Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 4. szám - Egységes nemzetközi vételjog

52 KERESKEDELMI JOG 4. sz. Nem volna lehetséges ennek a rövid lélekzetü cikknek keretében még összefoglalóan sem vázolni a tervezet fejezeteit. Ezért csak némely jellegzetesebb megoldásának kiemelésére szorítkozunk, mert hiszen célunk elsősorban a figyelemnek a tervezet felé fordítása. A tervezet ///. fejezete az eladó kötelességeiről szól, így szabályozza az eladónak a dolog szolgáltatására vonatkozó kötelességél és szavatosságát is. A dolog szolgáltatására (délivrance) vonatkozó kötelesség szabályozásánál a tervezet óvatosan tartózkodik a dologjogi vonatkozásoknak (pl. tulajdonjog átruházása, vagy birtokbaadás) érintésétől. Számolt az Intézet azzal, hogy egyes jogrendszerek különböző jelentősléget tulajdonítanak a vétkességnek az eladó vagy a vevő teljesítési késedelme vagy nem megfelelő teljesítése következményeinek meghatározásában. A kártérítési felelősség megállapítását némely jogrendszer a vétkesség fennállásához fűzi, más jogrendszerek nemcsak a vét késség esetére korlátozzák a kártérítő felelősséget. A tervezet éppen ezért a szabályozásnál tartózkodó; beéri azzal, hogy meghatározza: milyen esetben mentesül az eladó vagy a vevő a felelősség alól. Csupán a mentesítő tények minimumának meghatározására szorítkozik. Az eladó vagy a vevő mentesül, ha a teljesítést olyan legyőzhetetlen akadály (obstaele insurmontable) gátolja, amelyet a kötelezetimek a szerződés megkötésekor nem kellett előrelátnia. A nemzeti jog ezenkívül más mentesítő okokat is meghatározhat. (L. 34., 36., 59., 61., 74.. 83. cikkek.) A nemteljesítő eladóval szemben a tervezet a vevőnek háromféle szankciót enged, és pedig: a dolog szolgáltatásának követelését, a szerződés felmondását, kártérítés követelését. Az egyes szankciók érvényesítésének feltételeit a tervezet részletesen szabályozza. Az angolszász országok coramon law-ja szerződésszegés esetében csak kártérítésre nyújt módot, de a kikötött szolgáltatásnak természetben való teljesítésre kötelezésére (spéciik: performance) nem; a méltányos jog íequity) is csak kivételes esetekben nyújt erre lehetőséget. Az Intézet erre figyelemmel az angol és amerikai csatlakozás megkönnyítése érdekében az angolszász jogrendszernek engedményt tesz. A vevő a nem teljesítő, vagy a dolog szolgáltatásával késedelmes eladóval szemben a kikötött szolgáltatásra kötelezést csak akkor kívánhatja, ha az lehetséges és az eljáró bíróság nemzeti joga azt megengedi. (23. cikk.) Részletesen szabályozza a tervezet az eladó kellékszavatosságát. Az eladó szavatossággal tartozik a vevőnek: 1. ha hiányos a dolognak a rendes vagy a kereskedelmi használhatóságához szükséges minősége; 2. ha a dolognak nincsenek meg az olyan különös használhatósághoz szükséges tulajdonságai, amelyet a szerződés kifejezetten vagy hallgatólagosan szem előtt tartott: 3. ha a dolognak nincsenek meg a szerződésben kikötött tulajdonságai, kellékei, ideértve azokat is. amelyekért az eladó kifejezetten jótállott. Jelentéktelen tulajdonság hiánya nem jön számításba. (42. cikk.) A dolog megvizsgálásának módja tekintetében a tervezet a felek megegyezését, ennek hiányában pedig az illető helyen érvényes nemzeti jognak rendelkezéseit vagy az illető helyen fennálló szokásokat teszi irányadóvá. (47. cikk második bek.) Szavatossági hiány esetében a vevő választhat a következő megoldások között: 1. felbonthatja a szerződést; 2. a vételár leszállítását követelheti: 3. egyedileg meg nem határozott dolgok vevője abban az esetben, ha a szolgáltatás nemteljesítése esetében a szerződésszerű szolgáltatást követelhetné (specific performance), más dolgoknak szolgáltatását, vagy a hiányos dolgok kijavítását követelheti. A vevő egyúttal kártérítést is kívánhat. (51. cikk). A hiányos dolog kijavításának követelésére vonatkozó jog létezik a francia jogban, más jogrendszerek — mint a hazai magánjog is — a vállalkozási szerződés (locatio operis) esetében állapítanak meg ilyen kijavítási kötelességet. Az Intézet figyelemmel volt arra. hogy a nemzetközi adásvételek eseteire nem lehetne általában kötelezővé tenni ezt a kijavítási kötelességet s ennélfogva a kijavítás követelésének jogát azokra az esetekre szorítja (az 56. cikkben), amelyekben az eladó a dolgot a vevő különös rendelkezéseinek megfelelően tartozik előállítani. A vevő az eladó ellen a szavatossági hiány miatt a dolog kézhezvételétől számított 2 év elmultával már nem indíthat keresetet, kivéve, ha jogának érvényesítésében az eladó csalárdsága gátolta. A IV. fejezetben a tervezet a vevő kötelességeiről, a dolog átvételére és a vételár megfizetésére vonatkozó kötelezettségeiről szól. A vételár meghatározására vonatkozó 64. cikk kiegyenlítést keres egyfelől a vételárnak, vagy legalább a vételár megállapítási módjának a véteii szerződésben kifejezett meghatározását kivánó s ennyiben a római jogot* követő jogrendszerek (pl. a legtöbb délame- Pretium autem constitui oportet, nam nulla emptio sine pretio esse potest; sed et certum pretium esse debet. (Inst., lib. III. tit. 23.1.