Kereskedelmi jog, 1933 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1933 / 2. szám

Hí TEL JOG) ÉS GAZDASÁGPOLITIKAI FOLYÓIRAT A „Kartel", „Munkajog" és „Tőzsdei Jog" mellékletekkel Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V, Visegrádi ucca 14. szám X Telefon Aut. 27—1—65 ALAPÍTOTTA néhai GRECSÁK KÁROLY m. kir. igazságügyminiszter FŐSZERKESZTŐ: FELELŐS SZERKESZTŐ; Dr.KUNCZÖDÖN Dr. SZENTÉ LAJOS egyetemi nyilv. rendes tanár. ügyvéd. Előfizetési ár A KARTEL, MUNKAJOG, TŐZSDEI JOG mellékletekkel együtt: Egy évre 16 P — Félévre 8 P Egy füzet ára 1.60 fillér HARMINCADIK ÉYF. 2. SZ. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1933 FEBRUÁRI Néhány kérdés az egységes váltójog köréből.*) Irta: Dr. Nizsalovszky Endre, debreceni egyetemi ny. r. tanár A hágai és a genfi szöveg közt mutatkozó eltérések általános jellemzésével, csoportosításával és az egységes törvény első 20. cikkében előforduló módosulásokkal már volt alkalmam a „Kereskedelmi Jog"-ban megjelent cikkeim keretében foglalkozni.1 Az ott már tárgyalt kérdésekre nem kívánok visszatérni. Csupán két kérdést kell az ott érintettek közül ismét tárgyalnom annak folytán, mert Sichermann Bernát őméltósága az én igénytelen álláspontommal ellentétes álláspontra helyezkedett.2 Az egyik ilyen kérdés a bianco váltó és az utólagos telepítés kérdése, a másik a forgatmány kifogást elszegő hatályának a kérdése. I.) A bianco váltó és az utólagos telepítés kérdése egyike azoknak a ritka váltójogi kérdéseknek, amelyek a jogszabályalkotás körében egyenesen magyar nemzeti jellegűek. Míg a külföldi váltótörvények — egy 1853. évi osztrák igazságügyminiszteri rendelet és az angol váltótörvény kivételével — a bianco váltó kérdésével sem foglalkoztak, addig nálunk a bianco váltó ügyéről a régi V. T. 93. §-a szólott, az 1914. évi javaslat 2. §-ának * Részlet szerzőnek 1932 jan. 14-én tartott jogászegyleti előadásából. JL. K. J. XXVII. évf. 217. 1., XXXVIII. 4. 1. és 85. 1. tómmal ellentétes álláspontra helyezkedett.2 2 Meg kell jegyeznem, hogy Sichermann Őméltósága az ellentétes álláspontját előadásom után az elnöki székből tartott felszólalásában fenntartotta. Nem tartanám helyénvalónak ezt az alkalmat használni fel arra, hogy megjegyzéseinek a részleteire reflektáljak. Ennek a vitának a továbbfűzésére akkor lesz majd mód, amikor Sichermann Őméltósága — amint ígérte — az álláspontját meg is fogja okolni. utolsó bekezdése pedig az első kísérlet volt arra, hogy a szabályozás az utólagos telepítés esetére is kiterjedjen. A delegátusaink által a hágai konferencián tett az az indítvény, hogy az egységes szabályzatba a bianco váltóról is rendelkezés vétessék fel, nem talált elfogadásra. Azóta azonban ezt a kérdést több új váltótörvény érintette, így a lengyel törvény 2. §-a, a jugoszláv törvény 16. §-a és a csehszlovák törvény 6. §-ának 2. bekezdése. Ennek az új törvényhozási irányzatnak lett eredménye a genfi egységes törvény 10. cikke, amely a hiányosan kiállított váltókról szól, de mert egyes államok kiküldötei még mindig azon az állásponton voltak, hogy ennek a kérdésnek a megoldása nem tartozik az egységes váltótörvényben megoldandó kérdések sorába, a II. melléklet 3. cikke felhatalmazást tartalmaz ennek a cikknek a kihagyására. Ezzel a joggal — tudomásom szerint — eddig csak Franciaország élt, míg Görögország, Németország, Ausztria és Finnország változatlan szöveggel iktatták be a 10. cikket nemzeti váltótörvényükbe. Az egyes javaslatok indokolásai utalnak is arra, hogy az eltéréseket az egységes törvénytől a lehető legszűkebb térre kívánják szorítani és úgy látszik a 10-ik cikk elhagyására már csak azért sem gondoltak, nehogy ezzel .a további §-ok számozását a többi váltótörvényekben szereplő számozástól eltérővé tegyék. A francia javaslatot viszont ez a szempont annál kevésbbé feszélyezhette, mert az egységes törvény rendelkezéseit a code de commerce rendszerébe illesztette be, ami már egymagában is az eredeti számozás elejtését vonta maga után. A francia megoldásra az nyújtott módot, hogy a genfi egyezmény nem tartalmazza a hágai egyezmény 23. cikkét, amelyben a szerződő államok a cikkek sorrendjének fenntartására is kötelezettséget vállaltak.