Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 1. szám - A kartelbizottság határozata a bojkott-kérdésben

1. sz. KERESKEDELMI JOG 9 tartozik, aki emlékbeszédével nemcsak az elhunytnak állított ércnél maradandóbb emléket, hanem maga is újból magasabbra és magasabbra emelkedett hallgatói előtt. Szladits a több mint egy évtized előtt elhunyt Szászy-Schwartz Gusztávot mint professzort, mint kodifikátort és mint szónokot méltatta. Szászy-Schwartz az egyetemen római jogot és hiteljogot adott elő. Iheringnél Göttingában szíva magába a mult század egyik legkiválóbb magánjogászának tanításait, az egyetemi katedrán, amellyel az ügyvédséget felcserélte, oly élvezetes módon adta elő a római jog anyagát, hogy előadásai a legkedveltebb tanszékek közé tartoztak. Előadásának modora élvezetes volt, amely még a legszárazabb anyagból is virágot tudott fakasztani. Mint kodifikátor a házassági- és örökjog terén igazi nemzeti jogásznak bizonyult, aki a mindenáron való külföldi import helyett a magyar jog fejlesztését tűzte ki célul, és aki egyaránt megrostálta a svájci polgári törvénykönyv rugalmasságát és a német kodifikáció kazuisztikáját. Mint a Magyar Jogászegylet egyik legszorgalmasabb látogatója, a legkitűnőbb szónokok közé tartozott, aki beretvaéles, sőt gyakran szarkasztikus felszólalásaival néha halomra döntötte az addigi felszólalások hatását. Szladits Károly emlékbeszédéért, amelyet az Ügyvédi Kamara nagytermét zsúfolásig megtöltő hallgatóság óriási tetszéssel fogadott, dr. Osvald István, a Magyar Jogászegylet elnöke mondott köszönetet. Ezután a közgyűlés a napirendet tárgyalta le és miután a tisztikarnak és az igazgató választmánynak mandátuma lejárt, a választást a következő három évre megejtette: elnök lett újból: dr. Osvald István, a m. kir. Kúria másodelnöke. A hiteljogi szakosztály elnöke lett lapunk főszerkesztője, Kuncz Ödön, míg lapunk fel. szerkesztője, dr. Szenté Lajos újból az igazgatóválasztmányba választatott be. Az Iparjogvédelmi Egyesület december 12-én tartott közgyűlésén, melyen Saxlehner Kálmán kir. kormányfőtanácsos elnökölt, dr. Fazekas Oszkár a véd jegyhasonlóság gyakorlati megállapításáról tartott előadást, melyben azzal a ténnyel szemben, hogy a védjegyhasonlóság kérdésében döntésre hivatott hiró nem tudja magát elvonatkoztatni attól, hogy az ő figyelme már fel van híva a peres védjegyek különböző forrásból eredő voltára s hogy ő az összbenyomást jogászi dedukció útján állapítja meg, ismertette a Magyar Védjegyszövetség által a védjegyhasonlóságnak tapasztalati tényén alapuló megállapítására végzett eddigi kísérleteket. A kérdéshez dr. Beck Salamo.n, dr. Szenté Lajos, dr. Vásárhelyi László és dr. Malonyai Emil szóltak hozzá. A közgyűlési jelentést ezután dr. Bányász Jenő egyesületi főtitkár terjesztette elő, kinek javaslatára a közgyűlés dr. Bányász Istvánt és dr. Szenté Andort az Iparjogvédelmi Egyesület titkáraivá választotta. DREHER BAKSÖR Hazai irodalom Mit értsünk „tartozási összeg" alatt a gazdavédő rendeletben? Irta: dr. Földes Mór ügyvéd. Különlenyomat a Köztelek 1933. évi 97—98. számaiból. Milyen mértékű kamatfizetési kötelezettségek terhelik a gazdaadóst 1933 október 24-től? Irta: dr. Földes Mór ügyvéd. Különlenyomat a Jogtudományi Közlöny 1933. évi 44. és 45. számaiból. Jelentés a Magyar Jogászegyletnek 1932—33. egyesületi évben kifejtett működéséről. Rádió-, film- és hangosfilmjog. Irta: dr. Szenté Andor. A Kereskedelmi Jog kiadása. Ára 3 P. A tanulmány méltatására legközelebb visszatérünk. Összehívták a Nemzeti Bank közgyűlését. A Magyar Nemzeti Bank közgyűlését február 5-ére hívták össze. A közgyűlés délután 6 órakor kezdődik. Szende Péter Pál: Hiteljog. IV. Pótlás a Magyar Hiteljog I—III. kötetéhez. Szerző Magyar Hiteljoga mint a Magyar Törvények Grill-féle kiadása 3 kötetben 1929—30 évek folyamán jelent meg. Az első kiadás óta eltelt 3 év alatt annyi új jogszabály látott napvilágot, hogy szükségessé vált az alapkötetek kiegészítése. Szerző a joganyagot csupán törvényi és rendeleti jogszabályokkal egészítette ki és a joggyakorlatot csak nagyon korlátolt mennyiségben állította össze. Utóbbiak között szerző maga is legtöbbre értékeli a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvényhez gyűjtött judikaturáját. BÍRÓI JOGGYAKORLAT A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 58. számú polgári döntvénye 1. Az időszaki lap kiadó vállalatának szolgálatában álló hirlapírót az 1910 1920. M. E. számú rendelet 9—13. §-aiban meghatározott végkielégítés megilleti. Kelt 1933 november 11-én. Az 1914 : XIV. t.-c.-be iktatott sajtótörvény V. fejezete szabályozta első ízben törvényesen ,,az időszaki lapok kiadója és szerkesztőségének tagjai" között fennálló szolgálati viszonyt akként, hogy tüzetesen megszabta a felmondás nélküli kilépés és elbocsátás eseteit, továbbá az akkoriban szokásosnál kedvezőbben és a bírói gyakorlatnak megfelelően határozta meg a felmondási időt, amennyiben a munkakör és az állás fontosságának arányában szerződéssel sem csökkenthető egy éves, 6 hónapos és 3 hónapos felmondási időket állapított meg. Ez a törvény azonban nem szabályozta a szolgálati viszonyt a maga teljességében, hanem 60. §-ában kimondta, hogy az időszaki lap kiadója és szerkesztőségének tagja között fennálló szolgálati viszonyra egyébként az általános magánjog szabályai irányadók. A sajtótörvény megalkotásakor az általános magánjog a végkielégítés intézményét — eltekintve a szolgálatban elhalt gazdatiszt özvegyét megillető (1900 : XXVII. t.-c. 11. §) és a vasúti