Kereskedelmi jog, 1935 (32. évfolyam, 1-11. szám)

1935 / 10. szám - Az igazgatósági tagok javára szóló juttatások

KERESKEDELMI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Pannónia -ncca 9. szám Telefon: 27—1-65 ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár ügyvéd Előfizetési ár TŐZSDEI JOG melléklettel együtt: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Egy füzet ára 1.60 pengő Harminckettedik évi. 10. szám Megjelenik minden hó elején Budapest, 1935 november 2 Az igazgatósági tagok javara szóló juttatások Irta: Nizsalovszky Endre, egyetemi tanár. I. A részvényjognak világszerte folyó reformja során az igazgatóság hatalmi állásának alakítására irányuló törekvéseket kb. három egymással szoros kapcsolatban álló vezérgondolat körül csoportosíthatjuk. Az egyik az igazgatóság hatalmi körének kiszélesítése, részére a társaság érdekében az eddiginél is nagyobb mozgási szabadság biztosítása, amely az angol-amerikai jogállapot irányában a kontinens államai között főként — a Führerprinzipet egyéb vonatkozásokban is valló — Németországban talált erős szószólókra.1) A másik vezérgondolat, amely nélkül az igazgatóság hatalmának fokozása alig lenne megvalósítható, de amely az első sorban említett vezérgondolattól függetlenül is szóhoz jut, az igazgatóság felelősségének kiterjesztése. A harmadik gondolat a felelősség fokozásával is szolgálni kivánt cél elérésének preventív eszközökkel biztosítása: ki kell zárni intézményesen annak a lehetőségét, hogy az igazgatóság a hatalmi állásával viszszélve, a részvénytársaság vagyoni eszközeit a maga céljaira használja fel. A kiemelt vezérgondolatok mindegyike természetesen a részletek tekintetében igen szétágazóvá válik. Ami különösen az utoljára említett gondolat megvalósításának eszközeit illeti, ezek sorába tartozik a francia részvényjogi reformban jelentős szerepet játszó az a szabályozás, amely az igazgatóság tagjainak személyi kellékeit állapítja meg és idetartozik az igazgatóság versenytilalma is. Ebből az utoljára említett gondolatkörből tesz két kérdést nálunk különösen aktuálissá a Kúria jogegységi tanácsának a közeli napokban várható döntése. Ez a két kérdés: 1. *) L. különösen Zahn: Wirtschaftsführertum und Vertragsethik im neuen Aktienrecht. 1934. az igazgatóság tagjait e működésükért megillető javadalmazás kérdése; 2. az igazgatóság tagjai és a részvénytársaság közötti ügyletkötés kérdése. Ez a két kérdés azokban az országokban sem tartozik az egyszerű kérdések közzé, ahol a törvényhozás apparátusa nem idegenkedik a részvényjogi kérdéseknek új jogszabállyal való megoldásától. Jellegzetes példája ennek éppen Németország esete, ahol az 1931. évi novella 240/a §-a az igazgatóság tagja javára szóló hitelnyújtást a felügyelőbizottság jóváhagyásától tette függővé, a 2607a §. 6. pontja pedig az üzleti jelentésbe felvenni rendelte az igazgatóság által élvezet járandóságok összegét. Hogy az igazgatóság tagjai által kötött ügyletek közül éppen csak a hitelnyújtás köttetett bizonyos feltételhez, mégpedig meglehetősen enyhe módon, az első pillanatra sem látszik valami messzemenő jelentőségűnek. Ami pedig a járandóságoknak az üzleti jelentésben való feltüntetését illeti, ez is jóformán csak „nevelő jelentőségű" rendelkezés, amelytől korántsem várható, hogy az igazgatósági járandóságok szociálethikailag is színezett kérdését véglegesen nyugvópontra hozza. Igen jellemző a németországi helyzetre, hogy Schlegelberger a f. év augusztusában tartott egyik előadásában a kérdésről a következőképpen szólt: „Es wird sich weiter empfehlen,.. . für die Bezüge der Vorstandsmitglieder — mögen sie in festem Gehalt, Gewinnbetei'ligung, Aufwandsentschádigung, Provision oder in Nebenleistungen jeder Art bestehen — der heutigen Volksauffassung entsprechende Grundsátze aufzustellen. Leitsatz muí3 sein, daB die Gesamtbezüge der Mitglieder des Vorstandes in einem angemessenen Verháltnis stehen müssen zu den Aufgaben des einzelnen Mitgliedes und zur Lage der Gesellschaft."2) Az említett két súlyos problémakörbe vágott bele jogalkalmazó művészetével a kir. 2) Die Erneuerung des deutschen Aktienrechts, 24.1.