Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 10. szám - Az igazgatósági tagok javára szóló juttatások

150 KERESKEDELMI JOG 10. SZ. Kúria a 844. sz. E. H. meghozásával, amely határozat, ha méltónak is bizonyult a legilletékesebb körök részéről megnyilatkozott teljes elismerésre, eseti döntés jellegénél fogva nem lehetett alkalmas arra, hogy az elintézni kivánt ügyet nyugvópontra juttassa és nyomban a döntés megtörténte után nyilvánvaló volt, hogy az első elvi döntést nyomon kell követnie a konzekvenciák levonásának, ami csak ujabb, szintén, elvi döntést tartalmazó határozatoktól volt várható.3) A jogegységi tanács elé kerülő kérdés megfogalmazásának mindenesetre szembetűnő érdekessége az, hogy nem maga az elvi határozat ú. n. fejében eldöntött az a kérdés kerül jogegységi döntés alá, hogy vájjon az igazgatóság, vagy az igazgatósági tagok díjazása a részvénytársaságok közigyűlésének elhatározási köréből — esetleg megfelelő alapszabályi rendelkezés útján — elvonható-e, hanem csupán az E. H. indokolásában is érintett, de élesebben csak annak alkalmazása során exponálttá vált az a másodlagos kérdés, hogy vájjon a külön megbízás alapján különleges szolgálatot teljesítő igazgatósági tag javadalmazásának megállapítására van-e az igazgatóságnak hatásköre. Ennek a modus procedendi-nek az a sajátságos következménye lesz, hogy míg az igazgatóság rendes funkcióiért járó javadalmazás tekintetében az elvi határozatban foglalt tételnek a Kúria tanácsain kívül más bíróságokra kötelező ereje nem lesz, addig a külön megbízás esetére szóló döntvény minden bíróságot kötni fog. A magam részéről szerencsésebbnek tartottam volna, ha jogegységi döntés alá kerül maga az alapkérdés is, úgylátszik azonban, hogy ennek az a törvényes akadálya volt, hogy a 844. sz. E. H. említett főkijelentésétől a Kúria egyik tanácsa sem kívánt eltérni és így nem állottak fenn az 1912:LIV. t.-c. 70. §-ának 1. pontjában, illetőleg az 1930:XXXIV. t.-c. 128. §-ának 1. pontjában megszabott előfeltételek. Ez a sajátságos helyzet rávilágít arra, hogy az 1930 : XXXIV. t.-c. 128. §-ával sem sikerült a jogegységi határozatok hozatalának előfeltételeit egészen kielégítően szabályozni, de egyszersmind érdekes adalék ahhoz a legutóbb Bálás P. Elemér által értékesített Grosschmid-féle megállapításhoz, hogy a Kúria nem választhatja meg szabadon a döntvénynyel megoldandó kérdéseket és éppen ez az egyik lényeges különbség a törvényhozás és ') V. ö. Szladits: A bírói gyakorlat változásának visszaható hatálya. J. K. 66. évf. 11. sz. Mautner Dezső: A rt. igazgatóságának javadalmazása. K. J. XXVI., 12. sz. 272. 1. — Törvényhozási rendezést sürget Schwartz Tibor: A rt. igazgatósági tagjainak díjazása c. cikkében (K. J. XXXII., 9. sz. 133. 1.) a bírói döntés közt.4) A mondott körülmény azonban nem szolgálhat akadályául annak, hogy a kérdést az alábbiakban a teljesség kedvéért az alapkérdésre is kiterjedően tegyük vizsgálat tárgyává. II. Az igazgatóság a részvénytársaságnak szerve. Az igazgatóságnak tagjai, ha nem is esnek az alkalmazottak körébe, az a megbízási viszony, amely közöttük és a részvénytársaság, mint jogi személy között van, a szolgálati viszonyhoz sokban hasonlít. Ebből következik, hogy mivel magának az alkalmazásnak a megvalósítása a K. T. 179. §-ának az 1. pontja értelmében a részvénytársaság közgyűlésének a hatáskörébe tartozik, a közgyűlés hatáskörét kell megállapítani annak a kérdésnek az eldöntésére nézve is, vájjon az igazgatóság fizetés mellett vagy anélkül választatik-e. A K. T. 182. §-ának a fizetés mellett, vagy anélkül való választásra utaló szövegrésze kimutathatólag a francia code de commerce 31. cikkéből, illetőleg az 1867. július 24-i törvény 22. cikkéből vétetett át. A 844. sz. elvi határozatunk ebben a vonatkozásban összhangban is áll a francia irodalomban és gyakorlatban kialakult felfogással, aminek igazolására talán elég lesz CopperRoyer-ra hivatkoznom, aki a kérdésről a következőket mondja: „La valeur individuelle ou globale des jetons de présence dóit étre déterminée par l'Assemblée générale: la fixation qui en est faite demeure valable jusqu'á ce qu'une décision nouvelle intervienne á ce sujet. Les administrateurs sont sans qualité pour les fixer eux-méme. Une semblable initiative ne peut étre acceptée. Mais une ratification expresse peut intervenir de la part de l'Assemblée générale."5) Az igazgatósági tagok alkalmazotti viszonyhoz hasonló megbízotti viszonyából azonban az elvi döntés helyességével szemben mégis bizonyos aggodalmak támaszthatók. Az igazgatóság javadalmazása nálunk csak úgy, mint a francia gyakorlatban, kétféleképpen lehet megállapítva. Állhat az üzleti nyereségből való részesedésből, a tantiémeből, de állhat az üzleteredménytől függetlenül megállapított munkadíjból, amit éppen Copper-Royer arra való tekintet nélkül, hogy az igazgatósági üléseken való megjelenések számától függően vagy globálisan van-e megállapítva, jetons de présence megjelölés alatt foglal össze. 4) A döntvény visszaható ereje. M. J. K XXVI. évf. 266. 1. 5) Traité théoretique et pratique des Sociétés Anonymes 3e édition. Tome deuxiéme 724. 1.