Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 2. szám - A váltótartozás késedelmi kamata

26 KERESKEDELMI JOG 2. sz. az alaptőkét felemelő határozat ki nem zárja. Adott esetben az ilyen határozatot egyszerű szótöbbséggel is meg lehet hozni. A T. 150. §-a is megengedi az elővételi jognak kizárását, vagy korlátozását, azonban ezt ugyanazokhoz a garanciákhoz köti, mint az alapszabály módosítását. Nevezetesen csakis az alaptőkében való részesedés alapján szavazatra jogosult részvényesek szavazata dönt, nem pedig a kedvezményes részvényes szavazata és a minimális szótöbbség, mely a részben vagy egészben való kizárást kimondhatja, a határozathozatalnál képviselt alaptőke % többsége, amennyiben az alapszabály más, ennél szigorúbb kellékeket fel nem állít. Szóval az alapszabály sem kötheti kevesebb szótöbbséghez, hanem csak szigoríthatja a jogfosztás lehetőségét. Ebből aiz kövétkezhetik, hogy az alapszabály azt is kimondhatja, hogy az elővételi jogot nem lehet kizárni. Ezt a rendelkezést azonban az alapszabálymódosítás feltételei mellett meg is lehet változtatni. Végül a határozatot csak akkor lehet meghozni, ha a 105. §. 2. bekezdése szerinti módon a közgyűlést összehívó hirdetményben az elővételi jog tervezett kizárása vagy korlátozása kifejezetten közzététetett. Természetesen itt is állanak azok a megjegyzéseim, melyeket az alapszabálymódosítás kérdésében a részvénytőke hányadának tekintetében tettem. A T. 151. §-a (K. T. 283. §.) szerint a kibocsátandó új részvényekre vonatkozó jogokait mások részére csak a részvényes elővételi jogának sérelme nélkül lehet biztosítani. Olyan biztosítások, amelyek előzetesen, t. i. az alaptőke felemelésének elhatározása előtt tétettek, a társasággal szemben hatálytalanok. Kivétel a feltételes tőkeemelés esete (T. 157. §.); midőn vállalatok összevonása céljából engedélyeztetett a tőkeemelés. Tehát társaságok egyesülése esetén a részvényes elővételi jogának a T. szerint háttérbe kell szorulnia, és ebben az esetben nincs akadálya annak, hogy az ilyen célból elhatározott alaptőkeemelés során kibocsátandó részvények átvételére vagy kicserélésére való jog a részvényes elővételi jogának sérelmével másoknak biztosíttassék. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a feltételes alaptőkeemelés a társaság részvényesei, vagy a társaság által kibocsátott, vagy kibocsátandó kötvények részére nyújtandó elővételi részvények engedélyezése céljából határoztatott el. A T. 151. §-a alóli ez a kivétel már a feltételes tőkeemelés intézményével áll szoros kapcsolatban. BETEGSÉGEK csíráit, melyek a szájon és garatüregen át hatolnak a szervezetbe, a P a nflavín-pasztillák ártalmatlanná teszik. A Panilavin-pasztilla ennélfogva hatásos védekező szer meghűlés és fertőzés ellen. A váltótartozás késedelmi kamata. (Jegyzetek Dr. PethS Tibor ily című cikkéhez.1) Irta: Dr. Besnyő Bernát, ügyvéd. Az 5610/1931. M. E. számú rendeletnek a kamatjogi rendelkezéseiről, nyomban a rendelet megjelenése után, írt cikkemben2 felhívtam a figyelmet arra, hogy míg számos fontos kérdést nyitva hagyott, a rendelet fölöslegesen és helytelenül oly témát bolygatott meg, amelyet nagyjában helyesen szabályozottnak tartottunk, és amelynek szabályozásában elmélet és gyakorlat egyaránt megnyugodott. Rámutattam arra, hogy a rendelet 14. §-a az 1923 : XXXIX. t.-c.-kel létesített, a törvényes kamatlábnál magasabban megállapított speciális késedelmi kamatokat az ú. n. késedelmi kártérítéseket, — amelyeket a gyakorlat nem egészen helyesen kár kamatoknak3 is nevezett, — megszüntette, és hogy ezzel az alacsonyabb, a törvényes kamatlábú késedelmi kamatot tette ismét általánossá, magasabbnak kikötése hiányában ismét ezt tette kötelezően alkalmazandóvá. E megállapításom helytálló voltát az alsóbíróságoknak azóta mindinkább általánossá vált gyakorlata, de a kir. Kúriának e tárgyban hozott ítéletei is (C. VI. 1984/1930), igazolták. Már ebben a cikkemben is kifejezést adtam annak a véleményemnek, hogy a rendeletnek ez az intézkedése helytelen. Helytelen már az is, hogy a rendelet a mai viszonyok között a törvényes kamatlábat,4 az 5%-ot, illetve váltónál a 6%-ot, fel nem emelte, változatlanul meghagyta. 1 Dr. Pethő Tibor cikke ezidei évfolyamunk első számában jelent meg. 2 Az új kamatmaximumrendelet címen a Jogtudományi Közlöny 66. évfolyamának 22. számában. 3 Kárkamat helyesen a valamely kártérítési összeg után fizetendő kamat (1. Grosschmid: „Fejezetek kötelmi jogunk köréből" II. kötet 719. o.j, az ú. n. késedelmi kártérítés pedig voltaképen maga a kártérítés, — kamat alakjában fizetett kártérítés. 4 Egyszerűség kedvéért a következő nomenklatúrát használom: Tiszta kamatnak nevezem az akár a törvénynél, akár kikötésnél fogva a kötelezettség lejártáig járó kamatot, — ezzel szemben áll a késedelmi kamat, (amellyel rokon a per-, a lejárati-, a megintésistb. kamat). Ügyleti kamatnak nevezem azt, amelynél a kamatfizetési kötelezettség kikötésen alapul, és törvényi kamatnak azt, amely törvénynél fogva fizetendő. Magánjogunkban a tiszta kamat rendszerint csak akkor jár, ha kiköttetik. Kikötés nélkül csak egyes esetekben, amelyekre nézve a törvény kifejezetten előírja. A tiszta kamatnál a szabály tehát az ügyleti kamat, és csak kivételes a törvényi kamat (a ker. törvény keretében a törvényi kamat általánosabb). A késedelmi kamat viszont minden kikötés nélkül jár, az tehát szabály szerint törvényi kamat. — A kamatláb szintén lehet kikötött, ügyleti kamatláb és törvényes kamatláb. Az utóbbi tudvalevőleg akkor jár, ha akár az ügyleti, akár a törvényi kamatnál a fizetendő kamat magassága, kamatlába az ügylettel, illetve a törvényben másképen megállapítva nincsen. Speciálisan a ké-