Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 7. szám - Szabályszerű kereskedelmi könyvvezetés

110 KERESKEDELMI JOG 7. sz. a körülményről, amelynek folytán a szerződésből eredő követelést nem lehet bírói úton érvényesíteni, tudomással bírt. Azt az alperesek maguk sem állítják, hogy felperes mint önszerződö fél járt el dr. Lányi Józseffel, illetve az alperesekkel sszemben, sőt az a megállapított és meg nem támadott tény, hogy felperes az üzleti összeköttetés alapjául szolgáló részvényeket a londoni tőzsdén Grumbar et See cég tőzsdebizományostól megvette, azt egyenesen kizárja. Azt sem állítják az alperesek, hogy a felperes a vételi megbízással egyidejűleg arra is megbízást kapott, mikdp a papírokat tetszése szerint eladhassa, újra megvehesse, vagyis, hogy azokkal az alpereseket kötelezően üzérkedjék. Kétségtelen, hogy az alperesek és dr. Lányi József a részvényeket abból a célból vették, hogy a remélt árfolyamemelkedés beálltával azokat nyereséggel tovább eladják. Az is kétségtelen, hogy a felperesnek is tudomása volt arról, hogy a részvényvásárlás nem tőkebefektetés céljából, hanem nyerészkedési célzattal történik. Egymagában azonban valamely ügylet megkötése nél felismerhető nyerészkedési szándék, mégha a tőzsdei ügyletekre vonatkozik is, nem meríti ki a bírói úton nem érvényesíthető játékügyletnek jogi fogalmát. Erre való tekintettel nem tulajdonított jelentőséget a m. kir. Kúria annak a ténynek, hogy dr. Lányi József, majd az alperesek az árfolyamalakulásról magukat majdnem naponta távirati úton értesítették, mert ennek a célja egyedül az önmagában véve jogszabályba nem ütköző nyerészkedési szándéknak realizálása volt. Ugyancsak nincs jelentősége ennek figyelembevételével annak sem, hogy a részvények vételára arányban állott-e Lányi Józsefnek, vagy az alpereseknek vagyoni helyzetével és teljesítőképességével, mert ez a körülmény legfeljebb annak megállapítására adhatott volna a felperesnek alapot, hogy az alperesek a részvényeket nem tőkebefektetés céljából, tehát nem megtartási szándékkal, hanem nyereséggel való továbbeladás szándékával vásároltatják, amely szándék azonban a kifejtettek szerint törvénybe ütközőnek nem tekinthető. A tőzsdei ügyleteket bírói úton nem érvényesíthető játékügyletekké az teszi, ha a felek szándéka szerint az ügyleteknek valóságos teljesítése, a szállítás és átvétel már eleve ki van zárva és az ügyletkötés valóságos teljesítés kizárásával egyedül a tőzsdei árfolyamkülönbözet elszámolására irányul. Adott esetben, ha az alpereseknek a szándéka egyedül az árfolyamkülönbözet elszámolására irányult volna is, ezt a felperessel szemben sikerrel fel nem hozhatják, mert a nem vitás tényállás szerint dr. Lányi József részvények vételére adott megbízást a felperesnek, a felperes pedig a papírokat nemcsak megvette, hanem azokat (mint bizományos a megbízók részére) tényleg átvette, letétjükbe helyezte s az még jelenleg is az alperesek letétjében tényleg megvan, vagyis az ügylet a felperessel, mint bizományossal szemben tényleges szállítással teljesíttetett. Tényleges szállítás esetén pedig ellenkező ügyleti szándékra hivatkozni nem lehet. Tévesen hivatkozik annak támogatására, mikép a felek célja csupán az árfolyamkülönbözet időnkénti elszámolása lett volna, a fellebbezési bíróság arra a tényre, hogy árfolyamcsökkenés esetén a felperes fedezetkiegészítést, pótfedezetet kért, amennyiben pedig az árfolyam javult, a pótfedezetet visszaküldötte. Mert ennek egyrészt csak akkor lehetne jelentősége, ha a felperes mint önszerződö fél járt volna el; másrészt a fedezetkiegészítések a felek között létrejött D) alatti lombardszerződésen alapultak, amelynek értelmében 20% fedezet volt adandó, amely akként értendő, hogy az értékpapírok mindenkor árfolyamának és a készpénzfedezetnek együttesen 20%-kal kellett meghaladnia az alperesek tartozásának összegét. Ugyancsak ezen az alapon igényelhették az alperesek a feleslegessé vált fedezetek visszautalását, amelyet a felperes az alperesknek egy ízben, külön kérésiikre teljesített. Ilyenképen pedig ebből a tényből sem lehet megállapítani azt, hogy a felperes az alpereseknek, illtve dr. Lányi Józsefnek kizárólag játékra irányuló szándékáról tudomással bírt s ennek tudatában működött közre az ügyletek lebonyolításában. Az alperesek tehát Lányi József jogán a felperessel szemben a bírói úton nem érvényesíthető tőzsdejáték kifogását sikerrel nem érvényesíthetik. IV. A fellebbezési bíróság helyesen fejtette ki, hogy sem a magyar, sem az angol jog nem ismer olyan rendelkezést, amelynek értelmében a zálogtartó egymagában az adós lekötési nyilatkozata alapján köteles is lenne magát a zálogtárgyból kényszereladás útján kielégíteni. Erre vonatkozó kötelezettséget a felek kőzött létrejött D) alatti lomlbardnyiliatkozat sem tartalmaz. Ha tehát a zálogtartó hitelező a neki biztosított jogával nem él, ez nem tehinthető olyan mulasztásnak, amely miatt a később felszaporodó hiányért ügyfelét nem téhetné jogosan felelőssé. A tőzsdén jegyzett értékpapírok ugyanis árhullámzásoknak vannak kitéve és az a körülmény, hogy a papírok árfolyama bizonyos .időn keresztül csökkenő irányzatot mutat, nem zárja ki a későbben esetleg bekövetkező árifolyamemeilkedést; így ebből a körülményből egymagából nem juthat a bankár annak felismerésére, hogy a kényszereladás révén ügyfelét tarloizása növekvésétől megmenti-e, avagy hogy éppen annak mellőzésével nem segíti-e ügyfelét tartozása kiegyenlítéséhez. Aiz a körülmény telhát, hogy a felperes 1929. évi október hó 31-ét követően, annak dacára, hogy alperesek távirati ígéretük ellenére a pótfedezetként kívánt összeget meg nem küldötték annalk ellenére, hogy pótfedezet nemszolgáltatása esetére az alpereseik emgagement-ján ik likvidálásai helyezte kilátásba, a papirokat kényszereladás útján nem értékesítette, nem telkinthető a felperes részéről a kárenyhítő kötelezettség elmulasztásának, következésképpen ezen az alapon az alpereseik kötelezettségűik teljesítése alól sem egészben, sem résziben nem mentesülhetnek. A íellelhlbezési bíróságnak az az ítéleti döntése tehát, amely szerint a felperest. keresetével elutasította, a kifejtettek értelmében sérti az anyagi jogot.