Kereskedelmi jog, 1934 (31. évfolyam, 1-11. szám)

1934 / 9. szám - A részvénytársasági alaptőkeminimum

KERESKEDELMI JOG 153 igénybe. Az autentica interpretatio klasszikus esete ez. amikor a bírósági vélemény kikérése mellőzhetetlen és minden egyéb szakvélemény figyelembevételét kizárja. Ilyen előzmények után tagadhatatlanul meglepő, hogy a szabadalmi bíróság az eléje terjesztett kérdést nem döntheti el. hanem csupán a megkereső bíróságot nem kötelező véleményt van hivatva adni. A jogkereső fél tehát — amint azt a megtörtént esetek sorozata bizonyítja — a műszaki képzettség és szabadalomjogi gyakorlat nélküli bírósághoz fordul oltalomért, amely bíróság önállóan, legjobb esetben a műszaki képzettségű és szabadalomjogi gyakorlattal rendelkező bíróság véleményének meghallgatása után. hoz határozatot, amely határozat még ha jó is. ritkán, foganatosítható olyan időben, amikor foganatosítása a célzott határt még elérheti. Ez az állapot — az érdekeltségek ismételten kifejezésre jutott kívánsága szerint is — gyökeres javításra szorul. Minthogy valamennyi érintett eljárásnak, szintúgy a biztosítási intézkedéseknek is közös érintkezési felülete a szabadalomsértés, az új szabályozásnak ezt kell a központjává tenni. E körül kell csoportosítani valamennyi rendelkezést, amelyeknél a következő megfontolásoknak kellene érvényesülni. Aki a szabadalom tárgyát a szabadalmi lajstrom szerinti tulajdonos engedélye, vagy a szabadalmi lajstromba bejegyzett használati és gyakorlatbavételi jog (kényszerengedély, előhasználat. igénybevétel stb.i nélkül gyakorlatba veszi, vagyis: a) iparszerűleg előállítja, b) forgalomba hozza. c) eladásra kínálja. d) iparszerűleg vagy üzemi berendezésként használja, a szabadalom megsértését követi el. A szabadalom megsértője a sértést mindenesetre abbanhagyni és azért ellenértéket nvujtani. tudatosság vagy gondatlanság esetén kártérítést fizetni köteles, szándékosság esetén pedig büntetésben is részesül. A szabadalomsértés megelőzése végett módot kell adni arra. hogy a bejelentés közzététele előtt előzetes bizonyítást, a közzététel után pedis előzetes biztosításra irányuló intézkedéseket lehessen kérni. Meg kell adni a szabadalomsértés alapján kínálkozó eszközök használatának a lehetőségét mindazoknak, akiket e magatartás a szabadalmi lajstromból megállapítható alapon sérthet. Xem lehet elzárkózni az elől sem. hogv a versenytárs annak a megállapítását kérhesse, hogy valamely alkalmazott vagy tervbevett ténykedés bizonyos szabadalmat nem sért. Féltő óvatossággal kell gondoskodni egyfelől arról, hogy a törvényadta jogával mindenki szabadon élhessen, másfelől arról, hogy a haladó életviszonyokkal lépést nem tartó jogszabály és intézmény az élet kerékkötője és visszaélések melegágya ne lehessen. Az előadottakból következik, hogy a szabadalomsértés fogalmának az élet követelményeit szemmel tartó, szabatos, félre nem magyarázható meghatározása mellőzhetetlen törvényhozási feladat. Ám ez egymagában még nem kielégítő alap a megnyugtató jogszolgáltatásra, holott a jogszolgáltatás célját csak akkor tölti be. ha a lehetőség szerint megnyugtató. Hiába mondja meg ugyanis a törvény, hogy mi a szabadalomsértés és hiába határozza meg h elvesen a szabadalomsértés következményeit, ha nincsen biztosítva intézményesen e jogszabályok szakszerű és egyértelmű alkalmazása. A szakszerű és egyértelmű jogszabályalkalmazás elérésére legmegfelelőbb intézményes biztosítékot az nyújtaná, ha a szabadalomsértés tényálladékát minden esetben ugyanaz a — kétfolyamodásű — szakbíróság állapítaná meg. E megállapítás nélkülözhetetlen előfeltétele annak, hogy akár a szabadalomsértő magatartás abbanhagyása. akár az ellenértéknyujtás. akár a kártérítés, akár nedig a büntetés kérdésében megnyugtató ítélet hozassék. A most vázolt jogszabályok alkalmazásával kifejlődő bírói gyakorlat belátható időn belül tájékoztatná a jogkereső közönséget arról, hogy a jogszolgáltató tényezőktől mit várhat, aminek természetes következménye az volna, hogy az esetek jelentékeny részében nem is kerülne sor arra. hogy vitái eldöntésére a peres eljárást igénybevegye. Amelyik jogszabályozás ilven irányban halad, az hivatásának magaslatán áll. , A részvénytársasáíji alaptőke* f\ minimum Irta: Dr. Xizsalovszky Endre, egyetemi tanár I. A kölni 34. német jogászgyűlés részvényjogi vitájában Pinner Albert az alkalmi törvények veszélyességéről szólva, különösen annak 13 helytelenségét emelte ki, amikor az új jogszabály valamely szerves jogintézménynek egyetlen pontját érinti. Tételének megvilágítására felhozza, hogy pl. a felügyelőbizottságban a kisebbségi képviselők számára tagsági helyek biztosítása nem oldható meg annak a kérdésnek a tisztázása nélkül, miképpen történjék a kisebbségi tagok megbízatásának visszavonása és hogyan alakuljon a helyzet olyankor, amikor a kisebbségi tagok olyan aktusok tekintetében tagadják meg a közre-