Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 1. szám - Bankfolyószámlára átutalt szolgálati illetmény végrehajtási lefoglalása

1. sz. KERESKEDELMI JOG 13 tárgya) közelebbi megjelölését is, ami azonban külön igazolt jogosultság nélkül hangzatos és az ipara közelebbi megjelölésére nem szolgáló toldatok használatára nem terjed ki. Azt, hogy bármi módon jogot szerzett volna a be nem jegyzett cégű alperes arra, hogy cégéban az ipara tárgyának közelebbi megjelölésének nem minősíthető „Mercur" toldatot is használhatná — semmi bizonyítékot sem hozott fel, — sőt az sem vitás, hogy e toldat jogosulatlan használatával elkövetett iparkihágás miatt jogerősen meg is büntették. Helyes tehát a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy e toldatnak az alperes általi használata a Tvt. 7. §-ába ütközik s ennélfogva annak abbanhagyását minden versenytárs követelheti és nemcsak az, aki maga valósággal és jogosan használja a „Mercur" toldatot. Cég 11. Védjegyhasználati engedély sem szolgálhat a cégbejegyzés alapjául. A védjegy is csak akkor vehető fel egyéni cégbe, ha értelménél fogva a cégbirtokos személyének, vagy üzletének megjelölésére alkalmas. (Bp. T. P. VI. 11604/1932. sz. a. 1932 okt. 27-én.) Ezt azonban az „Adria" szóval kapcsolatban megállapítani azért nem lehet, mert egyrészről értelménél fogva nem szolgálhat személyi megkülönböztetésül, másrészről az üzlet által forgalomba hozott szikvíznek más hasonló szikvizektől minőségi és gyártásbeli különbözőségére sem lehet e névből következtetni, s így az üzlet közelebbi megjelölését sem szolgálhatja. Részvénytársaság 12. A K. T. 160. §-a szerint azok, akik a részvénytársaság bejegyzése és kihirdetése előtt a társaság nevében eljárnak, személyesen és egyetemlegesen felelősek, de nem jogosultak is. E törvényhely alapján, valamint az általános magánjognak az álképviselőre vonatkozó szabálya és a K. T. 52. §-a alapján is csak az álképviselővel ügyletet kötő másik fél, nem pedig a képviseleti jog nélkül eljárt szerződő fél léphet fel igénnyel. (C. P. VI. 7272/1930. sz. a. 1932 nov. 16-án.) 13. Az alapszabályok célszerűségi szempontból ugyan tartalmazhatnák ama rendelkezést, hogy a közgyűlési meghívóba a részvények letéteményezésének módozatait és a szándékolt alapszabálymódosító indítványt legalább is tartalmának lényegében fel kell venni, azonban az ily értelmű alapszabálymódosításra azért nincs feltétlenül szükség, mert a meghívónak ezen a bírói gyakorlatban amúgy is megkívánt tartalmi kellékeinek hiánya hivatalból vizsgálandó s a közgyűlési határozatok megsemmisítését eredményezi külön alapszabályi rendelkezés nélkül is. (Bp. T. P. VI. 10586/1932. sz. a. 1932 okt. 15-én.) 14. Az a kérdés, hogy adott esetben az alapszabálymódosítás a pénzügyi szabályzatok mily irányú és terjedelmű kijátszásával történt, nem a cég eljárás tárgya, tehát nem a cégbejegyzés megtagadásával és nem ebben az eljárásban orvosolható. (Bp. T. P. VI. 7201/1932. sz. a. 1932 okt. 15-én.) 15. A végrehajtóbizottság díjainak részletezése nélkül való közgyűlési határozathozatal nem törvényellenes, sem nem okszerűtlen, minthogy elsősorban a felügyelőbizottság van hivatva a részvénytársaság egész ügymenetét, minden számláját részletesen felelőség terhével felülvizsgálni. (C. P. IV. 8246/1930. sz. a. 1932 okt. 26-án.) Egyes részvényeseknek a részletezés előterjesztése iránt tett javaslata pedig csak a részükre biztosított felvilágosítást kérő jog keretében érvényesülhet, ami természetszerűen csak meghozandó közgyűlési határozatokkal állhat kapcsolatban, de a régibb, amúgy is már hatályos igazgatósági határozatoknak a közgyűlés által utólag nyilván csak formálisan történt jóváhagyásával kapcsolatban okszerűen nem is érvényesíthető. 16. Közgyűlés semmissége az alaptőke egy részének a részvényeseknek való visszafizetése miatt. (C. P. IV. 819/1932. sz. a. 1932 nov. 8-án.) Nem vitás, hogy a m. kir. Kúria megsemmisítette az alperes részvénytársaságnak 1921. és 1923. évi alaptőkeemelő közgyűlési határozatait és hogy ez a megsemmisítés 2000 darab részvényre vonatkozott (melyek a P. Takarékpénztár birtokában voltak). Ennek jogi következménye az, hogy a szóbanlévő 2000 darab részvény semmissé vált és így ezek — darabonként 20 pengőt tévő — névértékének megfelelő 40.000 pengővel az alaptőke csökkent (80.000 pengőről 40.000 pengőre). A később, 1928 június 23-án tartott rendkívüli közgyűlés a részvénymegsemmisítés és az ezzel kapcsolatos alaptőkecsökkenés ellensúlyozásaként újabb 2000 darab — egyenként 20 pengő értékű — részvényt bocsátott ki, amivel kapcsolatban az alaptőke 40.000 pengővel emelkedett (40.000 pengőről 80.000 pengőre). Az előző alaptőkeemelés megsemmisítése és az alaptőkének későbbi emelése egymástól jogilag független — és így külön elbírálandó — jogi tények. A korábbi részvényeknek az alaptőkecsökkenést szükségképpen maga után vonó semmissége folytán a megsemmisített részvényekre ((a részvénybirtokos P. Takarékpénztár által) történt befizetések természetesen visszajárnak; ez tehát a részvénytársaság adóssága. Annak nem volt jogi akadálya, hogy eme visszafizetési kötelezettségnek teljesítésére a részvénytársaság éppen a későbbi alaptőke felemelés által szerezze meg a szükséges pénzösszeget. Eme későbbi alaptőkefelemelés folytán kibocsátott új részvényekre eső befizetések jellegén azonban mit sem változtat az a cél, amelynek érdekében az alaptőkefelemelés szükségesnek mutatkozott. A közgyűlés tehát, amely csupán a megsemmisített részvényekre eső befizetéseknek mint részvénytársasági adósságnak mikénti megtérítése felől határozhatott volna, ehelyett — a Kt. 163. §. 2. bek.-ben és a 165. §. 1. bek.-ben foglalt tilalomra tekintettel — nem volt jogosult arra, hogy az újabb — érvényes — részvényekre befizetett 40.000 pengőt az összes részvényesek közt — alaptőkeleszállítás nélkül — szétossza, még akkor sem, ha a szóbanlévő szétosztás esetére a P. Takarékpénztár r.-t. (az alperes főrészvényese) lemondott a korábbi megsemmisített részvényeire befizetett összegek visszakövetelésének jogáról. Az 1928 október 26-iki közgyűlés ugyan azt határozta, hogy az 1928 június 23-iki alaptőkeemelésből befolyt 40.000 pengőt a korábbi, megsemmisített 2000