Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)
1936 / 3. szám - A Führerprinzip és a részvénytársaságok anonimitása
3. sz KERESKEDELMI JOG 41 mi volt a jus vigens abban a kérdésben, hogy mi az utóforgatmány joghatása.. A K. T. azonban ezt a bizonytalanságot hallgatagon eldöntötte a maga 296. §-ával. Ha tehát a bírói gyakorlatban kialakulóban lett volna is az utóforgatmánvra nézve valamely különleges jogszabály, a további fejlődést a K. T. 296. §-a megállította. Ha ugyanis a törvényhozó az utóforgatmányra vonatkozólag speciális jogszabályt akart volna teremteni, ezt most megtehette volna, amint ezt egy évvel később a V.T. 14. §-ának törvénybeiktatásával meg is tette. íMegjegyzem még, hogy a K. T. 298. §-a nem is utal a hátiratra, vagy a kezességre, nem is rendeli tehát, hogy ezen váltóintézmények által összefoglalt jogszabályok a kereskedelmi utalványra alkalmaztassanak.! További probléma, hogy mi a jogforrásiam alapja annak, hogy mi a K. T. 298. §-ában foglalt lés tényleg létező utalást, pl. az óvásra, elévülésre vonatkozói utalást az új Váltótörvény szakaszaival töltjük ki és nem a régi Váltótörvény jogszabályaival. Nem vagyok annyira bátor, hogy azt merném állítani, hogy a K. T. 298. §-ában foglalt utalás még ma is a régi Váltótörvény alkalmazását kívánja, bár ezt az álláspontot is lehetne indokolni. Kétséges lehet ugyanis, hogy a Váltótörvény 116. §-ának van-e kapcsolata a kereskedelmi utalványhoz (az idézett szakaszban felsorolt intézmények nem esnek egybe a K. T. 298. §-ában felsorolt intézményekkel, legalább is szövegileg nem) és nem szokásjog] szabály-e. hogy mi a K. T. 298. §-ában foglalt (és tényleg létezői utalást az új Váltótörvény normáival töltjük ki. Egy bizonyos, az új Váltótörvényből hiányzik az a szabály, amelyet pl. a perrendtartásra vonatkozólag az 1912. évi LIV. t.-c. 9. §-a deklarál: ahol korábbi jogszabály az ezen törvénnyel hatálvon kívül helyezett jogszabály rendelkezésére hivatkozik, ehelyett ezentúl a törvény megfelelő rendelkezését kell érteni. SZEMLE A Führerprinzip és a részvénytársaságok anonimitása. A német részvényjogi reform előmunkálatai befejezéshez közelednek. Az Akademiefür deutsches Recht részvényjogi bizottsága* terjedelmes javaslatot dolgozott ki. amely a részvénytársaságokat a harmadik birodalom szellemében teljesen átalakítani kívánja. A reform középpontjában a részvénytársaságok anonimitása és a Führer-elv összhangbahozatalának problémája áll. A részvénytársaság anonimitása a társaság és a részvényes egymáshoz való viszonyában jelentkezik. Ez a viszony az esetek többségében abban áll. hogv a részvényes nem működik együtt a társasággal, mint annak ismert és felelős tagja, hanem mint a társaság vezetősége előtt ismeretlen " A javaslat éheit F, Schlegelberger igazságügyi államtitkár, egyetemi tanár fejtette ki „Die Erneuerung des Aktienrechtes" című előadásában, és Quassovski, az ismertetett javaslat előadója, ,.Die aktienrechtliche Anonimitat und die Restrebungen zu ihrer Rekampfung" című. a Zeitschrift der Akademie für Deutsches Recht-ben megjelent cikkében. 1935 október. részvénybirtokos, aki nem vesz részt a társaság ügyvitelében s tagsági jogait egyéni érdekeit szolgáló spekuláció céljából érvényesíti (pl. magas osztalék fizetése végett), s miután jogának gyakorlásával a társaságnak kárt okozott, túlad a részvényen. A részvényes tagsági jogait minden a társasággal szemben fennálló felelősség nélkül gyakorolja. Ennek ellenére a részvényes tagsági joga igen tágkörü. Joga van a vállalat akaratelhatározó funkciójában résztvenni. Megjelenhet a közgyűlésen, résztvehet szavazatával a határozathozatalban, felvilágosítást kérhet a társaság ügyvezetéséről, s minthogy jogköre az igazgatóság választására is kiterjed, megvan a lehetősége annak — s ebben van az anonimitás legfőbb hátránya —, hogy a véletlenül kialakult többség megszakítja a vállalatvezetés egyöntetű folyamatát: ezáltal akadályozza a társaság fejlődését, terjeszkedési terveinek megvalósítását és a társaság ügyeinek vezetését az addigi viszonyokkal nem ismerős új vezetőség kezébe adhatja. Mindezeket a hátrányokat az anonimitás idézi elő és mégis az anonimitás benne van a részvénytársaság lényegében. A részvénytársaság a nagyvállalkozás tipikus formája. A gazdasági élet termelte ki. A gazdasági élet fejlődésével a vállalkozások tőkeszükséglete növekedett s a vállalatban érdekelt személyek köre egyre nőtt, akiket a vállalat vezetésébe bevonni nem lehetett. A vállalatok a vállalkozáshoz szükséges tőkét másként nem tudták megszerezni, csak úgy, ha részvénytársasági formában létesültek s a forgalomképes részvény tőkefelszívó tulajdonságát a vállalat javára felhasználták. A részvénytársaság így széles néprétegek vagyonát gyűjtötte egybe, a vagyon megtartására és a tőke rendeltetésszerű használatára pedig szervezetével és nyilvános számadásával biztosítékot nvujt és így ha fennmaradása biztosítva van, számos egyén számára képes munkaalkalmat teremteni és tartósan biztosítani. Éppen ez a fontos gazdasági szerepe okolja meg azt, hogy a részvénytársaságot meg kell óvni olyan támadásoktól, amelyeknek célja a közérdek rovására való nyerészkedés. Az anonimitás tehát egyfelől a részvénytársaságnak életeleme, mert ez adja meg annak tökefelszívóképességét, másfelől az anonimitással olyan hátrányok vannak összekötve, amelyek a társaság tönkretételét is eredményezhetik. Éppen ezért meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek az anonimitás hátrányainak kiküszöbölésére alkalmasak. Az anonimitás káros hatásainak megszüntetésére, vagy csökkentésére irányuló javaslatokat két csoportra oszthatjuk. I. Az első csoportba azok a tervek tartoznak, amelyek a részvényes személyét közelebb akarják vinni a vállalathoz, vagy úgy 1., hogy a bemutatóra szóló részvényt el akarják törölni és névre szóló részvény kibocsátását teszik kötelezővé, vagy úgy 2.. hogy a társaságban közreműködni akaró, vagy hosszabb idő óta közreműködő részvényest, kétszeres szavazati joggal jutalmazzák. EL A második csoportba tartoznak azok a rendszabályok, amelyek a részvény forgalomképességének érintetlenülhagyása mellett a társaság organizációját építik át: 1. csökkentik a részvényes közgyűlési jogait. 2. kiterjesztik az állandó ve-