Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 4. szám - Egységes nemzetközi vételjog

4. sz. KERESKEDELMI JOG 58 rikai törvényi, másfelől az angol-amerikai jogrendszer között, amely a vételi szerződés érvénvességéhez a vételár meghatározási módjának kifejezett megjelölését nem kívánja.3 A 64. cikk értelmében, ha a vételi szerződés nem határozza meg a vételárat, a vevő az eladó által követelt vételárat tartozik megfizetni. Ha azonban a vevő kimutatja, hogy ez az ár túlzott, azt az árat tartozik megfizetni, amely az eladónál szokásos volt. — vagy ha az eladó ilyen árat nem igazol, úgy az észszerű árat íreasonable pricei. mérlegelve — amenynyiben ez lehetséges — az ilyen dolgok általában szokásos árát. Ha a vevő a vételár megfizetésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, az eladó a vételár megfizetését kívánhatja, vagy felbonthatja a szerződést. Nem bonthatja azonban már fel a szerződést, ha a dolgot a vevőnek fenntartás nélkül átadta. Az eladó ezenkívül kártérítést is kívánhat. A tervezetnek az ilyen kártérítésre vonatkozó >zabályai közül ezúttal csak a 75. cikknek rendelkezését emeljük ki. amely a vételár fizetésével késedelmes vevőnek kártérítési kötelezettségét arra az esetre szabályozza, amelyben a szerződés felbontása nem következett be. Az eladó ebben az esetben késedelmi kamatot követelhet. Ha pedig a késedelem következtében szenvedett kára (ideértve az elmaradt hasznot isi a késedelmi kamatokat meghaladja, a vevő annyiban tartozik az eladót kártalanítani, amennyiben előre látta, vagy a szerződés kötése idejében észszerűen előre láthatta a káros következményeket. A késedelmi kamat a vevő országa hivatalos leszámítolási kamatlábának 1 százalékkal emelt mértékével egyenlő. Az V fejezet az eladó és a vevő kötelezettségeire vonatkozó közös rendelkezéseket tartalmazza. Kidomborítja az adásvétel synallagmatikus jellegét. Az adásvétel kölcsönös szerződés: a dolog szolgáltatása, hacsak a szerződésből vagy a szokásokból más megoldás nem következik, a vételár lefizetése ellenében történik. Alapos megfontolást kívánt ennek az elvnek a helykülönbség melletti vétel esetére érvényesítése. Nem maradhat ennél figyelmen kívül, hogy a vevő a dolog elküldése idejében még rendszerint nem volt abban a helyzetben, hogy a dolgot megvizsgálhassa. Továbbá figyelemmel kellett lenni a fuvarozási törvények közötti eltérésre is. A tervezet rendelkezése szerint (87. rikk' az eladó nem halaszthatja el a dolog elküldését azon az alapon, hogy a vevő a vételárat még ki nem fizette. 'Eltér tehát s Az angol jogfejlődés sajátossága a ..doctrine of implied or reasonable price." a C. P. IV. 4234 917. számú határozatában4 kifejezést nyert jogelvtől, amely szerint helykülönbségi vételnél az eladó az árunak fuvarozás végetti feladását függővé teheti a vételár fizetésétől). Ha azonban a fuvarozási szerződésre irányadó jog. vagy a fuvarozási szerződésbe beiktatott külön kikötés az eladó részére biztosította a küldés ideje alatt a dolog felett való rendelkezési jogot. — az eladó a rendeltetési helyen a vételár kifizetéséig visszatartási joggal élhet. Védi a tervezet az eladót arra az esetre, ha a szerződés megkötése után a vevő vagyoni helyzete olyan súlyossá lett. hogy az eladónak alapos oka ljustes sujets. ang. good reasoni van arra az aggodalomra, hogy a vételárat nem kapja meg a kellő időben. Ilyenkor az eladó felfüggesztheti a dolog szolgáltatását, hacsak a vevő megfelelő biztosítékot nem nyújt. (88. cikki. Hely különbségi vétel esetében ilyenkor az eladó — bár a dolgot már elküldötte — meggátolhatja a dolognak a vevő részére kiszolgáltatását íright of stoppagei még abban az esetben is. ha a vevő kezében van a dologra vonatkozó rakjegy (89. cikk). Ugyancsak védelemben részesíti a tervezet azt a vevőt, aki a szerződés szerint a dolog átvétele előtt volna köteles a vételárat lefizetni, ha a szerződés megkötése után az eladó vagyoni helyzete olyan súlyossá lett. hogy a vevőnek alapos oka van arra az aggodalomra, hogy a dolog szolgáltatása a kellő időben nem fog megtörténni. Ilyenkor a vevő a fizetést felfüggesztheti, hacsak az eladó megfelelő biztosítékot nem nyújt. i90. cikk). Az az érdekvédelmi gondolat érvényesül a tervezet 88—90. cikkeiben, amely az egyik szerződő fél hitelképességének elveszése, vagy aggályossá válása esetében a magyar birói gyakorlatban is érvényesülésre talált.5 A kárveszély viselését szabályozó VI. fejezet rendelkezései szerint a dolog szolgáltatásától kezdve iá compter du moment de la délivrancei a kárveszélyt a vevő viseli í 103. cikki. A dolog szolgáltatása alatt a 17. cikk értelmében mindazoknak a cselekményeknek elvégzését kell érteni, amelyeket az eladónak * H. D. XII. 76. 5 C. IV 1304 1935. {t Jogi Hirlap 1935. évf. 1089.) Jogszabály, hogy a szerződés hatályát veszti és ennélfogva attól bármelyik fél visszaléphet, ha vala mely lényeges feltevés, amely nélkül a felek az ügyletet meg sem kötötték volna, utóbb meghiúsul, illetve tévesnek bizonyul. Minden hitelezési viszonyt létesítő ügylet, mint lényeges feltevésre a szerződő felek hitelképességére van alapítva, ehhez képest, ha valamelyik szerződő fél a hitelképességét elveszti, vagy az utóbb aggályossá válik, a másik fél. hacsak megfelelő biztosítékot nem kap. a felhívott jogszabály értelmében a szerződéstől visszaléphet.