Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 2. szám - Az ajándék mint: versenyeszköz

2. sz. KERESKEDELMI JOG 39 ingyen, J. 40338/B. 1929.)2 Tisztességtelen ver- i seny forog fenn azonban akkor, ha az ajándék 1 nem is a vevőnek, hanem a vevő érdekei ellen a vételt közvetítő vagy előmozdító egyéneknek juttat kedvezést, mert ez tulaj donképen megvesztegetésnek tekinthető (Bp. Tsz. 39.488/1929.). Ausztriában külön törvény rendezi az ajándékozások kérdését (kihirdettetett 1929. november 1.-én). Jelenleg a kérdést az üzleti „ráadásokról" (Zugaben) szóló német törvénytervezet teszi aktuálissá, melyet a Reichswirtschaftsrat hozzájárulásával, elsősorban közgazdasági megfontolások alapján terjeszt a kormány a Reichsrat elé,3 Az ajándékozást igen gazdaságos reklámeszköznek szokták mondani, mert míg más kereskedő nagy pénzeket költ plakátokra, újsághirdetésekre stb., addig az értéket képviselő ajándék árú, amellett, hogy reklámul is szolgál , a vevőközönségnek jut. Ezáltal elkerülhetők a túlzott és felesleges reklámkiadások is, mert csak annyi ajándék kell, amennyi árú tényleg eladatík. A tervezet indokolása szerint azonban az ajándékrendszer eme előnyei csak látszólagosak. Nem áll az, hogy annak, aki ajándékot ad vevőinek, nem kell reklámra költenie, mert árúinak kelendőségét ezen reklámeszköz útján is csak úgy tudja fokozni, ha az ajándékadás tényét erősen hirdeti. Ebből következik, hogy az ajándékot a kereskedő nem abból adja, amit a reklámon megtakarít. Az ajándék értékét neki bele kell kalkulálni az árba és ez rendszerint a főárú (minőségének rovására vezet. Az ajándéktárgy „ingyenes" minősége elvonja a figyelmet a főáráról és a vevő abban a tudatban, hogy „ingyen" kap valamit, a gyöngébb minőséget is elfogadja. Különösen így van háztartási cikkeknél, melyeknél a háztartási alkalmazottak nem a jobb árút, hanem azt veszik, amelyikhez ajándékot kapnak. Ez pedig quasi megvesztegetéskép hat. (L. fentebb a törvényszék ítéletét.) A német tervezet tiltja a kiskereskedelemben valamely árú vagy szolgáltatás mellett valamely árúban vagy szolgáltatásban álló ingyen ráadást felajánlani, hirdetni vagy adni. A csekély, nyilvánvalóan csak látszólagos ellenérték melletti ráadás is ingyenesnek tekintendő. E tilalom alól azonban a tervezet számos kivételt enged. így megengedi kisértékű reklámtárgyak adását, melyeken a cég neve tartósan és feltűnően szerepel (pld. a cég nevével ellátott luftballon); külön forgalmi értékkel nem biró apró tárgyak ajándékozása is szabad. Meg van engedve továbbá az ajándék, ha pénzben áll, mert ez tulajdonképen készpénzrabatt; valamint bármily ajándék, ha a cég kötelezi magát, hogy helyette előre meghatározott pénzösszegeket kifizet. Ilyen esetben t. i. lehetetlen a megtévesztés az ajándéktárgy értéke felől. Megengedett azonos árú bizonyos mennyiségének vagy az árúval rokontermészetű kellékek vagy tartozékok ingyen való juttatása (v. ö. a Jury gyakorlatával). Ez is tulajdonképen rabatt, t. i. mennyiségi rabatt. Megengedett továbbá az ingyenes ínformáció és tanácsadás (pld. szerkesztői üzenetek), valamint az újságok olvasóinak ingyenes biztosítása. 2 Bányász: id. m. 110—11. old. 3 Közölve az indokolással együtt: Mafkenschutz und Wettbewerb, 1931. decemberi szám. A megengedett ráadásoknál is tilos a juttatást ingyenesnek hirdetni, vagy azt sorsolástól vagy véletlentől függővé tenni (pld. minden 5-ik csomagban egy ajándéktárgy). Tiltott ajándékozás objektív fennforgása esetén a versenytársak ós a szakmabeli testületek abbanhagyást követelhetnek (éppen úgy, mint tisztességtelen verseny esetén); versenytárs azonban nemcsak a főárú, hanem az ajándéktárgyakhoz hasonló árúk előállítója, forgalombahozója is, mert ily árúk ingyen való osztogatása neki is konkurrenoiát csinál. E kereseti jog nem érinti az érdekelteknek a tisztességtelen verseny törvény által biztosított jogait. Szándék esetén indítványra pénzbüntetés alkalmazható; esetleg hírlapi közzététel is rendelhető el. E tervezet tehát tulaj donképen a tisztességtelen verseny egy esetét specifikálja, amint azt a mi versenytörvényünk is több egyéb esetre vonatkozólag teszi. Ez is, miként a versenytörvény, belenyúl a verseny szabadságába és habár a viszszaéléseket akarja lenyesni, a kereskedők szabad versenyző tevékenységét is talán a kelleténél jobban köti meg. Dr. Szenté Andor. Értesítés. A m. kir. Kúria II. polgári tanácsa közölte velem, hogy elvi kérdésben eltérni kíván a Polgári jogi Határozatok Tárába 198. szám alatt felvett (P. H. T. I. kötet 370. lap) elvi határozattól. Minthogy ekként a vitás elvi kérdést az 1912. LIV. t.-c. 70. §-a első bekezdésének 1. pontja, valamint az 59.200/1912. I. M. számú rendelet (Igazságügyi Közlöny XXI. évfolyam, 12. szám, 411. lap) 1. §-a első bekezdésének 1. pontja szerint a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának kell eldöntenie, az említett elvi határozattal eldöntött vitás elvi kérdés újabb eldöntése végett a m. kir. Kúriának a közpolgári ügyekben alakított jogegységi tanácsát az 1932. évi február hó 18. napjának délelőtt 10 órájára egybehívtam. A Polgárijogi Határozatok Tárába 198. szám alatt fölvett elvi határozat így szól: „Valamely büntető ügyben hozott és jogerőre emelkedett határozat vagy ítélet az abban eldöntött kérdés tekintetében az utóbb eljáró polgári bíróságra nézve irányadó. A büntető perben keletkezett jogerős ítélettel eldöntött kérdés pedig az, ha a büntetőbíró megállapítja, hogy az illető terhelt a terhére rótt cselekményt tényleg elkövette; a büntetőbíróságnak ily ténymegállapítása tehát a polgári bíróság részéről többé vizsgálat tárgyává nem tehető. Csakis az olyan esetben, ahol a büntetőbíró a m ASPIRINtabletták különösen jól beválnak meghűléses megbetegedéseknél és fájdalmaknál. A csomagolásokon is tablettákon látható .Bayer" kereszt biztosítékot nyújt a valódiságért és jóságért.