Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 3. szám - A Führerprinzip és a részvénytársaságok anonimitása

3. sz KERESKEDELMI JOG 41 mi volt a jus vigens abban a kérdésben, hogy mi az utóforgatmány joghatása.. A K. T. azonban ezt a bizonytalanságot hallga­tagon eldöntötte a maga 296. §-ával. Ha tehát a bírói gyakorlatban kialakulóban lett volna is az utóforgatmánvra nézve valamely különleges jog­szabály, a további fejlődést a K. T. 296. §-a meg­állította. Ha ugyanis a törvényhozó az utóforgat­mányra vonatkozólag speciális jogszabályt akart volna teremteni, ezt most megtehette volna, amint ezt egy évvel később a V.T. 14. §-ának törvénybe­iktatásával meg is tette. íMegjegyzem még, hogy a K. T. 298. §-a nem is utal a hátiratra, vagy a kezességre, nem is rendeli tehát, hogy ezen váltó­intézmények által összefoglalt jogszabályok a ke­reskedelmi utalványra alkalmaztassanak.! További probléma, hogy mi a jogforrásiam alapja annak, hogy mi a K. T. 298. §-ában foglalt lés tényleg létező utalást, pl. az óvásra, elévülésre vonatkozói utalást az új Váltótörvény szakaszai­val töltjük ki és nem a régi Váltótörvény jogsza­bályaival. Nem vagyok annyira bátor, hogy azt merném állítani, hogy a K. T. 298. §-ában foglalt utalás még ma is a régi Váltótörvény alkalmazását kí­vánja, bár ezt az álláspontot is lehetne indokolni. Kétséges lehet ugyanis, hogy a Váltótörvény 116. §-ának van-e kapcsolata a kereskedelmi utalvány­hoz (az idézett szakaszban felsorolt intézmények nem esnek egybe a K. T. 298. §-ában felsorolt in­tézményekkel, legalább is szövegileg nem) és nem szokásjog] szabály-e. hogy mi a K. T. 298. §-ában foglalt (és tényleg létezői utalást az új Váltótör­vény normáival töltjük ki. Egy bizonyos, az új Váltótörvényből hiányzik az a szabály, amelyet pl. a perrendtartásra vonatkozólag az 1912. évi LIV. t.-c. 9. §-a deklarál: ahol korábbi jogszabály az ezen törvénnyel hatálvon kívül helyezett jog­szabály rendelkezésére hivatkozik, ehelyett ezentúl a törvény megfelelő rendelkezését kell érteni. SZEMLE A Führerprinzip és a részvénytársaságok anoni­mitása. A német részvényjogi reform előmunkálatai befejezéshez közelednek. Az Akademiefür deutsches Recht részvényjogi bizottsága* terjedelmes javas­latot dolgozott ki. amely a részvénytársaságokat a harmadik birodalom szellemében teljesen átala­kítani kívánja. A reform középpontjában a részvénytársaságok anonimitása és a Führer-elv összhangbahozatalá­nak problémája áll. A részvénytársaság anonimitása a társaság és a részvényes egymáshoz való viszonyában jelent­kezik. Ez a viszony az esetek többségében abban áll. hogv a részvényes nem működik együtt a tár­sasággal, mint annak ismert és felelős tagja, ha­nem mint a társaság vezetősége előtt ismeretlen " A javaslat éheit F, Schlegelberger igazságügyi ál­lamtitkár, egyetemi tanár fejtette ki „Die Erneuerung des Aktienrechtes" című előadásában, és Quassovski, az ismertetett javaslat előadója, ,.Die aktienrechtliche Anonimitat und die Restrebungen zu ihrer Rekamp­fung" című. a Zeitschrift der Akademie für Deutsches Recht-ben megjelent cikkében. 1935 október. részvénybirtokos, aki nem vesz részt a társaság ügyvitelében s tagsági jogait egyéni érdekeit szol­gáló spekuláció céljából érvényesíti (pl. magas osztalék fizetése végett), s miután jogának gyakor­lásával a társaságnak kárt okozott, túlad a rész­vényen. A részvényes tagsági jogait minden a tár­sasággal szemben fennálló felelősség nélkül gya­korolja. Ennek ellenére a részvényes tagsági joga igen tágkörü. Joga van a vállalat akaratelhatá­rozó funkciójában résztvenni. Megjelenhet a köz­gyűlésen, résztvehet szavazatával a határozathoza­talban, felvilágosítást kérhet a társaság ügyveze­téséről, s minthogy jogköre az igazgatóság válasz­tására is kiterjed, megvan a lehetősége annak — s ebben van az anonimitás legfőbb hátránya —, hogy a véletlenül kialakult többség megszakítja a vállalatvezetés egyöntetű folyamatát: ezáltal aka­dályozza a társaság fejlődését, terjeszkedési ter­veinek megvalósítását és a társaság ügyeinek veze­tését az addigi viszonyokkal nem ismerős új ve­zetőség kezébe adhatja. Mindezeket a hátrányokat az anonimitás idézi elő és mégis az anonimitás benne van a részvény­társaság lényegében. A részvénytársaság a nagy­vállalkozás tipikus formája. A gazdasági élet ter­melte ki. A gazdasági élet fejlődésével a vállalko­zások tőkeszükséglete növekedett s a vállalatban érdekelt személyek köre egyre nőtt, akiket a vál­lalat vezetésébe bevonni nem lehetett. A vállalatok a vállalkozáshoz szükséges tőkét másként nem tudták megszerezni, csak úgy, ha részvénytársa­sági formában létesültek s a forgalomképes rész­vény tőkefelszívó tulajdonságát a vállalat javára felhasználták. A részvénytársaság így széles nép­rétegek vagyonát gyűjtötte egybe, a vagyon meg­tartására és a tőke rendeltetésszerű használatára pedig szervezetével és nyilvános számadásával biztosítékot nvujt és így ha fennmaradása bizto­sítva van, számos egyén számára képes munka­alkalmat teremteni és tartósan biztosítani. Éppen ez a fontos gazdasági szerepe okolja meg azt, hogy a részvénytársaságot meg kell óvni olyan tá­madásoktól, amelyeknek célja a közérdek rová­sára való nyerészkedés. Az anonimitás tehát egyfelől a részvénytársa­ságnak életeleme, mert ez adja meg annak töke­felszívóképességét, másfelől az anonimitással olyan hátrányok vannak összekötve, amelyek a társaság tönkretételét is eredményezhetik. Éppen ezért meg kell találni azokat az eszközöket, ame­lyek az anonimitás hátrányainak kiküszöbölésére alkalmasak. Az anonimitás káros hatásainak megszünteté­sére, vagy csökkentésére irányuló javaslatokat két csoportra oszthatjuk. I. Az első csoportba azok a tervek tartoznak, amelyek a részvényes személyét közelebb akarják vinni a vállalathoz, vagy úgy 1., hogy a bemuta­tóra szóló részvényt el akarják törölni és névre szóló részvény kibocsátását teszik kötelezővé, vagy úgy 2.. hogy a társaságban közreműködni akaró, vagy hosszabb idő óta közreműködő rész­vényest, kétszeres szavazati joggal jutalmazzák. EL A második csoportba tartoznak azok a rend­szabályok, amelyek a részvény forgalomképessé­gének érintetlenülhagyása mellett a társaság orga­nizációját építik át: 1. csökkentik a részvényes közgyűlési jogait. 2. kiterjesztik az állandó ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom