Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 3. szám - Bankreform Svájcban és Németországban - Bankreform Svájcban és Németországban. I-IV. [r.]

KERESKEDELMI JOG HITEL JOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT szerkesztőség és kiadóhivatal; BUDAPEST V., Pannónia-ucca 9. szám Telefon: 27-1-65 ALAPÍTOTTA néhai GRECSAK KÁROLY m. kir. igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KTJXCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár ügyvéd Előfizetési ár TŐZSDEI JOG melléklettel esryütt: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Egy füzet ára 1.60 pengő Kanníncharmadik évi. 3. szám j Megjelenik minden hó elején j Budapest, 1936 március 2 Bankreform Svájcban és Német­országban Irta: dr. Rittinger Imre ügyvéd, a Pénzintézeti Központ ügyésze. Az utolsó ötven év gazdasági fejlődése so­rán a bankok működési köre a magángaz­dasági tevékenység kereteit messze meg­haladva, egyre jelentékenyebb mértékben telt meg közszolgálati tartalommal. Ez adja magyarázatát annak, hogy a gazdasági vál­ság 1931. évi kirobbanása után az egyes álla­mok törvényhozásai közérdekű feladatnak tekintették a nehézségek közé jutott bankok talpraállítását, vagy felszámolását, s ez indo­kolja a jogfejlődésnek azt az irányát, amely a legutóbbi évek folyamán a különböző álla­mokban a bankok alapításának, működésének és ellenőrzésének újabb jogi szabályozásához vezetett. Majdnem egy időben (1934 november 8-án. illetve 1934 december 5-én) jött létre a svájci cs a német banktörvény. Ez a két törvény már a Svájccal és Németországgal fennálló élénk gazdasági és kulturális kapcsolatainkra való tekintettel is különös érdeklődésünkre tarthat számot, de tanulságos a két törvény összehasonlítása azért is. mert azonos jogi és gazdasági problémák megoldási lehetőségeit két egymástól eltérő gazdasági és politikai felfogás szemüvegén át nézve ismerjük meg. A svájci törvény a hagyományos liberális gazdasági és demokratikus politikai elvekhez ragaszkodva igyekszik a bankkérdést úgy megoldani, hogy ezek az elvek a szabadver­seny korlátozása és az állami beavatkozás fokozódása mellett is lehetőleg megvédesse­nek, a német törvény viszont az állami totali­tás elvéből kiindulva keresi a megoldást. I. .4 törvény alkalmazási köre. A svájci törvény hatálya alá esnek a szű­kebb értelemben vett bankok, magánbanká­rok és takarékpénztárak, valamint azok a bankhoz hasonló pénzügyi társaságok, ame­lyek idegen pénzek átvételére nyilvánosan ajánlkoznak. Ezek együttvéve értendők a tör­vény szerint tágabb értelemben bankoknak. A törvény alól kifejezetten kivétetnek a jegy­bank, a záloglevél-központok és a svájci Eid­genossenschaft kölcsönpénztára. A törvény hatálya a külföldi bankok által Svájcban létesített fiókokra, ügynökségekre és képviselőségekre is kiterjed. A német törvény hatálya alá a német terü­leten bank- vagy takarékpénztári ügyletekkel foglalkozó vállalatok Ihitelintézetek) esnek. Különösen ily ügyletnek tekinti a törvény az aktív és passzív hitelügyletet, az értékpapí­roknak mások számára való vételét és eladá­sát, a letéti ügyletet, valamint a harmadik sze­mélvért való kezességek elvállalását, ha az nem biztosítótársaság részéről történik. A birodalmi kormány jogosult egyéb oly ügy­leteket is megjelölni, amelyekkel való foglal­kozás által valamely vállalat a törvény értel­mében hitelintézetté válik. A tekintetben, hogy valamely vállalat hitelintézet-e vagy sem. a Reichskommissar dönt. s döntése köti a bíróságokat és közigazgatási hatóságokat is. A törvény hatálya nem terjed ki a Rcichs­bank-ra. a Golddiscontbank-ra, a postára és intézeteire, a lakásvállalatokra és a kézizálog ügyletekkel foglalkozó vállalatokra. II. Bankok alapítása. A svájci törvény szerint a bank megalaku­lása, vagy valamely más vállalatnak bankká való átváltoztatása alkalmával az úgynevezett ..Bankenkommission '-nak be kell mutatni a társasági szerződéseket és alapszabáhokat annak megvizsgálása céljából, hogy a bank működési köre pontosan megállapíttatott-e és az ennek megfelelő ügyvitelről gondosko­dás történt-e. Ahol az üzlet célja vagy terje­delme megkívánja, teljesen külön kell válasz­tani az ügyvitelt a felsőbb irányítástól, fel­ügyelettől és ellenőrzéstől. Amíg a Bankén

Next

/
Oldalképek
Tartalom