Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 11. szám - Hitelezői késedelem és deviza korlátozása

11. sz. KERESKEDELMI JOG 177 szembeszáll9!; majd mikor a Reichsgerieht IV. civiljogi tanácsa Holbeck fejtegetéseit fogadva el s azokra hivatkozva, a következő döntést hozza:10] ,,Hat eine deutsche Bank aus von ihr im Auslande aufgenommenen. unter die Stillhalteabkommen fallenden Wáhrungskrediten ihrem deutschen Kundén in gleicher Wáhrung ..eíTektiv" weiterkreditiert. so kann es der deutschen Schuldnerbank nach Treu und Glauben nicht zugemutet werden. Markzahlungen zum Tageskurs von ihrem deutschen Kundén entgegenzunehmen." Dietrich ez ellen is heves támadást intéz.11) Tetőfokán áll a vita. mikor a Reichsgerieht nagyszenátusa beavatkozik ;> 1936 május 23-án a következőképpen dönt:12) ..Der Gláubiger einer auf Reichsmark lautenden Forderung. der Auslánder i. S. der Devisengesetzgebung ist. kommt nicht in Annahmeverzug nach § 293. B. G. B.. wenn er es ablehnt. die ihm angebotene Zahlung auf Sperrkonto bei einer Devisenbank an Erfüllungsstatt anzunehmen.'" Ezzel a döntéssel a jogvita legalább részben — t. i. a külföldi hitelező jogállását illetőleg •— nyugvópontra jutott ia döntés kifejezetten csak márkára szóló követelésről szól. azonban nem lehet kétséges, hogy külföldi pénznemre szóló követelés esetében még inkább így Ítélné meg a Reichsgerieht a külföldi hitelező jogállását i. Hartenstein helyesléssel veszi tudomásul a döntést s összegezi az annak alapján megállapítható eredményeket.13! A Reichsgerieht IV. polgári tanácsa pedig a fenti döntéssel összhangban álló újabb Ítéletet hoz. kimondván, hogyha a devizakorlátozások miatt nem lehet az esedékessé vált hitelt kötelemszerüen visszafizetni, az adós a szerződési kamatokat továbbra is fizetni tartozik.14) A két eltérő álláspont a következőkben foglalható össze: Az egyik, mondjuk devizajogi, felfogás szerint a külföldi hitelező és a belföldi adós között fennálló pénztartozási jogviszonv a deMzaforgalmat korlátozó rendeletek következtében új tartalmat nyer azáltal hogy a devizahatóság az adósnak, aki kötelemszerüen akar eleget tenni az esedékességkor kötelezettségének, vagyis külföldi fizetőeszközben, Dl. szabad rendelkezésre álló belföldi pénzben akar teljesíteni, csak arra ad engedélyt, hogy a hitelező javára nyitandó zárolt belföldi számlára teljesítse belföldi pénzben a fizetést, az eredeti pénztartozás helyébe új tartozás lép. t. i. a zárolt számlára való teljesítés kötelezettsége. Ha az adós az ilymódon való fizetést — amely egyedül lehetséges — felajánlja, kötelemszerüen ajánlotta fel a teljesítést s a hitelező azt vissza nem utasíthatja, illetve ha ezt teszi, beáll a hitelezői elfogadási) késedelem hatásaival együtt: az adós a tartozás öszszegét a hitelező költségére leteheti, a zálogot visszakövetelheti, illetve törlési engedély kiadására perelhet, kamatfizetési kötelezettsége megszűnik stb. Kétségtelen, hogy a hitelezőre nézve hátránnyal jár az, hogy szabad belföldi fizetőeszköz, vagy éppen külföldi valuta helyett a zárolt számlára való fizetést kell teljesítésül elfogadnia, de viszont az adóst is súlyos hátrányok érnék akkor, ha azért, mert a hitelező nem akarja elfogadni a teljesítést, a jogviszony továbbra is függőben maradna: nem tud adósságától megszabadulni, fizeti a magas kamatokat, holott a pénzt nem fektetheti be gyümölcsözően, mert mindig készenlétben kell tartania; viseli az árfolyamrizikót, nem tudja ingatlanát tehermentesíteni stb. Márpedig a devizaforgalmat korlátozó rendelkezések sokkal inkább az adósok, mint a hitelezők érdekeit vannak hivatva védeni, nem beszélve arról, hogy saját állampolgár adós áll szemben külföldi állambeli hitelezővel. Az sem kívánatos végül, hogy szaporodjanak az évekig függő, elintézetlen jogviszonyok, amelyeknek számát az eredetileg átmenetinek hitt, de mindinkább állandósuló devizakorlátozások már úgyis megnövelték. A másik inkább magánjogi alapon álló felfogás abból indul ki, hogy a kérdést tisztán a magánjog elvei szerint kell eldönteni. A devizajog mint közjog csak oly mértékben nyúlhat bele az adós és a hitelező közötti magánjogi jogviszonyba, amily mértékben a jogszabály azt kifejezetten megengedi, vagy a ..dolog természete" azt feltétlenül megkívánja. Különösen szem előtt kell ezt tartani akkor, ha — mint a jelen esetben is — átmeneti jellegű szükségjogról van szó s nem engedhető meg a kiterjesztő magyarázat oly értelemben, hogy a devizajogi engedély következtében a felek közötti jogviszony tartalma automatikusan másra fordul át! Egyik főérve ennek az álláspontnak a nálunk is jól ismert szoluciós nyilatkozat: a devizahatóság által kiadott fizetési engedély felhasználásának előfeltétele az, hogy a külföldi hitelező a zárolt számlára való fizetési teljesítésként kifejezetten elfogadja. Ha az elfogadási kötelezettség jogszabálynál fogva állna fenn. akkor nem kellett volna az engedélyt függővé tenni a hitelező beleegyezésétől! ÍA másik felfogás szerint e rendelkezésnek célja csak annak a megakadályozása, hogy a hitelező a zárolt számlán való teljesítést elfogadja s azután külföldi bíróság előtt perelje kártérítésért belföldi adósát.) A külföldi hitelezőket illető kamatok, osztalékok, tőketörlesztő részletek s más viszszatérő természetű szolgáltatások összegyűjtésére hivatott ..Konversionskasse"-ba való fizetésekre vonatkozólag a jogszabály Í1933 június 9-i törvény a külföldiekkel szemben fennálló fizetési kötelezettségekről1! kifejezet-