Kereskedelmi jog, 1936 (33. évfolyam, 1-11. szám)

1936 / 1. szám - A 60 esztendős magyar kereskedelmi törvény

KERESKEDELMI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT Szerkesztőség cs kiadóhivatal: BUDAPEST V., Pannónia-ucca 9. szám Telefon: 27—1-65 ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár ügyvéd Előfizetési ár TŐZSDEI JOG melléklettel együtt: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Egy füzet ára 1.60 pengő Harmincharmadik évi 1. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1936 január 2 A 60 esztendős magyar kereskedelmi törvény Irta: dr Reitzer Béla, ügyvéd. 1875. év tavaszán, rövid, alig néhány napon át tartó tárgyalások után, a magyar törvény­hozás mindkét háza letárgyalta a kereske­delmi törvény javaslatát, amely ugyanez év május havában királyi szentesítést nyert és nyomban rá ki is hirdettetett. Mint 1875. évi XXXVII. t. e. került a magyar törvénytárba és 1876 január 1-én lépett életbe. Öreg-e a 60 esztendős magyar kereskedelmi törvény? Ne méltóztassék azt hinni, hogy erre a kér­désre oly könnyű válaszolni. A Corpus Juris Hungarici lakói ma csaknem olyan érzéke­nyek, ha életkorukról van szó, mint a nők. Amint a hölgyek mindjárt zavarba jönnek, mihelyt életkoruk kerül szóba, manapság már törvénytárunk lakóin is holmi ideges nyugta­lanság vesz erőt, valahányszor csak szemlét tartanak az életkoruk felett és vizsgálják, melyikük fakult már túlságos sárgára. A régi boldog időkben, amikor mindenben a stabilitás korszakát éltük, törvényeink is nyugodtan ül­tek a maguk helyén és uralmukat az évek vál­tozásával sem érezték bizonytalannak. De az­után más csillagzatok jöttek és a törvényekre is rákerült a sor. Hovatovább alig van olyan tagja a Magyar Corpus Jurisnak, amelynek pozícióját az öregséggel járó bölcsesség és tisz­telet biztosíthatná, sőt lassanként valamennyi régi törvényünk jogtörténeti emlékké alakul át, hogy helyet adjon az új alkotásoknak. Mi pedig, akik minden változástól félünk, mert évtizedek óta megszoktuk, hogy a változások csak igen ritkán járnak sorsunk jobbrafordu­lásával, — aggódva lessük, hogy mikor, me­lyik törvény van soron, hogy uralmát áten­gedje újabb jogszabályoknak. fia rugalmasság, hajlékonyság és alkalmaz­kodási képesség a fiatal kor jellemző tulajdon­ságai, akkor bátran mondhatjuk, hogy a ma­gyar keresedelmi törvény, még mindig ifjú­korát éli. Éppen az utolsó két évtized rend­kívüli viszonyai közepette szolgáltatta ennek fényes tanúbizonyságát. — A gazdasági élet jelenségeit szabályozó törvényeket nálunk és világszerte olyan feladatok elé állította a vál­ságoknak soha nem ismert és előre nem látott sokasága és változata, hogy nemcsak a régi. békés és kiegyensúlyozott életviszonyokra szánt törvényalkotások, de új, korszerű, sőt egyenesen alkalmi jellegű törvények is alig állották ki a próbát. Ma, amikor még mindig benne vagyunk ezen események forgatagában és talán a történelmi távlat kezdőpontjáig sem jutottunk el, megállapíthatjuk, hogy a keres­kedelmi törvény ezeket az emberfeletti felada­tokat aránylag kitűnően, nem egyszer sok­kal jobban oldotta meg, mint nálánánl fiata­labb, modernebb kollegái. Ezt elsősorban a fent kiemelt tulajdonságainak köszönhette. Ezek a tulajdonságok pedig a törvény egész­séges szervezetében, ellentálló képességében, s amint ezt általában nevezni szokták, keretsze­rűségében lelik magyarázatukat. Kétségtelen, hogy az eltelt utolsó hat decennium alatt gaz­dasági és jogélet nálunk és mindenütt mélyre­ható változásokon ment át, nem vonható két­ségbe az sem, hogy a törvény szerkesztési tech­nika is fejlődött ezen idő alatt. Mégis azt hisz­szük, hogy a 60 esztendős múlttal járó stabi­litásban sokkal több erő és előny rejlik, sem­hogy érdemes volna ezt a jól bevált, köztuda­tunkba átment törvényt ujjal kicserélni. Gyakran halljuk azt az ellenvetést, hogy a kereskedelmi törvény nem önálló, nemzeti al­kotás, amely indokolttá tehetné a meglévő tör­vényhez való ragaszkodást. Az igaz, hogy a kereskedelmi törvény sem anyagában, sem szerkezetében nem volt önálló magyar alko­tás és nem is alapult nemzeti jogunk folyto­nosságán. Közismert tény, hogy a törvény úgyszólván recepciója volt a régi 1861-es né­met kereskedelmi törvénynek, amely német törvény ott közel négy évtizeden át volt ér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom