Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 1. szám - Bankfolyószámlára átutalt szolgálati illetmény végrehajtási lefoglalása

14 KERESKEDELMI JOG 1. SZ. darab részvény kártalanítására tartalékba helyezi. Ez azonban nyilván csak annak a kifejezésre juttatása lehet, hogy az újabb részvényekre befizetett 40.000 pengönyi értéket a részvénytársaság az említett ú. n. kártalanításnak céljára fogja fordítani, nem jelentheti azonban az újabb részvényeknek megfelelő 40.000 pengő alaptőkerésznek tulaj donképeni értelemben vett tartalékká változtatását, olyan kihatással, hogy azáltal a részvényeseknek törvényi intézkedés folytán fel nem osztható 40.000 pengönyi befizetést az összes részvényesek közt feloszthatóvá és így a Kt. 163. §. 2. bek.-nek és 165. §-ának tilalmát megkerülhetövé tegye. Törvénnyel ellenkezik tehát az alperesi részvénytársaság 1931 május 5-iki közgyűlésének az a határozata, mellyel a szóbanlévő 40.000 pengőnek — mint tartaléknak — a részvényesek javára részvényeik arányában leendő visszafizetését rendelte el. Mivel a 40.000 pengőn felül további 0000 pengőnek — mint tartaléknak — felosztását a 40.000 pengő — tilos — felosztásával együtt mondotta ki a közgyűlés, az egységes célra figyelemmel az egész határozat egységesnek minősül. 17. \z igazgatóság tagjai azzal, hogy 1931. évben az alaptőke leszállítása végett rendkívüli közgyűlést hívtak össze, nem tettek eleget a K. T. 177. §-ban előírt ama kötelezettségüknek, hogy a „közgyűlés évenként legalább egyszer összehívandó", mert a K. T.-ben ehelyütt megjelölt közgyűlés alatt kétségtelen, hogy a K. T. 198. §-ában említett évi rendes közgyűlés értendő és mert csak akkor lehet szó a közgyűlés évenkénti összehívásáról, ha a részvénytársaság minden naptári évben rendes évi közgyűlést tart. (Bp. T. P. VI. 10726/1932. sz. a. 1932 okt. 20-án.) 18. Az igazgatóságnak a K. T. 187. §-ában meghatározott kötelessége a részvénytársaság vagyoni állapotát állandóan figyelemmel kísérni és ha a mérleg elkészülte előtt észleli azt, hogy a K. T. 187. §. 2. bekezdésének esete forog fenn, bejelentési kötelezettségének teljesítését a mérleg felállításáig nem halogathatja, még kevésbé teheti annak elkészítésé" tői függővé. (Bp. T. P. VI. 8477/1932. sz. a. 1932 szept. 22-én.) Szövetkezet 19. Szövetkezet bejegyzése előtt hozott közgyűlési határozatok nem semmisíthetők meg. (Bp. T. P. VI. 10415/1932. sz. a. 1932 okt. 13-án.) De ilynemű bírói határozatnak egyébként sem lehet helye, mert a K. T. 224. §. 2. pontja szerint a szövetkezet a kereskedelmi cégjegyzékbe való bevezetés előtt megalakultnak tekinthető nem lévén, az alakuló közgyűlés határozatai csak a bejegyzés bírói elrendelésével válnak joghatályossá. Amennyiben tehát a közgyűlés megtartásának módja, vagy az említett határozatok akár törvénybe ütköző voltuknál fogva, akár más okból a cég bejegyzésének alapjául nem szolgálhatnak, önmagukban hatálytalanok s legfeljebb azt eredményezhetik, hogy az illetékes cégbíróság a szövetkezet igazgatóságát új, a törvénynek megfelelő alakuló közgyűlés megtartására s a felhívásában közlendő követelményeknek megfelelő új határozatok hozatalára utasíthatja, vagy a bejegyzést megtagadja. Az adott esetben tehát ez okból sem volt helye megsemmisítő határozat hozatalának s nem lett volna mellőzhető annak vizsgálata, hogy az előadottak szerint egyébként érvényesen meghozott alakuló közgyűlési határozatok az 1932. évi július hó 16-án kelt és tudomásul vett átvizsgálásnak megfelelnek-e és így a bejegyzés elrendelhető-e, vagy sem. 20. Semmi törvényes akadálya nincs, hogy az igazgatósági ülések határozatképessége az igazgatósági tagoknak az alapszabályokban megszabott legkisebb létszámon alól maradó számban megjelent igazgatósági tagok jelenlétéhez és ténykedéséhez köttessék, s az ily intézkedés nem zárja ki azt s így azzal nem is ellentétes, hogy amennyiben azonban az igazgatósági tagok létszáma az alapszabályokban előírt legkisebb létszám alá szállana, úgy ennek kiegészítése végett a kellő intézkedés azonnal megtétessék. (Bp. T. P. VI. 3505/1932. sz. a. 1932 okt. 13-án.) 21. A Kt. 178. §-nak a szövetkezetek tagjaira értelemszerűen alkalmazandó ama rendelkezésével, mely szerint az üzletrészek 1/10-ed részét képviselő tag vagy tagok jogosultak közgyűlés összehívására, nem áll ellentétben az az alapszabályi rendelkezés, mely e jognak a tagok 1/10-ed része javára való kiterjesztését tartalmazza, ily kiterjesztés pedig a keres" kedelmi törvénybe, vagy más tiltó jogszabályba nem ütközik. (Bp. T. P. VI. 10693§1932. sz. a. 1932. okt. 15-én.) 22. Szövetkezet egész üzletének részvénytársaságra való átruházása nem egyesülés. Az, hogy a szövetkezet és a részvénytársaság közgyűléseinek az üzletátruházási szerződés létrejöttéhez szükséges teljes akaratmegegyezése megvolt-e és hogy az üzletátruházás nem vitás keresztülvitele szerződésszerű-e, a két pénzintézet közti magánjogi jogviszonynak és a felszámolók esetleges kártérítő felelősségének a kérdése, kívül esik azonban a szövetkezeti tagokat illető és csupán magának a közgyűlési határozatnak törvényvagy alapszabályellenességére alapítható (Kt. 174. §. szerinti) megtámadási per keretén. (C. P. IV. 2974/1932. sz. a. 1932 okt. 27-én.) A K. Népbank mint szövetkezet 1928 április 28-án tartott közgyűlése a szövetkezet egész üzletének a K. Takarékpénztár részvénytársaságra átruházását és ezzel kapcsolatban a szövetkezet felszámolását határozta el, amit sem törvény, sem alapszabály nem tilt. A szövetkezet felszámolásával kapcsolatos ez az üzletátruházás nem minősíthető — szövetkezet és részvénytársaság közt meg nem engedett — egyesülésnek, pusztán azért, mert a K. Takarékpénztár részvénytársaság az átvett vagyonösszesség ellenértékeként a szövetkezetnek nem készpénzt, hanem részvényeket adott. Ezek a részvények ugyanis a felszámoló szövetkezet tulajdonába kerülvén, a szövetkezet vagyona gyanánt felszámolási értékesítés tárgyává is tehetők (a szövetkezetnek felszámolókul megválasztott volt igazgatósági tagjai a szövetkezeti tagok készpénzbeli kielégítése iránt külön — személyes — kötelettséget is vállaltak). Korlátolt felelősségű társaság 23. „Kft" rövidítés nem jegyezhető be. (Bp. T. P. VI. 10724/1932. sz. a. 1932 okt. 21-én.) Az 1930. évi V. t.-c. 5. §-ának első bekezdés 2-ik mondatában úgy a „korlátolt felelősségű társaság",