Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 2. szám - Az ajándék mint: versenyeszköz

38 KERESKEDELMI JOG 2. sz. általuk nem választott bíróság elé. Rámutattunk arra, hogy míg a kamarai zsűri dicséretreméltó buzgalommal állit fel elveket, amelyek perkor eshálják egyes felpereseknek valóságos perlési mániáját, és azt a tisztességtelen verseny eszközt, hogy perköltségek és eljárások egész tömegével rontanak neki a konkurrensnek; addig a választott bíróságok ugyanezen esetekben semmibe se veszik a zsűri elvi döntéseit. Oly felperesek, akik csak a papíron léteznek (bukott cégek, kávéházi asztaltársaság jellegű iparosszövetség, vagyontalan egyének stb.) indítanak pereket s olyanok, akik mint reklámszédelgők maguk ís ismeretesek a kereskedővilágban; s mindezek dacára a választott bíróság nem respektálja alpereseknek védekezését, holott jóformán mindezeket a pereket egy és ugyanazon kéz mozgatja. A polgári bíróságnak kellett belenyúlni ebbe a dzsungelba és kimondani, hogy ilyen perekhez a bíróság oltalmat nem nyújthat. A budapesti kir. törvényszéké (előadó: Biba Ferenc) az elsőség dicsősége, hogy ezt, a tisztességes kereskedői felfogásnak és az általános magánjogi elveknek megfelelő elvet kimerte mondani. Egy nagy részletüzlet, amelynek inzolvenciája a legutóbbi időkből ismeretes, egy hónap alatt 50 pert indított tisztességtelen verseny abbanhagyása iránt versenytársai ellen. A kir. törvényszék azonban (13 P. 37846/1931. szám alatt) egyik perben elutasította a keresetet a következő indokolással: A bíróságnak az előtte lefolytatott egyéb perekben becsatolt ítéletekből hivatalos tudomása van arról, hogy a felperes ellen tisztességtelen verseny miatt másfél év lefolyása alatt 8 marasztaló ítélet hozatott és hogy a legutóbbi időben is öles betűkkel hirdette, hogy 100.000 pár cipőt kiárusít, amely hirdetés valótlanságát az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban csak közvetlenül a bizonyítás felvétel foganatosítása előtt ismerte be és éppen ezen kényszerű beismerése alapján tiltatott el a további hirdetéstői. Az a körülmény, hogy valaki ellen üzleti tisztességbe ütköző cselekmény miatt marasztaló ítélet hozatott, még nem fosztja meg az illetőt attól a jogtól, hogy versenytársai ellen hasonló cselekmény miatt felléphessen. A kir. törvényszék azonban az üzleti tisztességbe és jóerkölcsökbe ütközőnek találta, hogy éppen az a Fe . cég, mely hirdetéseivel sorozatosan követi el az üzleti tisztességbe ütköző cselekményeket, s amely valósággal reákényszeríti versenytársait, hogy hasonló eszközökkel éljenek, ha nem akarnak a versenyben lemaradni, purifikál őrként lépjen fel és tömegesen indítson kereseteket budapesti kereskedők ellen oly módon, hogy agent provocateurjeivel állandóan ellenőrizteti azokat s minden figyelmeztetés vagy felszólítás nélkül blanquettáris kereseteket ad be ellenük. — A kir. törvényszék tárgyalási naplójának adatai alapján megállapítható, hogy a felperes körülbelül egy hónap leforgása alatt 37 pert és 31 ideiglenes intézkedés iránti pert tett folyamatba tisztességtelen verseny abbanhagyása iránt azon az alapon, hogy egyes kereskedők kirakatában illetve árjegyzékében selyem, illetve vászon megjelöléssel műselyem illetve pamut vásznak szerepeltek, ezenfelül további 13 pert és 13 ideiglenes intézkedési eljárást a Tvt.-be ütköző egyéb cselekmény miatt. i A kir. törvényszék jogi álláspontja szerint az a felperes, aki az ellene hozott marasztaló ítéletek dacára kitartóan és oly mértékben űzi a reklámszédelgést, hogy valósággal elárasztja a lapokat szédelgő hirdetéseivel, visszaél a versenytársaknak törvényben biztosított jogával akkor, amidőn tömegesen indít megtorló pereket sokkal csekélyebb jelentőségű cselekmények miatt azok ellen a versenytársai ellen, akik a F. K. Egyesületében vagy egyébként felléptek a felperes reklámszédelgései miatt. De míg a F. K. Egyesülete kereset indítás előtt felperest minden alkalommal előzőleg figyelmeztette a reklámszédelgések abbanhagyására, addig felperes semmiféle figyelmeztetést sem tartott szükségesnek és rajtaütésszerűén indított meg egy hónap leforgása alatt 50 keresetet és 44 ideiglenes intézkedés iránti eljárást tisztességtelen verseny abbanhagyása iránt. A kir. törvényszék fent felsorolt adatokkal bizonyítva látta, hogy a felperes nem komoly gazdasági érdekből, hanem versenytársának chicanirozása végett indította meg keresetét az alperes ellen; a versenytörvénynek azonban csak komoly gazdasági érdekek védelme, nem pedig a minden áron való perlekedés lehet célja, joggal való visszaéléshez pedig a bíróság segédkezet nem nyújthat. Reméljük, hogy ez az ítélet, melyhez hasonlót egy már nem is létező cégnek egy nagy vállalat ellen folytatott perében a kir. törvényszék hasonlóan döntött el, a chicane §. alapján a felsőbíróságoknál kellő méltánylásra fog találni; és egyrészt el fogja riasztani ezeket a kísérleteket az ismétlésektől, másrészről pedig fel fogja nyitni a Kereskedelmi Kamara választott bíróságának a szemét ezen igazságok meglátására. sz. I. Az ajándék mint; versenyeszköz. A kiskereskedelemben, de főleg a háztartási célokra szolgáló már.kacikkekkel kapcsolatban nálunk is elterjedt szokás ráadások, ajándékok adása. Ezen ajándék lehet valamilyen tárgy, kedvezményre, esetleg ingyen vásárlásra jogosító utalvány, szolgáltatás (pl. ingyen tanácsadás) stb. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Juryje több izben foglalkozott az ajándékozás kérdésével és ezt mint versenyeszközt elvben helyteleníti (J. 20210/1929.)1 A Tvt. 1. §-a alapján különösen akkor állapítja meg a tisztességtelen versenyt, ha az ajándékozással kapcsolatban erkölcstelen, megtévesztő és hazug eszközökkel, vagyis oly kísérő jelenségekkel, oly beállításokkal (megtévesztő ajándék) igyekeznek a vevőnek szabad elhatározását befolyásolni, mely az általános kereskedelmi felfogás szerint erkölcstelen. Nem ütközik azonban a Jury felfogása szerint az üzleti tisztességbe ajándék tárgyaknak osztogatása, ha ezek ingyen adása a szokásos figyelmesség határait meg nem haladja, ha e tárgyak az árú értékével arányban álló reklámtárgy erejével hatnak (ilyen pld. a gyermekeknek osztogatott léggömb); valamint ha az ajándék tárgyak ilyenekként elválaszthatatlanul vannak megjelölve, végül ha a főárúval rokontermészetű árúcikkek (Pld. 10 db. fogpaszta után 1 doboz 1 Bányász: Tisztességtelen verseny, 1929.