Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 4. szám - Egységes nemzetközi vételjog

4. sz KERESKEDELMI JOG 51 Egységes nemzetközi vételjog Irta: dr. Sövényházg Ferenc igazságügyminiszteri titkár. Chalmers, az adásvételről szóló 1893. évi angol törvény: a Sale of Goods Act eredeti tervezetének szerkesztője, a törvényhez irott első kommentárjának bevezetésében mondja, hogy kereskedelmi ügyekben gyakran fontosabb a jogszabálynak biztossága, mint annak tartalma.1 A jogszabályok biztossága nemcsak az államon belül lebonyolódó forgalomban érdekeltek számára lényeges, hanem elsőrendű fontosságú a nemzetközi forgalomban is. Nagymértékben szolgálná a jogszabálvok biztosságának érdekét, ha sikerre vezetne a nemzetközi vételi ügyletek magánjogának egységesítésére irányuló törekvés. A Nemzetek Szövetségének fennhatósága alatt működő római jogegységesítő intézet ilnstitut international de Romé pour l unifieation du droit privéi tervezetet dolgozott ki az adásvétel nemzetközi egységes szabályozása érdekében (Projet d'une loi internationale sur la ventei. A tervezet tanulmányozásánál kiviláglik, hogy az Intézet igyekezett feltárni az egyes nemzeti vételi jogokban érvényesülő közös alapelveket, a rendszerbeli ellentétek kiegyenlítésére törekedett. — a feladat eredményes megoldását veszélyeztető kérdések rendezését inkább kikapcsolta a tervezetből s a nemzetek jogalkotásába utalta. Felismerhető a tervezeten az Intézetnek az az igyekezete is. hogy az angol és amerikai csatlakozást megkönnyítse. A tervezet rendezésébe vont körnek erős kiszélesítése súlyosbította volna az Intézet feladatát és csökkenthétté volna egyes államok csatlakozási hajlandóságát. Ezért a tervezet igyekszik távolmaradni a kötelmi jog általános részébe tartozó kérdések rendezésétől, így mellőzi az adásvételi szerződés megkötésére vonatkozó szabályozást is. Az eladott dolog tulajdoni vonatkozásait sem rendezi. A tulajdonjog fenntartása melletti eladásra ipactum reservati dominiii vonatkozó szabályozással sem kívánta az Intézet terhelni az egységes nemzetközi adásvételi jogot tárgyazó tervezetet. A tervezet 1. Melléklete tartalmazza a tulajdonjog fenntartása melletti eladás leggyakrabban előforduló eseteinek körére, a gépek ilyen adásvételére vonatkozó szabályozást. De az egységes nemzetközi adásvételi jogra vonatkozó tervezet független ettől a melléklettől úgy. valamint az angolszász ..letter of trust" intézményének elfoga1 in mercantile matters. the certainty of the rule is often of more importance than the substance of the rule." dását ajánló 2. Melléklettől is: a mellékletek nélkül is elfogadható az egységes vételjog. A tervezet /. fejezete meghatározza az egységes adásvételi jog érvényesülési körét. A tervezet rendelkezései a testi ingó tárgyak lobjets mobiliers corporelsi adásvételére vonatkoznak. így nem terjednek ki ingatlanok, követelések, jogok adásvételére. Kifejezetten kizárja a tervezet szabályozásának köréből az értékpapírokra s a pénzre, valamint a hajóra s a légijármüre vonatkozó adásvételt. A tervezet rendezése alá vonja az olyan dolgok előállítására irányuló szállítási szerződéseket, amely dolgok anyagát a szállításra kötelezett adja. Nem különböztet a tervezet kereskedelmi és általános magánjogi vétel között. Rendelkezéseit alkalmazni kell tekintet nélkül arra. kereskedők-e a felek s kereskedelmi ügylet-e a szerződés. Élő állatok adásvétele esetére a hibáért való szavatosság kérdésének rendezését a nemzeti jogba utalja a tervezet. Csupán a nemzetközi adásvétel esetére vonatkozólag szabályoz. A nemzetközi adásvétel fogalmát egyrészről alanyi, másrészről tárgyi ismérv alapján határozza meg. Arra az esetre vonatkozik a szabályozás, amelyben a szerződő felek telepe vagy székhelye az adásvételt eltérően szabályozó államok területén van. s egyúttal, amelyben az eladott dolog a szerződés szerint nemzetközi szállítás tárgya. Nemzetközi szállítás itransport international i alatt kell érteni a továbbítást egyik állam területéről egy másik állam területére. Az általános rendelkezéseket tartalmazó 77. fejezetből kitűnik, hogy a szabályozás diszpozitiv erejű: nem zárja ki a felek jogszabályválasztó jogát, de jogszabályválasztás esetében az alkalmazandó jog kifejezett megjelölését kívánja. A felek megegyezéssel kiterjeszthetik az egységes vételjog alkalmazási körét s a felek autonómiájára hagyja a tervezet, hogy az egységes jog alkalmazását egészen kizárják, feltéve, hogy kifejezetten meghatározzák azt a nemzeti jogot, amelyet szerződésükre irányadónak tekintenek. Az egységes vételjog egyes rendelkezéseinek alkalmazását is kizárhatják a felek, feltéve, hogy az eltérő rendelkezésekben megegyeznek akár azok kifejezett megjelölésével, akár meghatározott szabályokra utalással. A jogegységesítést azzal is előmozdítani kívánja a tervezet, hogy mindazokban az esetekben, amelyekben az egységes jog kifejezetten nem rendelkezik, de amelyek az egységes jog alkalmazási körébe esnek, az egységes jog alapjául szolgáló általános elvek alkalmazását, vagyis a hézagoknak az egységes jog szellemében való kitöltését rendeli.