Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 4. szám - Bankreform Svájcban és Németországban. V-VI. [r.]

KERESKEDELMI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT Szerkesztőié? és kiadúliiTatAl; BUDAPEST T., Pannónia-ucea 9. szám Telefon : 27—1-GŐ ALAPÍTOTTA néhai GRE CSÁK KÁROLY m. kir. igazságúgyminiszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár ügyvéd Előfizetési ár TŐZSDEI JOG melléklettel együtt: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Egy füzet ára 1.60 pengő Harmincharmadik évi. 4. szám Megjelenik minden hó elején í Budapest, 1936 április 2 V Bankreform Svájcban és Németországban írta: dr. Rittinyer Imre ügyvéd, a Pénzintézeti Központ ügyésze. (Folytatás) .4: ügyvitelre vonatkozó egyéb intézkedések. Már előbb foglalkoztunk a svájci törvénynek azzal a rendelkezésével, amely a bankok működési körének pontos körülírására, továbbá az ügyvitelnek és a legfelsőbb irányításnak, felügyeletnek és ellenőrzésnek különválasztására vonatkozik. Ezen kívül a svájci törvény közelebbről szabályozza a bankok alapítóinak, valamint a vezetéssel, felsőbb irányítással, felügyelettel és ellenőrzéssel megbízott személyeknek, továbbá a felszámolóknak és vagyonellenőröknek kártérítési kötelezettségét is. Azok. akik valamely bank alapításánál, vagy részvények, illetve kötelezvények kibocsátásánál szándékosan, vagy gondatlanságból a valóságnak meg nem felelő adatokat közöltek, vagy terjesztettek, az ezáltal okozott kárért az összes részvényeseknek, vagy kötvénybirtokosoknak szavatolnak. Ezenkívül szavatolnak a bankalapítók a részvénytársasággal, illetve a részvényesekkel és a hitelezőkkel szemben azért is. ha szándékosság vagy gondatlanság terheli őket abban a tekintetben, hogy valamely betét, vagyontárgyak átvétele, vagy valamely személy részére biztosítandó kedvezmény tekintetében az alapítói tervezetbe vagy az alapszabályokba a valóságnak meg nem felelő adatok vétettek fel. vagy ha a bank cégbejegyzése valótlan adatokat tartalmazó okirat alapján történt. Felelnek továbbá az alapítók azért is. ha tudatosan közreműködtek a tekintetben, hogy fizetésképtelen személyek jegyzései elfogadtassanak. A vezetéssel, felsőbb irányítással, felügyelettel és ellenőrzéssel megbízott személyek, továbbá a felszámolók és vagyonellenőrök, a kötelességeik szándékos vagy gondatlan megszegéséből eredő károkért ügy a bankkal, mint az egyes részvényesekkel és hitelezőkkel szemben felelősek. Ha nem közvetlenül az illető részvényesnek vagy hitelezőnek okozott kárról, hanem csak a bank megkárosítása folytán, tehát a részvényesnek vagy hitelezőnek közvetve okozott kárról van szó. úgy a részvényesek vagy hitelezők csak a bank részére való kártérítést igényelhetnek, s a hitelezőket ez a jog csak akkor illeti meg. ha a bank ellen csőd nyilt meg. A bank csődjében az egyes részvényest, vagy hitelezőt megillető kártérítési igényt elsősorban a csődválasztmány érvényesítheti. Ha a csődválasztmány lemond ez igény érvényesítéséről, akkor minden egyes részvényes vagy hitelező követelheti a kártérítési igény reáruházását. de mint láttuk, ebben az esetben is csak a tömeg részére leendő kártérítést igényelheti a károkozótól. Az ugyanazon kár megtérítésére köteles személyek kötelezettsége egyetemleges, s e kötelezettségből eredő terhek egymásközti felosztását a bíróság állapítja meg a felelősség fokához mérten. A kártérítési igény öt éven belül évül el. ama naptól számítva, amelyen a károsult a kárról és a károkozó személyéről tudomást szerzett. A károkozó cselekmény időpontjától számított tíz év eltelte után kártérítési igény többé nem érvényesíthető. A svájci törvény részletes intézkedéseket tartalmaz a fizetési nehézségek közé jutó bankok tekintetében is. Megkülönbözteti elsősorban az úgynevezett ..Fálligkeitsaufschub" 'az esedékesség elhalasztása) intézményét a ..Stundung" (moratórium) intézményétől. A Fálligkeitsaufschub-ot a Bundesrat engedélyezi meghatározott időre oly banknak, amely tartósan ki van téve a rendesnél nagyobb pénzkivételeknek. Az eziránti kérelemnek a Bundesrat csak akkor tehet eleget, ha a külön revizori jelentésből kitűnik, hogy a hitelezők követelései teljesen fedezve vannak és a kamatszolgálat a halasztás alatt is fenn-