Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 11. szám - Hitelezői késedelem és deviza korlátozása

11. sz. KERESKEDELMI JOG 177 szembeszáll9!; majd mikor a Reichsgerieht IV. civiljogi tanácsa Holbeck fejtegetéseit fo­gadva el s azokra hivatkozva, a következő döntést hozza:10] ,,Hat eine deutsche Bank aus von ihr im Auslande aufgenommenen. unter die Stillhalte­abkommen fallenden Wáhrungskrediten ihrem deutschen Kundén in gleicher Wáh­rung ..eíTektiv" weiterkreditiert. so kann es der deutschen Schuldnerbank nach Treu und Glauben nicht zugemutet werden. Markzah­lungen zum Tageskurs von ihrem deutschen Kundén entgegenzunehmen." Dietrich ez ellen is heves támadást intéz.11) Tetőfokán áll a vita. mikor a Reichsgerieht nagyszenátusa beavatkozik ;> 1936 május 23-án a következőképpen dönt:12) ..Der Gláubiger einer auf Reichsmark lau­tenden Forderung. der Auslánder i. S. der Devisengesetzgebung ist. kommt nicht in An­nahmeverzug nach § 293. B. G. B.. wenn er es ablehnt. die ihm angebotene Zahlung auf Sperrkonto bei einer Devisenbank an Erfül­lungsstatt anzunehmen.'" Ezzel a döntéssel a jogvita legalább rész­ben — t. i. a külföldi hitelező jogállását ille­tőleg •— nyugvópontra jutott ia döntés kife­jezetten csak márkára szóló követelésről szól. azonban nem lehet kétséges, hogy külföldi pénznemre szóló követelés esetében még in­kább így Ítélné meg a Reichsgerieht a kül­földi hitelező jogállását i. Hartenstein helyes­léssel veszi tudomásul a döntést s összegezi az annak alapján megállapítható eredménye­ket.13! A Reichsgerieht IV. polgári tanácsa pe­dig a fenti döntéssel összhangban álló újabb Ítéletet hoz. kimondván, hogyha a devizakor­látozások miatt nem lehet az esedékessé vált hitelt kötelemszerüen visszafizetni, az adós a szerződési kamatokat továbbra is fizetni tar­tozik.14) A két eltérő álláspont a következőkben foglalható össze: Az egyik, mondjuk devizajogi, felfogás sze­rint a külföldi hitelező és a belföldi adós kö­zött fennálló pénztartozási jogviszonv a de­Mzaforgalmat korlátozó rendeletek következ­tében új tartalmat nyer azáltal hogy a de­vizahatóság az adósnak, aki kötelemszerüen akar eleget tenni az esedékességkor kötele­zettségének, vagyis külföldi fizetőeszközben, Dl. szabad rendelkezésre álló belföldi pénzben akar teljesíteni, csak arra ad engedélyt, hogy a hitelező javára nyitandó zárolt belföldi számlára teljesítse belföldi pénzben a fizetést, az eredeti pénztartozás helyébe új tartozás lép. t. i. a zárolt számlára való teljesítés köte­lezettsége. Ha az adós az ilymódon való fize­tést — amely egyedül lehetséges — felajánlja, kötelemszerüen ajánlotta fel a teljesítést s a hitelező azt vissza nem utasíthatja, illetve ha ezt teszi, beáll a hitelezői elfogadási) késede­lem hatásaival együtt: az adós a tartozás ösz­szegét a hitelező költségére leteheti, a zálogot visszakövetelheti, illetve törlési engedély ki­adására perelhet, kamatfizetési kötelezettsége megszűnik stb. Kétségtelen, hogy a hitelezőre nézve hátránnyal jár az, hogy szabad belföldi fizetőeszköz, vagy éppen külföldi valuta he­lyett a zárolt számlára való fizetést kell tel­jesítésül elfogadnia, de viszont az adóst is súlyos hátrányok érnék akkor, ha azért, mert a hitelező nem akarja elfogadni a teljesítést, a jogviszony továbbra is függőben maradna: nem tud adósságától megszabadulni, fizeti a magas kamatokat, holott a pénzt nem fektet­heti be gyümölcsözően, mert mindig készen­létben kell tartania; viseli az árfolyamrizikót, nem tudja ingatlanát tehermentesíteni stb. Márpedig a devizaforgalmat korlátozó rendel­kezések sokkal inkább az adósok, mint a hi­telezők érdekeit vannak hivatva védeni, nem beszélve arról, hogy saját állampolgár adós áll szemben külföldi állambeli hitelezővel. Az sem kívánatos végül, hogy szaporodjanak az évekig függő, elintézetlen jogviszonyok, ame­lyeknek számát az eredetileg átmenetinek hitt, de mindinkább állandósuló devizakorlá­tozások már úgyis megnövelték. A másik inkább magánjogi alapon álló fel­fogás abból indul ki, hogy a kérdést tisztán a magánjog elvei szerint kell eldönteni. A de­vizajog mint közjog csak oly mértékben nyúl­hat bele az adós és a hitelező közötti magán­jogi jogviszonyba, amily mértékben a jogsza­bály azt kifejezetten megengedi, vagy a ..do­log természete" azt feltétlenül megkívánja. Különösen szem előtt kell ezt tartani akkor, ha — mint a jelen esetben is — átmeneti jel­legű szükségjogról van szó s nem engedhető meg a kiterjesztő magyarázat oly értelemben, hogy a devizajogi engedély következtében a felek közötti jogviszony tartalma automatiku­san másra fordul át! Egyik főérve ennek az álláspontnak a nálunk is jól ismert szoluciós nyilatkozat: a devizahatóság által kiadott fize­tési engedély felhasználásának előfeltétele az, hogy a külföldi hitelező a zárolt számlára való fizetési teljesítésként kifejezetten elfo­gadja. Ha az elfogadási kötelezettség jogsza­bálynál fogva állna fenn. akkor nem kellett volna az engedélyt függővé tenni a hitelező beleegyezésétől! ÍA másik felfogás szerint e rendelkezésnek célja csak annak a megaka­dályozása, hogy a hitelező a zárolt számlán való teljesítést elfogadja s azután külföldi bíróság előtt perelje kártérítésért belföldi adó­sát.) A külföldi hitelezőket illető kamatok, osztalékok, tőketörlesztő részletek s más visz­szatérő természetű szolgáltatások összegyűj­tésére hivatott ..Konversionskasse"-ba való fizetésekre vonatkozólag a jogszabály Í1933 június 9-i törvény a külföldiekkel szemben fennálló fizetési kötelezettségekről1! kifejezet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom