Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 3. szám - Szerződések stabilizációja

30 KERESKEDELMI JOG 3. sz. Harmadik személyek azt a jogát, hogy a szerződés érvényességét megtámadják, az ítélet nem érinti. Jelen 1. bek. nem alkalmazandó a M. M. T. 977. § 1. bek. és az 1932:VI. tc. 2. § és 9. §-ai esetében. 5. §. A bíróság az érvényesség megállapításához szüksé­ges összes körülményeket és különösen a felek ügy­letkötési képességét hivatalból vizsgálja. Ebből a cél­ból a szükséghez képest bizonyítási eljárást rendel­het el, a feleket okiratok bemutatására kötelezheti, őket eskü alatt vagy egyébként meghallgatja. 6. §. A 4. § 1. bekezd, nem alkalmazható oly esetben, melyben a megtámadási okot valamely szerződő fél ellenében jogerős büntető ítélet állapítja meg. 7. §• A szerződés érvényességét meg nem állapító ítélet nem akadályozza azt, hogy a felek a szerződést az eredeti alakban meg ne kössék. Ebben az esetben azonban mindkét fél teljesítéséig bármelyik joghatá­lyosan hivatkozhat a szerződés egészbeni vagy rész­beni érvénytelenségére, kivéve a 4. § 3. és a 6. § b) ese­tét, amikor ez a hivatkozás a teljesítés után is helyt foghat. 8. §. Ha a szándékolt ügylet az érvényességet meg nem állapító ítélet folytán nem megy foganatba, egyedül ez alapon egyik fél sem követelhet a másiktól kár­térítést. 9. §. Igazolt jogi érdekkel bíró személyek az előzetes bemutatási eljárásba beavatkozhatnak, a hozandó íté­let jogereje azonban rájuk ez esetben sem terjed ki. 10. §. A kereskedelmi forgalomban általában szokásos blanketta-szerződések (keretbiztosítéki okirat, bizto­sítási szerződés, fuvarozási szerződés stb.) érvényes­ségét egy ízben megállapító ítélet minden azonos szö­vegű szerződésre feltétlenül kihat, amennyiben az egyik szerződő fél bejegyzett kereskedelmi társaság, amely a szóbanforgó szerződési űrlapot üzlete köré­ben állandóan használja. Ezen előfeltételek hiánya esetén a bíróság az összes körülmények szorgos mél­tánylásával állapítja meg, hogy csak az egyik szer­ződő fél azonossága esetén az azonos tartalmú szer­ződés érvényességét más féllel szemben megállapító ítélet miképpen hat ki. 11. §. A szerződés érvényességét megállapító ítéletet a bíróság megtámadhatatlansági záradék alakjában a bemulatott szerződéspéldányokra rávezeti. 12. §. Ügyvédi képviselet az eljárás minden szakában kö­telező és az előzetes elbírálás végett benyújtott szer­ződésnek ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátva lenni. * A szerződés feltétlen megtámadhatatlan­ságát deklaráló bírói ítélet természetesen ide­genszerűen hat és éppen ezért a tervezet 4. §-a bővebb indokolást kíván. A felvetett gondolat egész célja és tartalma az, hogy az ilyen módon előzetesen elbírált szerződések minden elképzelhető támadással szemben, amely a felektől vagy a joggyakor­lat ingadozásaiból ered, meg legyenek védve. Kétségtelen, hogy az így rögzített szerző­désekkel kapcsolatban felmerül egy bizonyos veszélykoefficiens lehetősége, amely szerint a megtámadhatatlansági záradékkal ellátott szerződés mégsem felelne meg azoknak a/ abszolút követelményeknek, amelyeket a jog­rend jogosan támaszthat. Nézetem szerint azonban ez a veszély­koefficiens olyan elenyészően kicsi, hogy nem szolgálhat indokul a gondolat elejtésére. Ha a M. M. T. 969. és köv. §§-aiban foglalt törvényes semmiségi okokat vesszük figye­lembe, nyilvánvaló, hogy csupa olyan szembe­ötlő körülmény bír jelentőséggel, amelyet az előzetes döntésre hivatott bíróság nem hagy­hat figyelmen kívül. Nem kerülheti el a bíróság figyelmét, ha a szolgáltatás tárgya lehetetlen, ha az ügylet tárgya valamely jövőben teendő végintézke­dés stb. Az összes törvényes semmiségi okok oly­annyira szembeötlők, hogy a bíróságnak azo­kat megállapítani és a bemutatott szerződés jóváhagyását megtagadni minden további nélkül módjában van. Kivételt ez alól csupán a M. M. T. 977. §-ban foglalt az az eset képezhet, amikor az egyik fél a másiknak fogyatékos elmetehet­ségét kihasználja, valamint kivétel a kizsák­mányoló és uzsorás ügylet, amelyet éppen ezért a feltétlen megtámadhatatlanság hatálya alól ki kellett venni. Nem ennyire egyszerű a helyzet a kényszer, tévedés, megtévesztés komplexumnál, azon­ban bizonyos megfontolások figyelembevéte­lével az ide fűződhető aggályok is eliminál­hatók. Legegyszerűbben a kényszer kapcsolható ki, miután fennálló jogrendszerünk nem is­mer és nem ismer el olyan tartós lelki kény­szert (fizikai kényszer fogalmilag elképzelhe­tetlen), amely a feleket a szerződés egyszerű aláírásán kívül még arra is késztetné, hogy azt közösen bemutassák és annak érvényes­sége érdekében a kitűzendő tárgyaláson közö­sen fungáljanak. Kivételt talán éppen az uzsora képezhetne, amely azonban más alapon és más indokból már kizárt a megtámadhatat­lanság védelme alól. Egyáltalán nem ennyire világos a helyzet a tévedés tekintetében. A tévedés az ügylet lényeges körülményei tekintetében fennállhat a szerződéskötés után is az eljárás egész fo­lyamán és az ellen még a bírói eljárás igen erős officialitása sem nyújthat abszolút biz­tonságot. Abban a tekintetben azonban az egyik fél sem lehet tévedésben, hogy ha a saját érde­kében a proponált eljárást igénybeveszi, úgy az ügyletet többé semilyen címen meg nem támadhatja. Volenti non fit injuria; az eljá­rás igénybevétele fakultatív, aki pedig saját biztonsága érdekében él vele, előre láthatja az összes következményeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom