Kereskedelmi jog, 1937 (34. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 5. szám - Tisztességtelen versenyből származó kártérítési követelés elévülése

72 KERESKEDELMI JOG 5. sz. SZEMLE A Magyar Tudományos Akadémia f. évi már­cius hó 22-én tartott összes ülésében Bálás P Elemér kir. kúriai bíró, egyetemi magántanárt és Nizsalovszky Endre egyetemi tanárt a Magyar Tudományos Akadémia jogtudományi bizottságá­nak meghívott tagjává választotta. Ankét az új német részvény-törvényről. A Ma­gyar Hites Könyvvizsgálók Egyesülete az új né­met részvény-törvény ifőbb irányelveiről ankétot rendez, melynek első előadását lapunk fő­szerkesztője, dr. \Kuncz Ödön egyet, tanár, az egyesület elnöke tartotta „Az új német részvény­törvény irányelvei" cím alatt, melynek első része lapunk mai számában jelent meg. Az előadás a tud. egyetem kupolatermében a legnagyobb siker jegyében folyt le. Az előadáson, amelyen cirka 500 hallgató vett részt, ott voltak a vezető bankok (P. K., Nemzeti Bank, TÉBE) vezérférfiain (Ke­resztes-Fischer, Hegedűs Lóránt, Posch Gyula, Nyulászy stb.) kívül Juhász Andor, Ternovszky, Nizsalovszky, Tury S. Kornél, Bálás P. Elemér stb. stb. s a revizorok teljes számban. A következő előadást május 4-én, dr. Kuntner Róbert a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ny. r. tanára tartja: ,,A zárószámadás és annak felülvizsgálata (revíziója) az új német részvény­törvényben" cím alatt. Jogászegyleti vita a részvényjogi reformról. A Magyar Jogászegylet Hiteljogi Szakosztálya Kuncz Ödön egyetemi tanár elnöklete mellett 1937. évi áprili hó 20-án folytatta Nizsalovszky Endre egyetemi tanárnak ,,A negatív részvényjogi re­form" címen tartott és a mult számunkban már vázolt előadásnak megvitatását. Keszthelyi Nán­dor ügyvéd a részvénytársaságok iránti bi­zalom újraélesztése érdekében elengedhetet­lennek tartja részvényjogunk korszerű re­formját. A kereskedelmi visszaélések bűntetőjogi megtorlásának szigorítását is szükségesnek tartja. Leopold Elemér ügyvéd a kisrészvényes védelme mellett érvel. Nem látja indokoltnak a részvény­társaság tárgyválasztásának korlátozását. Patak­falvy László ügyvéd a magasabb alaptőkemini­mum indokoltságát bizonyítja. A részvénytársa­ság jövő sorsát mélyen érintő határozatokhoz minősített többséget kellene kívánni. A részvény­társaság szervi cselekvéseit végző személyek és az ezekre különleges befolyást gyakorló rész­vényesek tevékenységéből eredő felelősség hatá­lyosabb szabályozását a reform jelentékeny fel­adatának tartja. Proszwimmer F. Béla ügyvéd reámutat a tőkeképződés nehézségeire. A rész­vénytársaság tárgyváltoztatásának megakadályo­zását nem tartaná szerencsésnek. Az angol jog­ban érvényesülő ultra vires elvnek meghonosítását aggályosnak látná. Sövényházy Ferenc min. tit­kár hangsúlyozza, hogy a részvénytársaságnak elsősorban a nagyvállalatok vállalkozási formájá­nak kell lennie. A nagyvállalat szem előtt tartásá­val kellene szabályozni a részvénytársaság felépí­tését. Az ultra vires elv — nézete szerint -— rész­vényjogukban bizonyos mértékig ma is érvénye­sül. Nem tartaná kívánatosnak, ha az ultra vires elv az angol és amerikai részvényjog szellemében oly módon jutna érvényre, hogy az az ügyletek érvénytelenségét vonná maga után, mert ez hát­rányosan hatna a forgalom és a jogélet biztonsá­gára. Tihanyi Lajos ügyvéd szerint legalább a részvényekre befizetendő minimumot kellene fel­emelni addig is, amíg a gazdasági helyzet az alap­tőkeminimum felemelését lehetségessé teszi. Sán­dorfy Kamill kir. kúriai bíró üdvösnek tartja az alaptőkeminimum felemelését. Az alaptőke teljes összegének a részvénytársaság bejegyzése előtti befizetése mellett foglal állást A vállalat tárgya ne legyen megváltoztatható. Az igazgatósági tagok felelősségének kiszélesítését és a hites könyv­vizsgálói ellenőrzés megvalósítását szükségesnek tartja. Amíg a részvényesek bizonyos osztalékot nem kapnak, addig ne lehessen tantiemet fizetni. Megfontolásra érdemesnek tartja, hogy az ügy­vezető igazgatóktól, az igazgatósági íagoktól is legalább olyan képesítést kívánjanak, mint a hi­tes könyvvizsgálóktól. Nizsalovszky Endre egyetemi tanár előadó vá­laszolt a felszólalásokra. Kuncz Ödön egyetemi tanár elnök zárószavaiban reámutatott arra, hogy a Jogászegyletnek szakszerű és tárgyilagos vitái az elmaradottságában immár csaknem elszigetel­ten álló részvényjogunk fejlesztésének munkáját hathatósan elősegítik. „A dollárleértékelés behatása a magyar jogra" cím alatt dr. Halom István április 28-án a Magyar Jogászegylet civiljogi szemináriumában nagy­számú és előkelő közönség előtt tartott előadást. Előadó ismertette az északamerikai dollár­leértékelési jogszabályokat és foglalkozott nem­zetközi magánjogi szempontból azoknak, főleg pedig a Joint Resolutionnak alkalmazhatóságá­val a belföldi magánjogon. Kritikailag ismertette a Kúria gyakorlatát az ú. n. dollárvalorizációs perekben és különösen behatóan foglalkozott a nem effektív dollárbetétek régi vagy új ár­folyamon való kifizetésének kérdésével és arra az álláspontra jutott, hogy a Kúriának főleg újabbi gyakorlata e téren a kérdés gazdasági hátterére való tekintettel is revízióra szorul. Az előadó mélyen szántó és mindvégig le­bilincselő fejtegetései után az elnöklő Beck Salamon, majd pedig Mezei Tamás, Vághi József és Horváth Lipót szóltak hozzá a tárgyhoz. Fontos jogegységi határozat biztosítási kérdés­ben. A m. kir. Kúria váltó-, kereskedelmi és csőd^ ügyekben alakított jogegységi tanácsa ápr. 28-án a következő határozatot hozta: ,,Ha az első biztosítási időszakot követő vala­mely időszakra járó életbiztosítási díj fizetésére a szerződő fél magát az esedékességre külön írás­ban nem kötelezte és a díjfizetést elmulasztja, az életbiztosítási szerződés az esedékesség napjának elteltével már egyedül a nem fizetés okából hatá­lyát veszti s ennek a hatályvesztésnek előidézésé­hez nem szükséges, hogy a biztosító a szerződő felet az 1927: X. t.-c. 5. §-ának első bekezdése ér­telmében a díjfizetésre felhívja és utólagos telje­sítési határidőt adjon. Annak elbírálásánál azonban, hogy a díjfize­tésnél mulasztás történt-e, mindazokat a körül­ményeket figyelembe kell venni, melyek az álta­lános szabályok szerint a teljesítésben való kése­delem következményei alól mentesítenek."

Next

/
Oldalképek
Tartalom