Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 9. szám - Az International Law Association budapesti konferenciájának határozatai

9. sz. KERESKEDELMI JOG 141 tehát nem érinthetik semmilyen irányban az adóskésedelem esetén konverziót előíró más természetű jogszabályt. 3. Adóskésedelem okozta kár megtérítése lévén a konverzió alapja, a valutahitelező ezt akkor is követelheti, ha az adós önként vagy azért, mert effektív klauzula van a jogügyletben, késedelmesen bár, de effektive valutában teljesít. Az effektív klauzula kizárólag a hitelező érdekét szolgálja, értelmetlen lenne tehát őt azért, mert a szerződés neki a teljesítés módjánál egy jogot ad. követelésének mértéke körében hátránnyal sújtani. Ettől eltekintve is azonban a kártérítési kötelezettség tényállása szempontjából ez az eset semmiben sem különbözik attól, amikor a jogfigylet effektív valutateljesítést nem statuál: az adós késedelme és gazdagodása, a hitelező kára tekintetében ugyanazok az objektív ttnvelemek megvannak. 4. Ha az idegen valutában megállapított követelés olyan hitelező javára áll fenn, akinek e pénznem lakhelye szerint saját hazai pénze, konverziónak helye nincs, mert ez esetben a hitelezőnek nincs kára. Nem zárja ki ez az elv, hogy a hitelező ily esetben is felértékelést kapjon, ha a felértékelés specifikus jogi előfeltételei fennforognak, sem azt, hogy a hitelező konkrét kárt igazolva, annak megtérítését igényelhesse, csak a pénztartozások itt kifejtett speciális konverziós tétele nem nyerhet ily esetben alkalmazást, mert ez esetben nincsen meg az a tényelem. a tipikusan kielégítendő hitelezői kár. amely a lejárati nap árfolyamán való átszámítás jogtételét adóskésedelem esetén megteremti. Az International Law Association budapesti konferenciájának határozatai Irta: Dr. Baumgarten Nándor, ny. közigazgatási bíró Az International Law Association alakulásakor a nemzetközi jog kodifikációjának előmozdítását tűzte ki céljául, de nemsokára belátta, hogy ez gyakorlatilag oly nehezen elérhető cél, hogy addig is, míg a kodifikáció megvalósítható lesz, minden más útonmódon is továbbfejleszteni kell a nemzetközi jogot. A kodifikáció nehézségeit az 1932. évi oxfordi konferencia is mutatja, mivel a konferencia még abban az elvi deklarációban, melyet Alvarez tanár terjesztett elő, sem tudott megegyezni. Ezért az Egyesület már hosszú idő óta kiterjesztette működését a nemzetközi magánjog fejlesztésére és nemzetközi kereskedelmet könnyítő szabályok létesítésére. Az Egyesület minta-szerződéseket és szabályzatokat dolgoz ki, melyek a gyakorlati élet számára útmutatásul szolgálnak és a felmerült kérdések megoldását előkészítik. Az egyesület működésének ez ága mindinkább előtérbe kerül, amit a budapesti konferencián is megállapíthattunk. A Budapesten tárgyalt nyolc kérdés közül tulajdonképpen csak egy tartozik a nemzetközi közjog körébe: a Briand-Kellog-paktum hatása a nemzetközi jogra, mely paktum kiegészítésére és hatásosabbá tételére .a konferencia ..budapesti magyarázó szabályokat'" határozott eb A Briand-Kellog-paktumot tudvalevőleg 63 állam fogadta el és ezzel lemondtak a nemzetközi viták és konfliktusok fegyveres elintézéséről. Mégis ez az elvi kijelentés túlságosan általánosnak látszott, semhogy az esetleges összeütközések megakadályozására alkalmas legyen. Ezért a budapesti magyarázati szabályok hét pontban körülírják a szerződés megszegésének ismérveit és következményeit. Ezek szerint egyebek között az aláíró államok arra is köteleznék magukat, hogy a paktum megszegése folytán esetleg megszerzett tetrületi és egyéb előnyöket jogilag nem ismerhetik el és hogy a paktumot megszegő állam a megszegéssel okozott károkért kártalanítani tartozik az aláíró államot és tannak polgárait. A férjes nők állampolgárságának kérdésében különösen a nők egyenjogúsításának szempontjából több oldalról merültek fel indítványok. A nők egyenjogúsítása mellett foglalt állást az 1933. évi pánamerikai kongreszszus, viszont az 1930. évi hágai nemzetközi értekezlet csak nagyon óvatosan tárgyalta ezt a kérdést és az értekezlet határozatai nem is léptek életbe, minthogy azokat 10 állam helyett eddig csak hét állam ratifikálta. A budapesti konferencia sem határozott e tárgyban. A magyiar előadói javaslat helyesen hangsúlyozta, hogy az állampolgárság szabad választása mellett is meg ke/11 őrizni a család jogi egységét akkor is, ha annak tagjai különböző állampolgársággal bírnak. E mellett kívánatos, hogy ameddig a házasfelek együtt élnek, az állampolgárság változtatása csak kölcsönös beleegyezéssel történhessék, anélkül, hogy a férj állampolgárságának változása ipso facto hatással legyen a feleség állampolgárságára. A magyar bizottság által felvetett eszmék tehát a legmesszebbmenő szabadságot kívánják a házasfeleknek biztosítani, anélkül azonban, hogy válás esetén az alkalmazandó jog szempontjából a jelenlegi állapottal szemben radikális változást okoznának. Minden más megoldás különböző állampolgárságú házasfeleknél csak újabb komplikációkat és megoldhatatlan jogi nehézségeket okozna. A La Pradelle-fóle indítvány a nemzetközi bíráskodást magánjogi és kereskedelmi ügyekben is meg akarja valósítani. Lényegé-