Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)
1934 / 10. szám - Juhász Andor
KERESKEDELMI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT A Munkajog és Tőzsdei Jog mellékletekkel Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Paunonia - ucca 9. szám MM Telefon : 27—1-65 ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár ügyvéd Előfizetési ár A MUNKAJOG, TŐZSDEI JOG mellékletekkel együtt: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Egy füzet ára 1.60 pengő Harmincegyedik évi. 10. szám Megjelenik minden hó elején. Budapest, 1934 november 1 X Juli ász Andor Irta: Kuncz Ödön. „Áldlak Sors, hogy bírává nem tevéi. Mi könnyű törvényt írni pamlagon, Könnyű ítélni a felületesnek, És mily nehéz, ki a szivet kutatja, Méltányolván minden redözetét." Madáchnak ezek a halhatatlan sorai elevenedtek meg lelkemben, amikor elterjedt a hír, hogy Juhász Andor — eltávozott a magyar igazságszolgáltatás éléről. Nem tudnánk belenyugodni ebbe a „változásba", ha Juhász Andor teljes szellemi és testi frissességével nem maradt volna meg továbbra is annak, aki volt: ha nem volnánk biztosak benne, hogy a magyar igazságszolgáltatás az „eltávozás" ellenére maga mellett fogja látni továbbra is Juhász Andort. A formai eltávozás is azonban arra késztet, hogy összefoglalni igyekezzünk azokat a nagy emberi tulajdonságokat, amelyek Juhász Andort a magyar igazságszolgáltatás elvitathatatlan vezérévé avatják. Juhász Andorban én — amióta csak ismerem — a bölcs ember megtestesülését látom. A páratlan jellemű, igen bölcs férfiút, aki nemcsak eszes, nemcsak okos, hanem egyszerű, szerény és jó ember is. Aki higgadtan, megfontoltan és józanul kutatja a dolgok, a jelenségek lényegét és okait; egységes elvi alapokra tudja összegyűjteni és tökéletes szintézissel együtt-tartani a szétszórt és heterogén adatok tömegét; türelemmel hallgat meg, vesz tudomásul minden véleményt és szigorú önkritikával, kérlelhetetlen alapossággal alakítja ki a maga lelki attitűdjét a világgal, az emberekkel, az élettel, az eléje kerülő ügyekkel szemben. Az ö emberi attitűdjében van valami a görög klasszikusok derült optimizmusából. Mintha vallaná Sophoklésszel, hogy „sok minden csodálatos dolog van. de az ember a legcsodálatosabb". Mintha élete igazolná Szent Ágoston meglátását, hogy mivel valamiképpen minden dolog jó, azért az egész mindenség együttvéve igen jó. Ebből az attitűdből bontakozik ki az ő „ítélő értelme", judiciuma, amely fontolgat, dönt és vezet. Az ő judiciuma a helyes gondolkodás és erkölcsös cselekedet szilárd ötvözete. Bírói munkásságával bebizonyította Grosschmid Béni tanításának igazságát, hogy „a jog nem mesterség, hanem műveltség dolga; a műveltség pedig egy és oszthatatlan s téves gondolat azt hinni, hogy a jogot tanulva tanulhatjuk meg; a jogot csak művelődve tanulhatjuk meg." Juhász Andor, amikor ítélkezik, nem formális logikai funkciókat végez, nem tisztán tényállást szubszumál az absztrakt jogszabály alá, hanem — individualizál. Meleg szívével elevenen átéli az ügyet, belehelyezkedik a peres felek gondolat- és érzésvilágába és a tapasztalatok és tudás szilárd alapjára helyezkedő „összehasonlító következtetéssel" találja meg a döntés optimumát. A jogot és nem az írott jogszabályt alkalmazza. Brieux Janettjéhez csatlakozik, aki odakiáltja a ius strictumot alkalmazó bírónak: én nem könyvekből tanultam a törvényeket, mint ön, talán éppen ezért jobban tudom, mi a jog és a jogtalanság. Juhász Andor ítélkezése igazolja annak a klasszikus tételnek helyességét, hogy „non ex regula ius sumatur, sed ex iure quod est, regula fiat". Juhász Andor az igazság főpapja. Neki az éles logika, disztingváló képesség, pontos és szabatos gondolkodás és helyes judicium felé fel kellett építeni — átfogó kupolaként — a legmagasztosabb eszményt: az igazságot is! Igazság! Mi az igazság? Értelmetlen szó? ..Kutya, amelynek ólban a helye" (Shakespeare)? A gazdagok védőpajzsa (A. Francé)? „Szép dolog, jó dolog, de akinek hatalma van, az nem szorul reá" (Szilágyi Mihály kormányzónk)? Eszköz, amelyet csak akkor be-