Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 10. szám - Juhász Andor

KERESKEDELMI JOG HITELJOGI ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT A Munkajog és Tőzsdei Jog mellékletekkel Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Paunonia - ucca 9. szám MM Telefon : 27—1-65 ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. KUNCZ ÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár ügyvéd Előfizetési ár A MUNKAJOG, TŐZSDEI JOG mellékletekkel együtt: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Egy füzet ára 1.60 pengő Harmincegyedik évi. 10. szám Megjelenik minden hó elején. Budapest, 1934 november 1 X Juli ász Andor Irta: Kuncz Ödön. „Áldlak Sors, hogy bírává nem tevéi. Mi könnyű törvényt írni pamlagon, Könnyű ítélni a felületesnek, És mily nehéz, ki a szivet kutatja, Méltányolván minden redözetét." Madáchnak ezek a halhatatlan sorai eleve­nedtek meg lelkemben, amikor elterjedt a hír, hogy Juhász Andor — eltávozott a ma­gyar igazságszolgáltatás éléről. Nem tudnánk belenyugodni ebbe a „változásba", ha Juhász Andor teljes szellemi és testi frissességével nem maradt volna meg továbbra is annak, aki volt: ha nem volnánk biztosak benne, hogy a magyar igazságszolgáltatás az „eltá­vozás" ellenére maga mellett fogja látni to­vábbra is Juhász Andort. A formai eltávozás is azonban arra késztet, hogy összefoglalni igyekezzünk azokat a nagy emberi tulajdonságokat, amelyek Juhász An­dort a magyar igazságszolgáltatás elvitatha­tatlan vezérévé avatják. Juhász Andorban én — amióta csak isme­rem — a bölcs ember megtestesülését látom. A páratlan jellemű, igen bölcs férfiút, aki nemcsak eszes, nemcsak okos, hanem egy­szerű, szerény és jó ember is. Aki higgadtan, megfontoltan és józanul kutatja a dolgok, a jelenségek lényegét és okait; egységes elvi alapokra tudja összegyűjteni és tökéletes szintézissel együtt-tartani a szétszórt és hete­rogén adatok tömegét; türelemmel hallgat meg, vesz tudomásul minden véleményt és szigorú önkritikával, kérlelhetetlen alapos­sággal alakítja ki a maga lelki attitűdjét a világgal, az emberekkel, az élettel, az eléje kerülő ügyekkel szemben. Az ö emberi atti­tűdjében van valami a görög klasszikusok derült optimizmusából. Mintha vallaná So­phoklésszel, hogy „sok minden csodálatos dolog van. de az ember a legcsodálatosabb". Mintha élete igazolná Szent Ágoston meglátá­sát, hogy mivel valamiképpen minden dolog jó, azért az egész mindenség együttvéve igen jó. Ebből az attitűdből bontakozik ki az ő „ítélő értelme", judiciuma, amely fontolgat, dönt és vezet. Az ő judiciuma a helyes gon­dolkodás és erkölcsös cselekedet szilárd ötvö­zete. Bírói munkásságával bebizonyította Grosschmid Béni tanításának igazságát, hogy „a jog nem mesterség, hanem műveltség dolga; a műveltség pedig egy és oszthatatlan s téves gondolat azt hinni, hogy a jogot ta­nulva tanulhatjuk meg; a jogot csak műve­lődve tanulhatjuk meg." Juhász Andor, ami­kor ítélkezik, nem formális logikai funkció­kat végez, nem tisztán tényállást szubszumál az absztrakt jogszabály alá, hanem — indi­vidualizál. Meleg szívével elevenen átéli az ügyet, belehelyezkedik a peres felek gondo­lat- és érzésvilágába és a tapasztalatok és tudás szilárd alapjára helyezkedő „összeha­sonlító következtetéssel" találja meg a döntés optimumát. A jogot és nem az írott jogsza­bályt alkalmazza. Brieux Janettjéhez csatla­kozik, aki odakiáltja a ius strictumot alkal­mazó bírónak: én nem könyvekből tanultam a törvényeket, mint ön, talán éppen ezért jobban tudom, mi a jog és a jogtalanság. Juhász Andor ítélkezése igazolja annak a klasszikus tételnek helyességét, hogy „non ex regula ius sumatur, sed ex iure quod est, regula fiat". Juhász Andor az igazság főpapja. Neki az éles logika, disztingváló képesség, pontos és szabatos gondolkodás és helyes judicium felé fel kellett építeni — átfogó kupolaként — a legmagasztosabb eszményt: az igazságot is! Igazság! Mi az igazság? Értelmetlen szó? ..Kutya, amelynek ólban a helye" (Shake­speare)? A gazdagok védőpajzsa (A. Francé)? „Szép dolog, jó dolog, de akinek hatalma van, az nem szorul reá" (Szilágyi Mihály kor­mányzónk)? Eszköz, amelyet csak akkor be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom