Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 10. szám - Bálás P. Elemér és Egyed István: Rassegna di Legislaziona Ungherese Anni 1928-30

10. sz. KERESKEDELMI JOG 189 könyvek a legkülönbözőbb nemzetbeli írók tollából. Legújabban pedig egy új kiadványt is indított meg az Istituto: Repertorio della Legislazione Mondiale, melynek I. kötete az 1932. évről közli — tárgyszerű címszók alatt csoportosítva csaknem az egész földkerekség jogszabályainaik címét és lelőhelyét. Ez a kiadvány a leggyorsabb tájékoztatást nyújtja a világ legfrissebb jogszabáíytermeléséről, ami a mai viszonyok között felbecsülhetetlen segítség nemcsak a jogász, hanem a jogszabályalkotással vonatkozásba kerülő gazdasági és egyéb szakember számára is. Magyar részről: Magyary Géza, Egyed István, Heller Erik. Kováts Andor és Meszlény Artúr írtak tanulmányokat az Annjuario-ba. Közszállítási szabályzat. Bevezetéssel ellátta Hallá Aurél dr. ker. min. tanácsos. Irta: Köházy Endre dr. budapesti ikir. törvényszéki bíró. A kereskedelmi miniszter és belügyminiszter .50.000 1934. K. M. számú rendelete a közszállításokról és a hazai beszerzés kötelezettségéről. Ezt az új kodexszerü szabályzatot hűen közli és ahol lehetséges, magyarázatokkal kiséri a kommentár, melynek használhatóságát a terjedelmes tárgymutató és tartalomjegyzék emeli. A Monopol könyvkiadóvállalat kiadása. Dr. Komin Ferenc: A vétel nemzetközi magánjogi szabályozása. A Szladits-szeminárium kiadmánya, Budapest, 1934. A fiatal szerző római és berlini ösztöndíjas tanulmányútjainak eredményét szűri le ebben a tanulmányban, mely címét tekintve ugyancsak a vétel nemzetközi magánjogának kérdéseit tárgyalja, de szükségképpen a nemzetközi magánjog alapvető kérdéseiben is állást foglal. így különösen alaposan és figyelemreméltóan foglalkozik a felek autonómiájának kérdésével, valamint a dispositiv és cogens jogszabályok szerepével a nemzetközi kolliziós normák világában. Szerző könyvében nagy jogösszehasonlító anyagot dolgoz fel és egyaránt támaszkodik magyar, német, francia, angol és olasz forrásokra, mindenütt önállóan is állást foglalva a vitakérdésekben. HAZAI JOGGYAKORLAT Kartel 143. Téves a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a váLasztott bírósági szerződés anyagjogi érvénytelenségének kérdése a pergátló kifogás elbírálásánál vizsgálat és döntés tárgyát nem képezheti: (P. IV. 3046/1934. sz. a. 1934 szept. 20-án.) mert a választott bírósági szerződés érvényességét és hatályát nem csupán a Pp. 130. §-ára alapított megállapítási perben vagy a választott bíróság által meghozott Ítélettel szemben a Pp. 784. §. 1. pontja alapján indított kereset folytán lehet elbírálás tárgyává tenni, — hanem a választott bírósági szerződés érvényessége a rendes bíróság előtt folyamatba tett perben felhozott a Pp. 180. §-ának akár 4., akár 5. pontjára alapított pergátló kifogás keretében is tisztázandó és elbírálandó (Kúria P. IV. 3996/1926., p. IV. 7375/1928. P. II. 5889/1930.), mert ennek a pergátló kifogásnak jogszerűsége érvényes választott bírósági szerződést tételez fel. A pergátló kifogás érdemében tehát határozat nem hozható addig, amíg nincs tisztázva a felperes által a pergátló kifogás elleni védekezésében felhozott az a körülmény, hogy az a megállapodás, amelyből jogviták eldöntésére a felek a választott bíróság hatáskörét kikötötték, kartellszerű tartalmánál fogva az 1931. XX. t.-c. 2. §-)'a értelmében bemutatási (kötelezettség alá esett, amelynek elmulasztása folytán a megállapodás érvénytelenné vált; a főmegállapodásban foglalt választott bírósági kikötés pedig ebben az esetben (Kartellbíróság P. IV. 5261/1932) a főszerződés jogi sorsát osztja, ez okból szintén érvénytelenné vált. Általános 144. Az anyagi jog szabályai szerint az általános gazdasági viszonyokban a szokásos szerződési kockázatot tetemesen meghaladó, mélyreható, előre nem látott, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás gazdasági egyensúlyát felborító, illetve a felek egyéb feltételezésének meghiúsulását előidéző változás nem magában véve, hanem csak akkor vonja maga után azt <u következményt, hogy a bíróság az egyik felet, — esetleg a kár méltányos megosztásával is — elállásra jogosíthatja fel, ha <a felek egyike a jóhiszeműséggel és méltányossággal ellentétben, nem várt aránytalan nyereségre tenne szert, a másik fél pedig ugyanilyen veszteséget szenvedne. (P. VII. 3182/1933. sz. a. 1934 szept. 27-én.) Kényszer 145. A végrehajtással és az üzletbezárással (szoros zár alkalmazásával) való fenyegetés a per megindítása előtt lényegében nem más, mint a perléssel fenyegetés, s ha erre vonatkozólag a kényszer fenn nem forgása már jogerősen megállapíttatott, ez a megállapítás vonatkozik a végrehajtással és üzletbezárással való fenyegetésre is. (P. VII. 3869/1934. sz. a. 1934. október 3-án.) Megbízás 146. A pénz kihelyezésével megbízott személynek a megbízóval szemben fennálló felelőssége nem szűnik meg, ha a kihelyezett pénz elvész. Erről csak akkor lehet szó, ha a megbízott a felelősséget már eleve elhárította magától, vagy ha a károsodás a megbízónak valamely mulasztására vezethető vissza. (P. VII. 2807/1933. sz. a. 1933 szept. 12-én.) Mezőgazdasági gépvétel 147. Factum concludenseknek az ügylet érvényére való hatása. (P. VII. 3584/1933. sz. a. 1934 augusztus 30-án.) A m. kir. Kúria 44. sz. jogegységi döntvénye szerint ugyanis a nagyobb gazdasági gépnek