Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 2. szám - Alapszabálymódosítás és alaptőkeemelés a német részvényjogi tervezetben

2. sz. KERESKEDELMI JOG 25 vizsgálatot, a határozathozatalnál képviselt alaptőkének legalább % többségét, a revizorok kifogása esetére a bíróság visszautasítást jogát írják elő, alkalmasak a visszaélések meggátlására. 7. Az alaptőke emelésénél a T. sem mellőzi a successiv alapítással járó részvényjegyzés lehetőségét, tehát azt, hogy ha valamennyi új részvény nincs eredetileg jegyezve, a közönség is felhivassék részvényjegyzésre. 149. §-a előírja az új részvények jegyzésének módját. Ez lényegileg azonos a K. T. 281. §-ával. 8. A T. sem a részvényjegyzéshez, sem a megtörtént alaptőkefelemelés bejegyzéséhez nem kívánja meg a felemelt részvénytőke befizetését, hanem beéri a névérték egy negyedrészének befizetésével. A tőkeemelés sikerének biztosítása érdekében kívánatosabbnak tartanám a megtörtént alaptőkefelemelésnek bejegyzését a teljes befizetéshez kötni, amint azt a magyar birói gyakorlat megköveteli. 9. Az alaptőkefelemelés utolsó fázisa iái T. 284. és 285. §-a szerint a megtörtént alaptőkefelemelés bejelentése és bejegyzése. A T. egybehangzóan a törvénnyel, az alaptőkefelemelésnek voltaképen hat fázisát kontemplálja. Ezek: a) az alaptőkefelemelést kimondó közgyűlési határozat, b) a határozatnak bejegyzés végett való bejelentése és bejegyzése, c) a felemelés végrehajtása, azaz új részvények jegyzése, d) a jegyzésről szóló jelentésnek a bíróságnál váló bemutatása, c) bírói vizsgálat, hogy az előírt iratok bemutattattak-e és a törvényes kellékeknek megfelelnek-e, f) a megtörtént alaptőkefelemelésnek bejegyzés végett való bejelentése. A T. 152— 155. §§-aí a megtörtént alaptőkeemelés bejelentését és a bejegyzését is bifurkálják, meri egy előzetes vizsgálati eljárást (Vorprüfungsverfahren) iktatnak közbe. Nevezetesen az igazgatóság köteles a részvényjegyzői nyilatkozatok másodpéldányainak bemutatásával mindazokat a bejelentéseket megtenni, amelyeket a törvény 284. §-a is előír. Az eltérés az eddigi jogtól a T.-ben most már az, hogy a bíróság köteles megvizsgálni, vájjon a jegyzési nyilatkozatok másodlatai, valamint az igazgatóság tagjai által aláírt jelentés megfelelnek-e a törvényes rendelkezésnek. A T. 155. §-a megengedi, hogy a most említett fázisok összevonhatók legyenek s az alaptőkefelemelés elhatározásának bejegyzésével az alaptőke megtörtént felemelésének bejegyzését is egybe lehessen kötni. A felemelt alaptőke szabad rendelkezésre állásának igazolása a T.-nek új intézkedése, amely csak helyeselhető annak biztosítására, hogy az alaptőkefelemelés nem színleges, és hogy a felemeltnek mutatkozó tőke nem vonatik azonnal vissza a társaságtól. Az igazolás hitelt érdemlőségének biztosítékául szolgál az igazoló bank felelőssége. Ezt a felelősséget azonban nemcsak a társasággal, hanem a károsult hitelezőkkel és a részvényt jegyző részvényesekkel szemben is célszerű volna megállapítani. Ehelyütt felmerül az a kérdés, mi történik akkor, ha az alaptőkefelemelés már fennálló tartozások törlesztése, tehát a társaság szaná lása céljából történik. Ebben az esetben a hitelező banknál a társaság javára történő befizetés természetszerűen ellenkövetelések kiegyenlítésére fog szolgálni. Az ellenkövetelés megszűnésével a társaság aktív helyzete emelkedik ugyan, de az alaptőke mint ilyen, felemésztődik. A tervezet ezt nem akarhatta eltiltani. Ha ki akarta zárni, könnyen meg lehet kerülni, ha a befizetést más intézetnél, vagy a hitelező bank leányvállalatánál teljesítik és csak a befizetés után utalják át, ami lényegileg ugyanaz. A T. sem oldja meg azt a kérdést, vájjon lehet-e befizetés nélkül a tartalékból vagy a nyereségből alaptőkét emelni, azaz a törvény által ebből ki nem zárt tartalékokat új alaptőke képzésére fordítani? Az irodalomban csak az a kérdés nyert megvitatást, vájjon lehet-e a kereskedelmi törvény 185. (T. 8. §.) értelmében alaptőkeemelés nélkül a törzsrészvényeket bizonyos befizetés ellenében kedvezményes részvényekre változtatni. Elővételi jog. Nagy jelentőségű áz elővételi jog új szabályozása. Ez a régi részvényes védelmére szolgál abban a tekintetben, hogy a társasági vagyonból való részesedés ós a szavazati jogok gyakorlása új tőkék beözönlésével illuzóriussá ne váljon, hanem megadassék a részvényeseknek az a lehetőség, hogy a társaság üzletéhez szükséges tőkét maga szolgáltassá, és az azon alapuló jogokat maga gyakorolhassa. Különös jelentősége van ennek infláció esetén, annak meggátlása céljából, hogy az eredeti részvényes részvénye új kibocsátások, majd részvényösszevonások révén teljesen értéktelenné ne váljon. A magyar kereskedelmi jog erre nézve nem tartalmaz intézkedést és csak a korlátolt felelősségű és csendes társaságokról szóló 1930 : V. t.-c. 76. §-a biztosít a régi tagoknak az új törzsbetétek jegyzésére eddigi törzsbetéteik arányában elsőbbséget, lamenynyiben a társasági szerződés másként nem rendelkezik. A német K. T. 284. §-a csak annyiban biztosít elővételi jogot a régi részvényesnek, amennyiben az alaptőkefelemelést kimondó határozatban más nincs kimondva. Joga van tehát a részvényesnek kívánni, hogy az eddigi alaptőkében való részesedésének megfelelő új részvények neki kiadassanak, de csak annyiban, amennyiben ezt