Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 9. szám - Az idegen valutában meghatározott pénztartozások átszámítása

0. sz. KERESKEDELMI JOG 139 III. Ebben a megvilágításban kívánjuk vizsgálni, hogy a mai magyar kereskedelmi és váltójogban, illetve általános magánjo­gunkban van-e olyan általános jogszabály, hogy az idegen valutára szóló pénztartozás, amelynek teljesítési helye Magyarországba lejárat napjának árfolyamán hazai pénzre konvertálandó. Vizsgálódásunk egyszerűsí­tése céljából kikapcsoljuk fejtegetésünk kö­réből a szövegbeli eltérést a K. T. 326. § és a Váltótörvény 37. §. között, vagyis abból indulunk ki. hogy mindkét irott jogszabály a lejárt napjáról beszél. Ugyancsak elhanya­golom azt az eltérést is. hogy a K. T. szerint a tartozás hazai pénzben ..fizetendő", a V. T. szerint pedig ..fizethető", mert a gyakorlat ezt a különbséget is elmosta. Nem tartalmaz ilyen általános konverziós jogszabályt nézetünk szerint sem a K. T. 326. §. sem a V. T. 37. §. A K. T. 326. §. a ..Kereskedelmi ügyletek teljesítése" című 4. fejezetben van elhelyezve, amely fejezet min­den egyes rendelkezése kizárólag a fizetés, ieljesítés módozatait szabályozza: egyetlen olyan szakasz e fejezetben nincsen, amely a kötelezettség sorsát teljesítés előtt sza­bályozná. A szöveg világosan ..fizetésről" beszél LJSL fizetés a teljesítés helyén történik"(. már pedig a ..fizetés" alatt irott jogszabályainak épűgy. mint jogirodalmunk mindig a teljesítés tényleges aktusát értik. A 326. §. 2. bekezdésének 2. mondata szintén a lerovás, fizetés pénznemére vonatkozik és abszurdumnak tartom ezt a szabályt úgy ér­telmezni, mintha az nem a lerovás módjá­nak egy kivételes módját, hanem egy kény­szerkonverziós szabálytól való eltérést írna elő. Ugyanezek az argumentumok vonatkoz­nak a V. T. 37. §-ra. Álláspontunk helyessé­gét kétségtelenné teszi, hogy minden olyan országban, amelynek törvénytára a K. T. 326. §-sal szószerint egyező jogszabályt tar­talmaz, az illető országok legfelső bíróságai a fent kifejtett álláspontra helyezkedtek.61 Pregnáns volta miatt a schweizi Bundesge­richt ítéletét idézem: JL'art 84. alinea ÍJ) á teneur duquel le débiíeur dóit s'acquitter en monnaie du pays. mdique la facon dönt le payement dóit inter­venir. mais n a aucun effet sur l'étendu du prestation." Minthogy általános magánjogunkban nincs olyan szövegű jogszabály, amely az említett paragrafusok felületes szemléletre félreért­hető szövegének megfelelne, e jogterületen egy általános konverziós jogszabály létezését 5 Nem foglalkozunk itt azzal a nehéz kérdéssel. hogy az ügyleti vagy tényleges teljesítési helv vagy mindkettő releváns-e. r» Lásd az ítéletek felsorolását Bátor i. m. 204. L *) Amely a lejánt napjának árfolvamát írja elő éppen úgy. mint a K. T. 326. §. senki sem állítja. A Polgárjogi Határozatok Tárának V. kötetébe < 137. I.) felvett 764. számú elvi jelentőségű határozat értelme is csak annyi, hogv- magánjogunk általános konverziós jogszabályt nem ismer, tehát az idegen pénzben kirótt tartozások a lejárat napjának árfolyamán konverzió alá nem esnek. Az itt kifejtett álláspontot a kereskedelmi jog körében elfogadta és állandó gyakorlattá tette 1924-től 1931-ig a Kúria is.8) Álláspontunk tehát az. hogy sem magán­jogunkban, sem kereskedelmi és váltó­jogunkban nincsen olyan általános jogsza­bály, amely szerint minden idegen valutára szóló tartozás a lejárat napjáni árfolyamon hazai pénzben kirótt tartozássá alakul át. IV. Ez a negatív eredmény csak az általá­nos jogszabály létezését tagadja. E fejtege­tések célja éppen annak bizonyítása, hogy ezzel szemben a magyar jog i éppen úgy. mint a rokon európai jogrendszerek) a le­járat napján való konverziót hazai pénzre ismeri, de csak abban a speciális esetben, ha a kirovó pénz értéke a hazai pénzzel szem­ben a lejárat napja után csökkent. Ha a dol­lár, font. stb. árfolyama a lejárati nap ár­folyamához képest csökken, akkor a hitele­zőnek joga van nézetünk szerint a teljesítést a fizetési hely pénzében a lejárati nap ár­folyamán követelni. Ennek a jogtételnek gyökeié az adós késedelmes teljesítésére vo­natkozó jogtételekben rejlik. Alapvető jogté­tel az. hogy a késedelmes adós a hitelezőnek kártérítéssel tartozik.9) A pénztartozások speciális természete, sokasága, tipikussága és a biztonsági princípium okozzák aztán azt. hogy e téren a kár nem individuális kutatás tárgyát képezi, hanem sablonmegállapítás alapján nyer megtérítést: az adós legalább annyit tartozik fizetni, mintha lejáratkor tel­jesített volna, ami más szóval konverziót je­lent. Ez a konverzió annak a magasabb ráció­nak a folyománya, amely késedelmes teljesí­tés esetén az adós gazdagodását, a hitelező károsodását meg nem tűrheti. Ezért van az. hogy ez az elv utat tör magának minden jog­ban. Mindazokban a jogokban, amelyekben nincsen kétség, hogy az idegen valutában ki­rótt tartozások lejáratkori konverziójára jog­szabály nincsen, abban a pillanatban, ami­kor az idegen valuta árfolyama a fizetési ké­sedelem ideje alatt csökkent, a bírói gyakor­lat a valutatartozást a hazai pénzre a lejárat napjának árfolyamán konvertálta. így tör­•J Lásd ítéletek felsorolását Bátor i. m. 204. L •) Itt most irreleváns, hogy vétkes késedelem ese­tén a kártérítési kötelezettség nagyobb terjedelmű, mert a kártérítési kötelezettség vétlen késedelem ese­tén is fennáll. ( Javaslat 1157. §. 2. bek.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom