Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 5. szám - Mikor tekinthető idegen eszmei tulajdonnak felhasználása meg nem engedettnek

80 KERESKEDELMI JOG 5. sz Ilyennek volna tekinthető nevezetesen akkor, ha az utánzott minta megszerzésének módja tisztességtelen volna; vagy ha az utánzás célja az áru (szolgáltatás) származására, kivitelére, tulajdonságaira nézve vagy általában másoknak, különösen a fogyasztó közönségnek megtévesztésére irányulna. Nem lehet azonban ezt vitatni ebben az esetben, amidőn a meg nem támadott tényállás szerint a megrendelő közvetlen fogyasztó tulajdonában levő és általa szabványként előírt szerkezet mintadarabjának a fogyasztó önelhatározásából eredő megrendelésre alkalmilag történt utánképzéséről van szó. Szerzői jog 68. A szerzői jog vétlen bitorlása (Szjt. 18. §. 2. bek.) esetén is kérheti a sértett fél kárának a bitorló gazdagodása erejéig való megtérítését és a szerzői jog vétlen megsértése esetén is kiterjed a sértett igenje arra, hogy a bitorlás útján létrejött példányok készletei, valamint a szerzői jog bitorlásának elkövetésére szánt különleges eszközök és készülékek elkoboztassanak és megsemmisíttessenek (Szjt. 20. §.), másrészt ebben az esetben, már pusztán a cselekménynek tárgyikig törvénybe ütköző volta miatt meg kell állapítani a Tvt. 1. §-ába ütköző meg nem engedett üzleti versenycselekményt s annak abbanhagyására kötelezni kell az alperest azért, mert az más munkájának és befektetéseinek üzleti verseny céljára való felhasználását jelenti. (C. p. IV. 505/1937. sz. a. 1937 március 16-án.) A fellebbezési bíróság kimondotta azt, hogy azokra a levelezőlapokra, amelyekről a klisék készültek, a felperest szerzői jog illeti. Az ennek alapjaként a fellebbezési bíróság által megállapított az a tényállás azonban, hogy a képeslevelezőlapok a felperesnek eredeti, tehát a természet után készült fényképfelvételei alapján készültek, itt irányadó nem lehet. Abból a tényből ugyanis, hogy a képeslevelezőlapok legtöbbje azonos a felperes birtokában levő negatívokkal, — a felvételeknek eredetisége még nem következik, mert ezek a negatívok lehetnek azért nem természet utáni felvételek, hanem képeslevelezőlapoknak reprodukciói is. Az ilyként jogszabálysértésével megállapított tényállás alapján pedig abban a kérdésben, hogy a felperest a szerzői jog a képeslapok tekintetében megilleti-e s ekként, valamint annak megállapítása hiányában, hogy az alperes a képeslapok többszörözése és forgalombahozatala folytán gazdagodott-e és mily mértékben, — alkalmazhatók-e a vétlen bitorlásnak és a tisztességtelen verseny cselekménynek magánjogi következményei, határozni nem lehet. Ennélfogva a m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét feloldotta és a fellebbezési bíróságot további eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Szabadalom 69. Bizonyos mintákat feltüntefő lapoknak forgatása vagy elszabdalása s ezáltal új minták képzése nem új ötlet s magában nem képez találmányi gondolatot. — Szabadalom-megsemmisítés közérdekből. (P. II. 2083/1936. sz. a. 1937 február 19-én.) Bizonyos mintákat feltüntető lapoknak eltolása és forgatása vagy szabdalása, s ezáltal új minták képzése nem új ötlet, mert az már a gyermekjátékoknál régóta ismeretes volt és magában véve találmányi gondolatot nem tartalmaz. Az alperes gondolata azonban abban állott, hogy az általa gyártott és nem szabadalmaztatott lapoknak ismert elforgatásával, eltolásával és szabdalásával a padló- és falburkoló iparban bizonyos egyszerűsítéseket és megtakarításokat érjen el. Az alperes ugyanis azt a feladatot kívánta megvalósítani, hogy az ismert elemeket oly módon alkalmazza padló- és falburkolatok céljára, hogy ezzel a sokféle mintájú lapok gyártását feleslegessé tegye és lehetőleg kevés számú lappal különböző alakú, rendetetésü és nagyságú helyiségekben különböző hatású burkolást legyen képes végezni. Ha tehát ez a gondolat új volna, nyilvánvaló, hogy az alperes ezzel az elhelyezési móddal a burkolási eljárást egyszerűbbé és gazdaságosabbá tette és ezáltal kétségtelenül gazdasági és műszaki eredményt ért volna el. Nem lehet tehát azt állítani, hogy a gondolat újdonsága esetén az alperes védeni kívánt eljárása a találmányi jelleget nélkülözné. A kir. Kúria azonban megállapította, hogy az alperes védeni kívánt eljárása új találmányi gondolatot nem tartalmaz, mert a felperes által bemutatott fényképek is igazolják s a kir. Kúria szakértő előadója által megtekintett és jóval az alperesi szabadalom bejelentése, 1933 május 3 előtt is alkalmazták az alperes eljárása szerinti falburkolatokat és sok ily szakmabeli régi árjegyzékben előforduló példák is ujdonságrontó jellegűek. A szabadalom fennmaradása jogbizonytalanságra vezetne, mert az alperes mindazok ellen eljárást indíthatna, akik az alperesi szabadalom bejelentése óta a már évtizedes árjegyzékekben is feltüntetett elemekből lapburkolatot készítenek, azon a címen, mert szabadalmi leírása ezekre is ráillik. Az alperes ötlete alapján számos meglevő lap hasonló elforgatási és eltolási, valamint szabdalási lehetősége merülhet fel, amelyeket a forgalomból kivonni jogsérelem nélkül nem lehet. Szabadalma fennmaradása esetén a szabadalomtulajdonos meggátolhatná, hogy mások is készítsenek hasonló vagy talán még szebb mintákat, ami ugyancsak gazdasági kárral járna és a szabad művészet kifejlődésének megakasztására vezetne. Meg sem lehetne állapítani a határt akár a régi, akár a jóhiszeműen forgalomba hozandó új mintázatú lapoknál, hogy mi tartozik a szabadalom védelme alá és mi nem. DREHER BAKSÖR Felelős kiadó: Dr. Szenté Lajos Pesti Lloyd-Társulat nyomdája, Budapest, V., Mária Valéria-u. 12. (Felelős: Schulmann I.)