Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 4. szám - Bankreform Svájcban és Németországban. V-VI. [r.]

50 KERESKEDELMI JOG 4. sz. tartható. A kérelem felett a Bundesrat a jegybank, a Bankenkommission és az Eidgenössische Darlehenskasse meghallgatása után dönt. Mint látjuk, a Fálligkeitsaufschub tisztán gazdasági védő intézkedés, s így az semmilyen irányban sem jelenti a bank fizetőképtelenségét, illetve fizetése megszüntetését. Ezzel szemben áll a moratórium (Stundung), amelyet az illetékes törvényszéknél az olyan bank kérhet, amely kötelezettségeit nem képes kellő időben teljesíteni. A moratórium csak akkor rendelhető el, ha az eziránti kérvényhez mellékelt vagyonkimutatásból kitűnik, hogy az aktiv vagyontételek teljesen fedezik a tartozásokat. A moratórium egy évre szól, s amennyiben a viszonyok azt indokolják, egy további évre meghosszabbítható. A moratórium elrendelése esetén a bíróság a bank mellé egy vagy több vagyonellenőrt (iKommissar) rendel ki. A vagyonellenőr a bank vagyoni helyzetét haladéktalanul megvizsgálja és arról a törvényszéknek és a banknak jelentést tesz, továbbá megteszi az üzem fenntartására szükséges intézkedéseket. A moratórium alatt a bankkal szemben végrehajtást sem foganatosítani, sem folytatni nem lehet. A bank üzletét a vagyonellenőr felügyelete és utasításai mellett folytatja a par conditio creditorum szemelőtt-tartásával. A hitelezők részére fizetést legfeljebb a bank vagyonában meglevő fedezet fele összege erejéig és csakis a vagyonellenőr hozzájárulásával lehet teljesíteni. A bíróságot az összes könyvekbe és iratokba betekintési jog illeti meg, s a vagyonellenőrt is az összes könyvekbe és iratokba betekintési jog illeti meg, s a vagyonellenőr a bank szerveinek összes ülésén résztvehet és rendelkezéseket tehet. Ha a bank a moratóriumot hamis adatok alapján érte el, vagy ha a vagyonellenőr utasításainak nem tesz eleget, úgy a moratórium megvonható. Ha moratórium alatt kitűnik, hogy a banknak bíróságon kívüli szanálása lehetséges, úgy a moratórium a már említett két évi maximális időn túl még további hat hónappal meghosszabbítható. Ha viszont az tűnik ki. hogy a tartozások az aktívumokat meghaladják, vagy hogy a bank a moratórium eltelte után sem lesz képes kötelezettségeit kellő időben teljesíteni, vagy bíróságon kívüli szanálást keresztülvinni, úgy a bíróság csőd kérésére utasítja a vagyonellenőrt, kivéve, ha a bank kényszeregyességet kér. Csőd esetében csődtömeggondnoknak, kényszeregyesség esetében pedig vagyonfelügyelőnek a vagyonellenőr rendelendő ki. A német törvény a kártérítési felelősség és a fizetési nehézségek vagy fizetőképtelenség tekintetében újabb intézkedéseket nem tartalmaz. Ellenben foglalkozik a nem-készpénzbeli fizetési forgalom kérdésével és felhatalmazz,! az Aufsichtsamt-ot, hogy e fizetési forgalmat külön intézkedésekkel megfelelően szabályozza, s egyben kimondja, hogy a nem-kész pénzbeli fizetési forgalom lebonyolítását célzó új intézményeket csakis a Reichskommissar engedélyével lehet létesíteni. Ezenkívül az Aufsichtsamt a törvény életbeléptekor már meglevő ily intézmények megszüntetését Is elrendelheti. VI. Mérleg és egyéb kimutatások. A svájci törvény általában kötelezi a bankokat évi mérlegüknek a jegybankhoz való bemutatására. Ezenfelül a legalább 100 millió frank mérlegösszeget felmutató bankok a jegybank kívánságára minden hó végével időközi mérleget és minden naptári félév végével részletes mérleget kötelesek adni. A jegybank részletes félévi mérleget követelhet a 100 millió franknál kisebb mérlegösszegű bankoktól is és az említett mérlegek tekintetében a bankoktól általában felvilágosítást kérhet. A részletes félévi mérlegek elkészítésének módját és benyújtásának idejét a jegybank állapítja meg. A német törvény szerint a bankok évi mérlegüket és nyereség- és veszteségszámlájukat annak köz gyűlési jóváhagyásától számított egy héten belül, úgyszintén a június 30-ra elkészített nyersmérlegüket a következő hó végéig kötelesek a Reichsbank igazgatóságának benyújtani. Az egymillió márkát meghaladó mérlegösszegű hitelintézetek pedig az évi mérlegen és nyereség- és veszteségszámlán kívül havi kimutatásokat kötelesek a Reichsbank igazgatóságának adni. Ezenkívül kötelesek a bankok a Reichsbank igazgatóságának kívánságára a mérlegekre és havi kimutatásokra vonatkozólag kért felvilágosításokat megadni. A Reichsbank igazgatósága köteles a mérlegeket, nyereség- és veszteségszámlákat, továbbá a kapott felvilágosításokat a Reichskommissar kérésére neki rendelkezésére bocsátani. A bankok kötelesek a vezetők személvében beállott minden változást, a cégjegyzékbe bevezetett minden tőkeváltozást, valamely más pénzintézettel létesítendő egyesülést, illetve érdekkapcsolatot, továbbá az üzemnek vagy fiókoknak megszüntetését a Reichskommissarnak haladéktalanul bejelenteni. Ezenfelül kötelesek a bankok minden hó 10. napjáig bejelenteni a Reichskommissar-nak azon adósok neveit, akiknek össztartozása az előző hónap folyamán az egymillió márkát meghaladta Ha e bejelentésekből az tűnik ki. hogy ugyanaz az adós több banknál vett hitelt igénvbe, úgy erről a Reichskommissar az érdekelt" hitelintézeteket az illető adós összkötelezettségének és a hitelező bankok számának feltüntetése mellett értesítheti. (Bef. következik.)