Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 1. szám - A kartelbizottság határozata a bojkott-kérdésben

1. RZ KERESKEDELMI JOG 15 Részvénytársaság 11. A Kt. 199. §-a 1. pontjában a mérleg fel­állításánál irányadóul megszabott az a szabály, hogy a társaság vagyona abban az értékben veendő fel, amely az üzleti év utolsó napján az egyes tárgyak értékének megfelel, teret enged annak, hogy az értékmegállapításnál az áruk be­szerzési, előállítási, vagy forgalmi értéke mellett figyelembe vétessenek a fenálló viszonyok szerint az értékre kiható összes tényezők. Ennek az ér­tékelésnél mérvadó mozgási lehetőségnek a bírói gyakorlat értelmében a rendes kereskedői gon­dosság követelményei szabnak határt. (C. P. IV. 5005/1932. sz. a. 1933 nov. 7-én.) Ehhez képest alaptalanul vitatja a felperes, hogy az adott esetben az a belső (intern) mérleg felel meg a törvény rendelkezésének, amely az 1929. és 1930. üzleti években az áruk beszerzési és előállítási költségének alapul vételével készült, ellenben nem törvényszerűek azok az ebben a perben támadás tárgyául szolgáló mérlegek, ame­lyeket a vonatkozó évi közgyűlések elfogadtak és amelyekben az úgynevezett belső mérleg értékelé­sénél közel harmadával alacsonyabban vannak az áruk értékelve. Ennek az alacsonyabb értékelésnek kellő iga­zolását nyújtja az a körülmény, hogy olyan árukról van szó, amelyek nagyarányú árhullám­zásnak vannak kitéve, ami mellett a mindegyre fokozódó gazdasági válság a rendes kereskedői gondosság szempontjából az áruk értékelésénél messzemenő óvatosságot kivánt meg. Ezzel szemben nem volna döntő, ha való volna is a felperesnek az az előadása, hogy a kérdéses mérlegek lezárása idejében a szóban lévő áruk értékesítése kötések útján már biztosítva volt, inert ebben az esetben is sok oly jövőbeli eshető­séggel kellett számolni, amely a tényleg várható eredményt hátrányosan befolyásolta. Ehhez képest téves felperesnek az az érvelése, mintha a mérleg megállapításánál a viszonyok később bekövetkezhető alakulását figyelembe venni nem lehetne. Ellenkezőleg, a gondos előre­látás a mérleg helyes felállításánál indokolttá teszi, hogy az értékelésnél azok a körülmények is számbavétessenek, amelyek az áru értékére visszahatást gyakorolhatnak. Az a tény, hogy az 1929. évi nyereséges üzlet­eredménnyel szemben az 1930. üzletévben olyani nagyarányú veszteség következett be és hogy az áraknak eső irányzata volt, nyilvánvalóvá teszi, hogy mennyire helyén volt az 1929. és 1930. évi üzleti mérlegekben az áruk értékelésénél követett óvatosság. Az a körülmény, hogy a 7000/1925. P. M. számú rendelet alapján készült és megállapított mérleg­ben az áruk értékelésénél hasonló óvatosság ér­vényesült, a mérlegfolytonosság szempontjából is indokolttá tette az óvatos értékelésnek a későbbi évi mérlegekben folyamatos alkalmazását, mert ellenkezőleg a későbbi mérlegegyenleg látszólagos nyereség feltüntetésére vezetett volna, ami sem a részvényesek, sem a részvénytársaság jól felfogott érdekét nem szolgálta volna. Ezeknélfogva a fellebbezési bíróság a szabály­szerűen alapul vett tényállás mellett a kért további bizonyítás indokolt mellőzésével, az ítéletben fel­hozott okok alapján helyesen döntött akként, hogy a felperest keresetével elutasította. 12. Felügyelőbizottsági tagok minimális száma. — Osztalékhoz való igény jogosultság. (C. Vk. IV. 4504/1933. sz. a. 1933 nov. 8-án.) Az alapszabályok 54. és 79. §-ainak módosítá­sát illető fölhívást a m. kir. Kúria alaposnak ta­lálta. A K. T. 194. §-ában a felügyelő-bizottsági ta­gok legkisebb számára vonatkozó rendelkezés csak abban az esetben irányadó, ha az alapsza­bályok eltérőleg nem intézkednek. Amennyiben azonban a felügyelő-bizottság tagjainak legkisebb számát az alapszabályok a törvényben megkívánt számnál magasabban állapítják meg, úgy a fel­ügyelő-bizottság kiegészítése végett az igazgató­ságnak a törvénynek megfelelően már akkor in­tézkedni kell, ha a felügyelő-bizottság tagjainak száma ez alá a legkisebb szám alá csökken s ekként az alapszabályok 54. §-ának a felhívás értelmében való módosítása szükséges. A másodbíróság helyesen fejtette ki, hogy az alapszabályok 79. §. második bekezdésének ren­delkezése mostani szövegezésében nem biztosítja a részvényeseknek az alapszabályszerű levoná­sok után fennmaradó tiszta nyereségből az osz­talékhoz való igényét s alkalmas lehet arra, hogy többségi határozattal a részvényeseknek a K. T. 163. §-án alapuló osztalékigénye meghiúsítlas­sék. Ez a § ezért világosan és oly módon szö­vegezendő, hogy a részvényeseknek a tiszta jövedelemből a vállalat érdekeinek nyilvánvaló veszélyeztetése nélkül való részesedése határo­zottan biztosítlassék s az többségi határozattal elvonható ne legyen. Az alapszabályoknak tehát azt, hogy a köz­gyűlésnek a tiszta nyereség hováfordításáról szóló határozata nem sértheti a részvényesek osztalék­jogát, határozottan kifejezésre kell juttatnia. Annak eldöntése azonban, vájjon az osztalék­jog kiemelt értelmű megsértése fennforog-e, csak az üzleti helyzet szükségleteinek ismeretében a vonatkozó közgyűlési határozatnak a cégbíróság által hivatalból való felülvizsgálásánál, továbbá a K. T. 174. §-a szerint netán megindított meg­támadási per keretében esetenkint történhetik. Ennek az elbírálásnak lehetővé tétele érdeké­ben a tiszta nyereség hováfordításáról határozó közgyűlés (esetleg az igazgatói jelentésben fog­laltakra utalással) természetesen megfelelően fel­tárni tartozik azokat a rendkívüli üzleti körül­ményeket, amelyek miatt a tiszta nyereségnek az alapszabályszerű levonásokon felüli összegét is részben vagy egészben elvonni kívánja a rész­vényesek közti feloszlás alól Az alapszabályok megfelelő módosítására azon­ban a m. kir. Kúria nem találta szükségesnek rendkívüli közgyűlésnek összehívását és ezért arra a legközelebbi rendes közgyűlésig adott ha­táridőt. Kamat 13. Az 5610/1931. M. E. sz. rendelet 5., illetve 6. §-ában foglalt szabályok csak legfelsőbb hatá­rát állapítják meg a bírói ítéleten, egyességen, szerződésen, vagy bármely más magánjogi jog­címen aF.apuló kamatkövetelés érvényesítésének, azonban a törvényes kamatláb mértékét nem szabályozzák. Ezért minthogy a felhívott rende­let 14. §-a szerint, a rendelet életbelépése után a

Next

/
Oldalképek
Tartalom