Kereskedelmi jog, 1932 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1932 / 2. szám - Alapszabálymódosítás és alaptőkeemelés a német részvényjogi tervezetben

22 KERESKEDELMI JOG 2. sz. rendelkezéseknek a közgyűlés által való érinthetetlenségét. A jelenlegi német K. T. 275. §-ia, — eltekintve a vállalat tárgyának megváltoztatásától — a minősített többséget szintén csak dispositiv szabályként állította fel. Tehát az alapszabályok módosításához az alaptőke szerinti többség helyett maguk az alapszabályok egyszerű szótöbbséget is megállapíthatnak. Hasonlóképen az alapszabálymódosítás útján, t. i. % többséggel meghozott határozattal az alapszabály szerint minősített többséget egyszerű szótöbbséggé lehet változtatni. Ezzel mind a két esetben el lehetett érni azt is, hogy a kedvezményes szavazatra jogosított részvények szavazatai teljes mértékben érvényesüljenek. A T. újításai ezzel szemben a következők: 1. A T. 94. §-ában megengedi ugyan bizonyos részvények kedvezményes vagy többszörös szavazati jogát és pedig az ú. n. Überfremdungsgefahr elhárítása végett. De az alapszabálymódosításra való szavazásból ezeket a többszörös vagy kedvezményes szavazati jogokat kizárja. A részvényes fokozott védelmét tehát nemcsak abban látja, hogy az alapszabálymódosításhoz minősített többséget kíván meg, hanem ezt a szótöbbséget „a határozathozatalnál képviselt alaptöke" után számítja, vagyis a többszörös vagy kedvezményes szavazatot adó részvényeknek (Stimmrechtaktien) kedvezményes szavazatait a tőketöbbség számításánál nem veszi figyelembe. 2. További újítás, hogy a T. a közgyűlés autonómiáját korlátozza. Míg az eddigi törvény szerint az alapszabály egyszerű szótöbbséget is állapíthatott meg a vállalat tárgyának megváltoztatására nem vonatkozó módosításhoz, addig a T. 143. §. 1. bekezdésében meghatározott és a határozathozatalnál képviselt alaptöke szerinti % többséget csupán az alaptöke szerinti más minősített többséggé lehet változtatni, vagyis — ismét eltekintve a vállalat tárgyának megváltoztatásától — '% többségnél kisebb, de egyszerű abszolút többségnél nagyobb szótöbbséget is megállapíthat az alapszabály, azonban mindenkor a kedvezményes szavazatok kikapcsolásával. A vállalat tárgyának megváltoztatásánál azonban az alapszabály sem állapíthat meg kisebb többséget a közgyűlésen képviselt alaptőke % többségénél, hanem csupán ennél nagyobbat. Ellenben változatlanul fentartotta a T. a német K. T. 275. és 276. §-ának azt a rendelkezését, hogy ha a különböző jogokkal felruházott különböző fajú részvények eddigi viszonya az egyik fajú részvényesek hátrányára lenne megváltoztatandó, nem elég a közgyűlésnek az említett módon hozott határozata, hanem a hátrányban részesülő érdekelt részvényeseknek ugyanolyan többség szerint hozott határozata is szükséges; (143. §. 3.), továbbá, hogyha az alapszabálymódosítás a részvényeseket az eredeti alapszabályokban nem foglalt nem pénzbeli visszatérő szolgáltatásokra akarja kötelezni, ehhez a kötelezés által érintett összes részvényesek hozzájárulása kívántatik meg. A jogfejlődés iránya tehát mindenkor a minősített többséget írja elő az alapszabály módosításához, anélkül, hogy ennek egyszerű szótöbbséggé való átváltoztatását vagy az alaptőke szerinti többségnek a kedvezményes szavazatok által való lerontását megengedné. 3. Uj rendelkezése a T.-nek, hogy az egyes részvények javára kikötött különös előnyökre, a nem készpénzbeli betétekre vagy átvételekre, valamint a részvényesek, vagy harmiaidik személyek részére az alapítás vagy előkészítés fejében a társaság terhére engedélyezett javadalmazás címén felmerült összköltségekre vonatkozó alapszabályi rendelkezéseket csak a cégjegyzékbe való bevezetéstől számított öt évi elévülési idő elteltével lehet megváltoztatni (142. §. 3.). Célja ennek a rendelkezésnek, hogy az alapítóknak vagy más személyeknek, továbbá az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak az alapításból származó felelősségét az elévülési határidő letelte előtt ne lehessen esetleges alapszabálymódosítással kijátszani. Az alapszabálymódosításnak ez a szabályozása két okból helyeselhető: Egyrészt, mert a társasági szerződés rendelkezéseit a gyakorlati élet szempontjából nem lehet anynyira petrífikáltaknak tekinteni, hogy azokat csak az összes részvényesek egyhangú beleegyezésével lehessen megváltoztatni. A részvénytársaság a közönséges társaság körét messze meghaladó tőkeszervezet, amely éppen ennél a szervezeténél fogva arra hivatott, hogy határozatait alkotmányos módon, vagyis a részvényesek bizonyos többségével hozza, mert különben bármily jelentéktelen kisebbség pld. egyetlenegy részvényes is megakadályozhatná a társaságra nézve üdvösnek mutatkozó alapszabálymódosításokat. Másrészt feltétlenül helyesnek kell tartani az egyszerű szótöbbségnek kiküszöbölését és olyan nagy jelentőségű határozatok meghozatalának, aminő a társaság alkotmányát képező alapszabályoknak megváltoztatása, minősített többséghez való fűzését, ami biztosítéka annak, hogy az alapszabálymódosítás a részvényesek túlnyomó többségének az akarata. Az is nagyjelentőségű és helyes rendelkezés, hogy ez a többség a más közgazdasági szempontok figyelembevételével biztosított kedvezményes szavazatokkal el ne homályosíttassék és egyedül a társaság alaptőkéjét szolgáltató, tehát vagyonában részes részvényekre bízassék a társaság további sorsára