Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 9. szám - Az idegen valutában meghatározott pénztartozások átszámítása

KERESKEDELMI JOG 137 nem kívánnak nagy kedélyhullámzást és a filmtechnika mai állása az ábrázolásnak nyugodt, nagy stílusát részesíti előnyben. Dühös indulatkitörések és túlzott gesztusok majdnem mindig nevetségesen hatnak a fotográfián. A kamera ugyanis minden moz­dulatot nagyobb pontossággal jegyez fel, mint a szem s a vetítés óriási mértékben megnagyítja a vászon a filmpozitiv képét.13) A rendező lehetetlenné tesz minden kezde­ményezést a szinész számára. A legnagyobb filmszinésznő is csak ..grimaszokat vág a rendező utasítására, amelyek közül a fény- !Xz i(leoeu valutában meghatározott lennie a képek sorozatának drámai szerkeze­tévei, hogy művészi nézőpontból választhassa meg a világítást, a kép határait, a tempót és a hangulatot.16) Másfelől művészeten kivüli szempontok azok, amelyek a rendező műkö­désének irányát parancsolóan határozzák meg. úgy hogy a rendező lényegileg nem egyéb, mint szócső, amely egy művészeten kívüli akaratot közöl mindazokkal, akiknek működését irányítja. (Befejezés köv.) képezőgép néhányat feljegyez . . egyszerűbb műveletet, amilyen egy ruha- I ^\ darab levetése. például a harisnya lehúzása, egy tucatszor meg kell ismételni, mielőtt a rendező ezt megfelelőnek találja.14) Maga a filmfelvétel külső procedúrája is teljesen hát­térbe szorítja a színészt és kivetkőzteti egyéniségéből: ..nincsenek meghatározott órák. hanem a színészt végeérhetetlen vára­kozás után szólítják elő és akkor olyan érzés ábrázolását kell megkísérelnie, amelynek semmi értelme nincs az összefüggésből ki­szakítva . .. ugyanazt a jelenetet újra és újra el kell játszania, amíg a rendező el nem bocsátja. Szó sincs rokonszenves elismerés­ről, amelyre a szinész annyira vágyik és amely művészi teljesítményének jutalma. Hetekig nem is hall többet munkájáról, nem tudja, hogy sikert ért-e el. s amikor a film végül megjelenik, gyakran arra jön rá a szinész. hogy éppen azokat a jeleneteket hagyták el belőle, amelyeket ő a legértéke­sebbeknek tartott, vagy éppen hogy a cselek­ményt megváltoztatták és ő egyáltalában nem szerepel a filmen".15) A filmszínész tehát teljesen háttérbe szorul a rendező mögött. De bármennyire vezér­egyéniség is a filmrendező, szó sem lehet róla. mintha korlátlan egyeduralkodó lenne, aki saját művészi egyéniségét juttatja ki­fejezésre a filmen a színészeken keresztül. Jelentékenyen korlátozza elsősorban a tech­nikai szempont: a film mégis csak fotográfia. „A rendezőnek valamely jelenet megalkotása­kor az objektív lencsén keresztül kell gondol­koznia . . . Amig más műfajoknál az eszköz és a szerszám ... a teremtő cselekvés szem­pontjából csak másodrendű jelentőségű, addig a fényképfelvevőgépnek és a rendező művészetének azonos fokon kell állania. A felvevőkészülék ugyanis nem puszta szer­szám, hanem együttalkotó, együttialakító . . . úgy hogy manapság mindinkább elmosódik a mesgye a rendező és a fényképész közt . . . A filmfelvételi technikusnak tisztában kell pénztartozások átszámítása Irta: dr. Bátor Viktor. Az idegen valutában kirótt pénztartozás igen gyakran megszűnik anélkül, hogy egyik pénzről a másikra való átszámítás le­hetősége, illetve szüksége felmerülne. Ha az adós dollárban tartozik és a lejárat napján dollárban fizet, sem nem lehetséges, sem nem szükséges a dollártartozást pengőre vagy bármi egyébre átszámítani. A nemzet­közi pénzforgalom legjelentősebb területén, a bankforgalomban, elsősorban a bankok egy­másközti jogviszonyában, de a bankoknak feleikkel való üzleti forgalmában is ez a szabály: a banküzletek általában szerződés láltalános üzleti határozmányok) híján is, kereskedelmi szokás alapján a kirovó pénz­ben való effektív fizetés elvén nyugosznak, még akkor is. ha valamely esetben eltérné­nek attól az elvtől, hogy a fizetés abban az országban történik, amely országban a tarto­zás pénzneme a törvényes pénz. Minthogy pedig az idegen valutában kötött ügyletek lebonyolítása a nemzetközi forgalomban az esetek túlnyomó részében a bankok útján történik, a pénztartozások nagy többségénél az a probléma, amelyet most tárgyalni kívá­nunk, fel sem merül. Vizsgálódásunk tárgyát tehát a pénztartozásoknak csak az a köre képezi, amelyeknél a fizetés a kirovó pénz­ben lejáratkor meg nem történt1) és a fize­tés a teljesítési hely „hazai4' pénzében tör­ténik. I. Gondolatmenetünk alapjául két fogalom megkülönböztetése szolgál: az extinctiv és a konverziós átszámítás szétválasztása. Gross­^chmidot követve extinctiv átszámítást álla­pítunk meg akkor, ha az átszámítás ered­ményeképpen nyert (a kirovótól különböző) pénzösszeg'2) lefizetésével a tartozás nyom­ban kiegyenlítést nyer. Ezzel szemben kon­verziós átszámítás történik, amikor az át­u) I. m. 95. lap. M) I. m. 96. lap. X5l Ű. O. ») I. m. 189. lap. *) Lásd a lejárat előtti konverzióról Bátor Viktor Pénztartozások Jogszabályai 197. 1. 2) Vagy a helyette szolgáltatott (datio in solutum) vagy beszámított, stb. érték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom