyiséget évi 2400 P-ért az alperesnek adja ki. akit ennél az eljárásnak az a célzat vezetett, hogy a felperes üzleti helyiségéhez, valamint a Cs..névhez fűződő felperesi vevőkört a felperes kihelyezésével a maga részére megszerezze. A felperesi üzlethelyiségnek alperesi kibérlése eszerint arra irányult, hogy a felperes üzleti hírnevét és a vevőkör megszerzésére fordított munkájának eredményét az alperes a maga vállalkozása javára kihasználja. A versenytárs hírnevének és munkájának ilyen kizsákmányolása azonban a jó erkölcsbe és az üzleti tisztességbe ütközik. Az az esetleges körülmény pedig, hogy a felperes a háztulajdonossal újabb hosszabb időre szóló bérleti szerződést kötött és hogy az alperesnek a per folyama alatt már önálló üzlete nincs — a cselekmény jogszerűségét vitató alperessel szemben az ismétlés veszélyét ki nem zárja, mert versenytársi minőségére való tekintet nélkül a Tvt. alapján alperesként perbe vonható mindenki, akinek cselekménye a Tvt. rendelkezésébe ütközik. 67. Szolgai utánzás megengedettsége. (C. P. IV. 30/1937. sz. a. 1937 lebr. 24-én.) Nem vitás, hogy az alperes által készített a m. kir. honvédelmi minisztérium részére szállított pulsométernek úgy belső szerkezete, mint külső formája a megrendelő hatóság kikötése folytán — a felperes által korábban előállított pulsométernek pontos (szolgai! utánzat:*. Nem vitás, hogy a felperesi pulsométer szabadalmazva nincsen és nem is volt. Ily tényállás mellett, az eset körülményei között az alperesnek az utánképzésért a Tvt. alapján vitatott felelősségét a m. kir. Kúria meg nem állapította. Az emberi munkának minden eredménye — bármily szellemi és anyagi áldozatot igényelt is. — amennyiben külön jogszabály által védve nincsen, az emberiség közkincsévé válik és így bárki által szabadon felhasználható. A versenytörvény pedig — az abban foglalt tételes rendelkezések körén túl — nem érinti azokat a törvényi korlátokat, amelyek az egyéni munka eredményéhez való egyéni jogosultság érvényesülésének az emberi közösség és fejlődés érdekében határt szabnak. Következőleg azoknak az ily irányú egyéni igényeknek, amelyekből a védelmet az erre vonatkozó külön törvényes (szerzői, szabadalmi, védjegy, mintaoltalmi stb.) rendelkezések megtagadták vagy a törvényes jogvédelmet a jogosult megszerezni nem kívánta — oltalmat a versenytörvény sem nyújthat. Ebből íolyóan az. aki másoknak valamely külön törvényes szabály által nem védett, munkaeredményét felhasználja vagy utánozza, egymagában a használat és utánzás által a jó erkölcs vagy az üzleti tisztesség ellen nem cselekszik. Az ilyen habár pontos (szolgai) utánzás a Tvt. i. §-a által tiltottá tehát csak akkor válik, ha az utánzás az eset kísérő körülményei folytán a jó erkölcsbe vagy az üzleti tisztességbe ütközik.